Új Ember, 2017 (73. évfolyam, 2/3568-53/3619. szám)

2017-05-07 / 19. (3585). szám

2017. május 7. Párbeszéd Az ördögűzés szükségessége a mai világban Találkozás Matteo De Meóval Az ördög tevékenységének természete és módjai cím­mel gyóntatópapoknak tartott képzést Mátraverebély- Szentkúton április 24. és 26. között Matteo De Meo teo­lógus, az Ördögűzők Nemzetközi Szövetsége elnökének asszisztense. A képzés tartalmáról kérdeztük, és arról, miért van szükség az Egyházban az ördögűzőkre. Az ördögűzés volt a témája a gyóntatópapok számára megren­dezett képzésnek. Mit jelent az, hogy valaki ördögűző?- Az Egyház kezdete óta lé­teztek ördögűzők, maga Jézus volt az első. Az Egyház Jézus küldetését folytatja, és ennek része az exorcizmus is. Az evangéliumokban Jézus azt parancsolja tanítványainak, hogy hirdessék Isten országát, gyógyítsák a leprásokat, űz­zék ki az ördögöket... A ki­nyilatkoztatás része ez utóbbi is, nem mondhatjuk tehát, hogy meghaladott rítusokról van szó. Korunkban háttérbe szorult ez a téma, de Ferenc pápa gyakran beszél róla, és már első homíliáiban is figyel­meztetett arra, hogy éberen kell őrködnünk az ördög je­lenléte felett. Amikor gyónta­tópapokkal találkozott Rómá­ban, azt tanácsolta nekik, hogy ha szolgálatuk során lel­ki zavaroktól szenvedő embe­rekkel találkoznak, szorosan működjenek együtt az ördög­űzőkkel. Sokszor mégsem tartják ezt elég fontosnak, hasznosnak, vagy attól félnek, hogy a világ megítéli ezért az Egyházat. Minden egyházmegyének van exorcistája. Az ördögűzés szolgálatára a püspök nevez ki papokat. Az ördögűzés gyó­gyítás és irgalom, nagy szük­ség van rá a világban. Az Ör­dögűzők Nemzetközi Szövet­sége 1994-ben Amorth atya ve­zetése alatt kezdett működni, hivatalosan azonban csak 2014-ben ismerte el a Papi Kongregáció. A szövetség szol­gálja a papokat, a püspököket, képzést nyújt papoknak és olyan világi hívőknek is, akik támogatják ezt a munkát. Kétévente nemzetközi kon­ferenciát rendezünk a Vati­kánban. A következő idén szeptemberben lesz: az ördög­űzési megbízással rendelkező papok egy héten keresztül előadásokat, tanúságtételeket hallgatnak, és beszélgetéseken vesznek majd részt. Meghí­vunk másokat is, kriminoló­gusokat, pszichiátereket, or­vosokat, antropológusokat, akiknek szerepük van annak eldöntésében, hogy valóban az ördög működéséről van-e szó az egyes esetekben... Vilá­gi hívők is jönnek, minden pap hozhat egy világit, aki szakértelmével, jelenlétével, imájával segít neki az ördög­űzések alkalmával, része a csapatának. Tanúságtételek hangzanak majd el olyan em­berektől, akik átélték a súlyos megszállottságot, és megsza­badultak az ördögűzők segít­ségével. Az érintettek külön­böző helyzeteket mesélnek el. Van, aki sátánista szektákból menekült, mások a szabadkő­műves mozgalomból. Nagyon fontos, hogy a papok hallják ezeket a történeteket, mert olyan helyzeteket ismernek meg, amelyek egyébként nem kerülnek napvilágra, titokban zajlanak, és szinte el sem hi­szik, hogy van ilyen. Milyen csatornákon kerül kap­csolatba az ember a gonosz lélek­kel? Hogyan védhetjük meg a fia­talokat a hatásától?- Az ördögűző elsődleges feladata, hogy az elé kerülő esetek közül kiválassza azo­kat, ahol valóban az' ördög működéséből eredő lelki problémáról van szó. A meg­szállottság esete nagyon ritka, de napjainkban gyakrabban fordul elő, mint azelőtt. Ennek oka egyrészt az, hogy társa­dalmi szinten mindinkább el­hatalmasodik a morálisan ren­dezetlen életforma, másrészt pedig terjed az okkultizmus. Korunk társadalmának jelleg­zetessége, hogy szekularizáló­­dik, a kereszténység teret ve­szít, s ezt a teret elfoglalja az ezotéria, a babonaság. Magu­kat ateistának tartó emberek elmennek a jósnőhöz, hogy megtudják, sikeresek lesznek-e a munkájukban, vagy hogy ráolvasással megoldják a problémáikat. A nyugati világ elutasítja a gyökereit, és köny­­nyedén elfogadja a keleti áramlatokat. Az ezotéria terjed a társa­dalomban, főleg a médián ­­leginkább a világhálón - ke­resztül. Ez nagy veszélyt je­lent a fiatalokra: a sátánista szekták, a New Age nagyon sokszínű, nehezen ellenőriz­hető világa magához vonzza őket. Nemritkán gyerekeknek szóló játékok formájában je­lennek meg ezek a szekták a világhálón, vagy a divat, de akár a holisztikus gyógyítás témájában létrehozott honla­pokon. Vannak olyan oldalak, amelyekre ha az ember belép, szövetséget ír alá az ördöggel, és a szekta tagjává válik. A fiatalok megóvása érde­kében a szülőknek, a nevelők­nek, a papoknak mindent meg kell tenniük, ami emberi­leg lehetséges - neveléssel és éberséggel. Míg a társadalmi élet színterein és az iskolában a szülő ellenőrizheti, mit hall a gyermeke, addig az interne­ten már nein: ott nincs jelen más, csak a gyerek és a videó, amely kísértheti, és azzal csá­bíthatja, hogy teljesülnek a vá­gyai. A fiatal ott mindent megtehet, és ez a mindenható­ság érzését kelti benne - ez ti­pikusan ördögi jellemző. Hogyan ismerheti fel a pap vagy egy laikus hívő az ördögtől való megszállottság jeleit, és mi a fel­adata ezt követően?- Amikor egy pap lelki problémáktól szenvedő em­berrel találkozik, akkor az a legfontosabb dolga, hogy pa­pi szolgálathoz híven mellé álljon, társául szegődjön, ve­zesse. Nagyon fontos, hogy a pap meghallgassa az embere­ket, és komolyan vegye a problémáikat. Ha valakiben feltámad a gyanú, hogy az ör­dög hatása alatt áll, ezért el­megy a paphoz, ám az nem hallgatja meg, vagy nem veszi komolyan a problémáját, ak­kor az érintett ember gyakran varázslókhoz, jósokhoz for­dul. Sokan azért esnek bele a mágusok csapdájába, mert a papjuk nem vette komolyan őket. Amikor a pap a kísérés so­rán olyan jelekkel találkozik, amelyeket nem tud megma­gyarázni, őszintén kell imád­koznia az Úrhoz világosság­ért, hogy papi szolgálatához híven cselekedhessen. Meg kell vizsgálnia a jeleket az Egyház által kínált szempon­tok szerint. Az ördögűzést csak erre hivatott, megbízott ördögűzők végezhetik. A szertartáskönyvünk azt kéri tőlük, hogy konzultáljanak or­vosokkal, pszichiáterekkel és más szakértőkkel. Amikor az ördög rendkívüli tevékenysé­gének súlyos esetét, a meg­szállottságot vizsgálja valaki, mindig természetfeletti erő je­lenlétére kell gyanakodnia ak­kor, ha az illető az ördögűzés alatt vagy krízishelyzetben olyan rejtélyes nyelveken be­szél, amelyeket nem volt lehe­tősége tanulni; ha életkorát, egészségi állapotát jóval meg­haladó erőről tesz tanúságot; ha tud olyan dolgokról, ame­lyekről csak az tudhat, akiről szó van; ha levitáció állapotá­ba kerül vagy kicsavarodik a teste. Ha a kinevezett ördög­űző minden kétséget kizárt, és eljutott a morális bizonyos­ságra, akkor végzi el az úgy­nevezett nagy exorcizmus szertartását. Ha megbizonyo­sodott a megszállottság álla­potáról, de nem végzi el a szertartást, azzal visszafordít­hatatlan szenvedést, óriási fáj­dalmat okozhat a megszállott embernek. A szertartás során mindig egyér­telműenfelismerhető az ördög je­lenléte?- Akkor végzünk ördögűző szertartást, ha már biztosak vagyunk a gonosz lélek jelen­létében. Minden esetben kü­lönbözőek a tapasztalataink, de a gonosz lélek jelenléte mindig kiviláglik, noha meg­vannak a stratégiái arra, hogy becsapjon minket, és késleltes­se a háborgatott ember szaba­dulását. Ha például latinul imádkozom egy magyar em­ber felett, és közben olaszul megfogalmazódik bennem egy kérdés - amit az illető egyfelől nem érthet, másfelől ki sem mondtam -, és ő ennek ellenére hangosan válaszol magyarul, akkor bizonyos, hogy ott jelen van a gonosz szellem. Mit tapasztal meg ördögűzés közben?- Minden exorcizmus vé­gén nagy örömöt él meg a pap, a segítői és a megszállott ember is, még akkor is, ami­kor ez utóbbi még nem szaba­dul meg a gonosz hatalma alól. A velünk lévő Úr nagy áldásában részesülünk. Az ör­dögűzés Jézus győzelme a go­nosz fölött, a feltámadás ün­neplése - nincs ennél nagyobb öröm. Volt egy esetem, ami­kor valaki hosszú évek szen­vedése után szabadult meg, miután már elvesztette a csa­ládját, a munkáját, a testén külső jelei is voltak a gonosz lélek zaklatá­sának, átesett min­den orvosi, pszicho­lógiai, pszichiátriai kezelésen, és nem ta­láltak semmi magya­rázatot az állapotára. Az exorcizmus egy­házi szertartása so­rán azonban meg­szabadult, vissza­nyerte a korábbi éle­tét, s bár azelőtt nem volt hívő, teljes hitre jutott, családtagjai­val és mindazokkal együtt, akik segítet­ték őt. Amikor meg­szabadult, azt mond­ta: „Négy éve nem láttam a világ, a fény, a feleségem és a gyerekeim arcának szépségét. Most lá­tom. És örülni tudok annak is, ha meglátom a tü­körben a saját arcomat. Örülni tudok a csapból kifolyó víz­cseppnek is. Számomra most már minden értékes, még a por is az íróasztalomon. Ko­rábban mindebből semmit sem láttam." Ez egy valódi feltámadás. Az ördögűzést inkább horrorfil­mekből, például Emily Rose ese­téből ismerjük, akinek tragikus a története: meghal a szertartás so­rán, és az ördögűző papot megvá­dolják. Ebben a történetben is ott van a feltámadás?- Az ördögűzés történeté­ben ez az egyik legfontosabb eset, amely a valóságban Né­metországban történt meg, Anneliese Michel esete. A törté­net erőteljesen bizonyítja, hogy a megszállottság nem azért történhet meg, mert a gonosz szellemnek teljes sza­badsága van a cselekvésre, ha­nem mert az Úr megengedi. Isten nem azért ad erre enge­délyt, hogy a lélek szenved­jen, hanem azért, hogy a lélek és vele együtt más lelkek szá­mára egy nagyobb jó fakadjon belőle. Ébben az esetben ez a nagyobb jó nemcsak annak a sok embernek a megtérése, akik a megszállott mellett vol­tak, és segítették őt az exor­cizmus alatt. Németországban elindult Annaliese Michel boldoggáavatási eljárása. Az ördögűző szertartások alatt mindent regisztráltak, a kanonizációs eljárás anyagai között ott vannak ezek a hanganyagok is. Az utolsó időben megjelent előtte a Szűzanya, és azt kérdezte tőle: „Szabadulni akarsz, vagy to­vább szenvedsz a bűnösök megtéréséért?" És ő felajánlot­ta magát áldozatul a bűnösök megtéréséért; vállalta a szen­vedést egészen a végsőkig, egészen addig, amíg egy ör­dögűzés alatt meg nem halt, Isten kegyelmében. Ez is a vértanúság egy formája. Ferenc pápa többször beszélt ar­ról is, hogy a keresztényüldözés és általában a háború a gonosz fe­jedelmének műve.- Az ördögűzők egyik fon­tos feladata az is, hogy meg­húzzák a vészharangot az Egy­házban ott, ahol társadalmi szinten létezik a bűn. II. János Pál pápa mondta, hogy a bűn az ördög tevékenységéből ered, és ott terjed, ahol a go­nosz nyíltan szembeszegül az igazsággal, igaznak tetteti ma­gát, és gyűlöli az igazságot, ahol a szociális, politikai, gaz­dasági rendszer, a nevelés a rosszra hajlik, vagy - ami még rosszabb -, ahol a jót tartják rossznak és a rosszat jónak ­­emögött a sátán közvetlen működése áll, ő a nagy felfor­gató. Az ördögűzőnek mindig fel kell hívnia a figyelmet az imádság fontosságára. Ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy az új szertartáskönyvben ott van XIII. Leó imádsága, a „kis exorcizmus" - ez nemcsak a gonosz lélektől megszállt he­lyek megtisztítására szolgál, hanem leginkább az Egyház elleni üldözés eseteire. Néhány napja beszéltem az aleppói maronita érsekkel, aki segítséget kért a szövet­ségtől konkrét esetekkel kap­csolatban. Ezenkívül beszél­tünk az ottani helyzetről is: „Én itt mindennap a saját ke­zemmel érintem az ördögöt, azt a gyűlöletet, amely csak az ördögben gyökerezhet" ­­mondta. Amikor az ellenség készül megszállni a területet, az ör­dögűzőnek ott kell állnia a ka­puban, és meghúznia a vész­harangot. A gonosz ellen min­den lehetséges eszközzel küz­deni kell, legfőképpen az imádsággal: hogy az Úr ves­sen véget a sátán végtelen gyűlöletének, amely Isten és az ő teremtményei ellen irá­nyul. Thullner Zsuzsanna Fotó: Lambert Attila 9 Ri 1 V/ysegítség ||fi|R KARIÄTÄGAT0 ^ L L HflMHRMI Adószám: l y i 1 Q o 0/, s z.e r e c e c l g M i|g M 19666275-1-43

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék