Új Ember, 2021 (77. évfolyam, 1-52. szám)
2021-01-03 / 1. szám
2021. január 32 UfSmfei_________ Ferenc pápa_______________ A Szentatya meghirdette a család évét Kedves testvérek, jó napot kívánok! Karácsony után néhány nappal a liturgia arra hív bennünket, hogy szegezzük tekintetünket a Szent Családra, Jézusra, Máriára és Józsefre. Érdemes elgondolkodni a tényen, hogy Isten Fia azt akarta, hogy mint minden gyermeknek, neki is szüksége legyen egy család melegére. Éppen ezért - mivel Jézus családja - a názáreti család a mintacsalád, amelyben a világ összes családja megtalálhatja biztos viszonyítási pontját és megbízható inspiráló forrását. Názáretben sarjadt ki Isten Fia emberi életének tavasza, abban a pillanatban, amikor a Szentlélek működése folytán megfogant Mária szűz méhében. Jézus a názáreti ház vendégszerető falai között örömben töltötte gyermekkorát, Mária anyai gondoskodása és József törődő szeretete vette körül, melyben megláthatta Isten gyengédségét (vö. Patris corde apostoli levél 2.). A Szent Családot utánozva újra fel kell fedeznünk a család nevelői értékét: a szereteten kell alapulnia, amely mindig újjáépíti a kapcsolatokat, és a remény távlatait nyitja meg. A családban akkor lehet őszinte közösséget megtapasztalni, amikor a család az ima otthona, amikor az érzelmek komolyak, mélyek és tiszták, amikor a megbocsátás érvényesül a viszályok felett, amikor a mindennapi élet keserűségét megédesíti a kölcsönös gyengédség és az Isten akaratára történő derűs ráhagyatkozás. Ily módon a család megnyílik arra az örömre, amelyet Isten mindazoknak megad, akik tudnak örömmel adni. Ugyanakkor a család lelkierőt talál arra, hogy megnyíljon kifelé, mások felé, a testvérek szolgálatára, az együttműködésre, egy mindig új és jobb világ felépítése érdekében; következésképpen képes pozitív indíttatások hordozója lenni; a család az életpéldával evangelizál. Igaz, minden családban vannak problémák, sőt néha veszekedések is. „Atyám, veszekedtem..." - emberek vagyunk, gyengék vagyunk, és időnként mindnyájunkkal megesik, hogy veszekszünk a családban. Hadd tanácsoljak valamit: ha veszekszünk a családban, az a lényeg, hogy ne fejezzük be a napot anélkül, hogy kibékültünk volna! Igen, összevesztél, de még mielőtt vége lenne a napnak, békülj ki! Tudod, miért? Mivel a másnapi hidegháború nagyon veszélyes. Semmi jót nem várhatunk tőle. Továbbá a családban van három szó, melyet mindig meg kell őrizni: „Szabad?"; „Köszönöm!"; „Sajnálom!" „Szabad", hogy ne rontsunk be mások életébe. „Szabad? Megtehetem ezt? Mit szólsz hozzá?" „Szabad?" Sose légy tolakodó, erőszakos! „Szabad?" - ez az első szó. „Köszönöm": sokszor segítjük, szolgáljuk egymást a családban. Mondjunk mindig köszönetet! A nemes lélekben hála lakik. „Köszönöm!" A legnehezebben kimondható szó pedig a „sajnálom". Mert mindig csinálunk rossz dolgokat, és sokszor előfordul, hogy valaki sértve érzi magát. „Sajnálom!" „Sajnálom!" Ne felejtsétek el ezt a három szót: „Szabad?"; „Köszönöm!"; „Sajnálom!" Ha egy családban, a családi környezetben ez a három szó megvan, akkor a család jól működik. A mai ünnep arra hív bennünket, hogy a családdal evangelizáljunk, hogy újra állítsuk szemünk elé a házastársi és családi szeretet eszményét, amint azt az Amoris laetitia apostoli buzdítás hangsúlyozta; március 19-én lesz az ötödik évfordulója e buzdítás közzétételének. Egy teljes évet fogunk arra szánni, hogy az Amoris laetitia buzdításról gondolkodjunk, és elmélyítsük e dokumentum tartalmát (2021. március 19-2022. június). A folyamatosan születő megfontolásokat az egyházi közösségek és a családok rendelkezésére bocsátjuk majd, hogy kísérjük őket útjukon. Már mostantól arra hívok mindenkit, hogy csatlakozzon azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyeket az év folyamán szervezni fognak, és amelyeket A Világiak, a Család és az Élet Dikasztériuma koordinál majd. Bízzuk ezt a világ összes családjával járt utat a názáreti Szent Családra és különösképpen Szent Józsefre, a törődő férjre és apára! Szűz Mária, akihez most az őrangyala imával fordulunk, nyerje el a világ összes családja számára, hogy egyre jobban lenyűgözze a Szent Család evangéliumi eszménye, és így egy új emberiség s egy konkrét és egyetemes szolidaritás kovászává váljon! * * * A Szentatya szavai az Angelus elmondása után: Kedves testvérek! Köszöntelek mindnyájatokat, családok, csoportok és egyéni hívek, akik tömegkommunikációs eszközökön keresztül követiték az Angelus elimádkozását. Elsősorban most azokra a családokra gondolok, amelyek az elmúlt hónapokban elvesztették valamelyik rokonukat, vagy amelyek sokat szenvednek a járvány következményeitől. Az orvosokra, az ápolókra és az egész egészségügyi személyzetre is gondolok, akiknek az elkötelezett munkája a vírus terjedése elleni küzdelem első vonalában jelentős következményekkel járt a családi életre. Ma minden családot az Úrra bízok, különösen azokat, amelyeket legjobban megpróbálnak az élet nehézségei, a meg nem értés és a megosztottság sebei. A Betlehemben született Úr adjon minden családnak derűt és erőt, hogy egységben tudjon járni a jó útján! És ne felejtsétek el ezt a három szót, mely nagyon segíti az egység megélését a családban: „Szabad?" - hogy ne legyünk tolakodók, hogy tiszteletben tartsuk a másikat; „Köszönöm!" - köszönetet kell mondanunk egymásnak a családban; és a „Sajnálom!" - ha valami rosszat tettünk. És ezt a „sajnálom"-ot - vagy amikor veszekedtetek -, kérlek, még a nap vége előtt mondjátok ki: béküljetek ki még a nap befejezése előtt! Fordította: Tőzsér Endre SP Fotó: Vatican News 2020. december 25-én délben a Szentatya a szokásoktól eltérőn nem a Szent Péter-bazilika középső erkélyéről, hanem az Apostoli Palota Áldások terméből mondta el karácsonyi üzenetét, az Úrangyala elimádkozása után pedig Urbi et Orbi áldást adott Rómára és az egész világra. Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük. Kedves testvéreim! Izajás próféta szavaival szeretném eljuttatni mindenkihez az üzenetet, amelyet az Egyház ezen az ünnepen hirdet: „Gyermek születik nekünk, Fiú adatik nekünk" (íz 9,5). Egy gyermek született: a születés mindig a remény forrása, bimbózó élet, a jövő ígérete. És ez a gyermek, Jézus, „nekünk született": ennek a „nekünk"-nek nincsenek határai, nem ismer kiváltságot, sem kirekesztést. A gyermek, akinek Szűz Mária adott életet Betlehemben, mindenkiért született: ő a „Fiú", akit Isten az egész emberi családnak adott. Ennek a gyermeknek hála mindannyian úgy fordulhatunk Istenhez, hogy „Atyának", „Apukának" hívjuk őt. Jézus az egyszülött; senki más nem ismeri az Atyát, csakis ő. Ám ő épp azért jött el a világba, hogy kinyilatkoztassa nekünk a mennyei Atya arcát. És így, ennek a gyermeknek hála, mindannyian testvérnek hívhatjuk egymást, s valóban azok is lehetünk: minden földrészről, az összes nyelvből és kultúrából, önazonosságunkkal és különbözőségünkkel, mégis mindannyian testvérek. Ebben a történelmi pillanatban, amelyre az ökológiai válság és a súlyos gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek nyomják rá bélyegüket, amit csak tovább súlyosbít a koronavírus-járvány, minden korábbinál nagyobb szükségünk van a testvériségre. És Isten felkínálja ezt a számunkra, amikor nekünk ajándékozza a Fiát, Jézust: ez nem szép szavakból, elvont eszményekből, üres érzelmekből álló testvériség... Nem. Ez a valós szereteten alapuló testvériség, amely képes találkozni a másikkal, aki különbözik tőlem, együtt tud szenvedni az ő szenvedéseivel, közel léphet hozzá, és gondoskodhat róla, még akkor is, ha ez a másik nem az én családomból, népcsoportomból, vallásomból való; különbözik tőlem, de a testvérem. Ez érvényes a népek s nemzetek közötti kapcsolatokra is: mindannyian testvérek vagyunk! Karácsonykor Krisztus világosságát ünnepeljük, aki a világba jön, és mindenkiért jön, nem csak egyesekért. Ma, a világjárvány okozta sötétség és bizonytalanság idején a remény több fénye is felragyog, ilyenek például a felfedezett oltóanyagok. De ahhoz, hogy ezek a fények az egész világot megvilágítsák, és reményt hozzanak az egész világnak, mindenki számára elérhetőnek kell lenniük. Nem hagyhatjuk, hogy a zárt nacionalizmus megakadályozza, hogy valódi emberi családként éljünk. Azt sem hagyhatjuk, hogy a radikális individualizmus vírusa legyőzzön bennünket, és közömbössé tegyen többi testvérünk szenvedése iránt. Nem tehetem magam mások elé, nem helyezhetem a piac és a szabadalom törvényeit a szeretetnek és az emberiség egészségének törvényei fölé. Kérek mindenkit: az állami vezetőket, a vállalatokat, a nemzetközi szervezeteket, hogy az együttműködést mozdítsák elő, és ne a versenyt, és megoldást mindenki számára keressenek, hogy mindenki kaphasson oltást, különösen a legkiszolgáltatottabbak és a legszegényebbek, bolygónk minden térségében. Első helyen a legkiszolgáltatottabbak és a legszegényebbek! A betlehemi Gyermek segítsen hát bennünket, hogy készségesek, nagylelkűek és szolidárisak legyünk, különösképpen a legelesettebbek, a betegek és mindazok felé, akik ezekben az időkben elvesztették munkájukat, és a járvány gazdasági következményeként komoly nehézségekkel néznek szembe, valamint a nők felé, akik a mostani bezártság hónapjai idején a családon belüli erőszak áldozataivá váltak. Egy határokat nem ismerő kihívás elé nem emelhetünk gátakat. Mindannyian egy hajóban evezünk. Minden ember a testvérem. Mindenkiben Isten arcának tükröződését látom, és minden szenvedőben az Urat láthatom meg, aki az én segítségemet kéri. Őt látom a betegben, a szegényben, a munkanélküliben, a kirekesztettben, az elvándorlóban és a menekültben: ők mind testvéreim és nővéreim! Azon a napon, amikor Isten Igéje kisgyermekké lett, tekintetünket azon, túlságosan is sok gyermek felé fordítjuk, akik szerte a világon, különösen Szíriában, Irakban és Jemenben még mindig a háború árát fizetik. Arcuk rendítse meg a jóakaratú emberek lelkiismeretét, hogy szembenézzenek a konfliktusok kiváltó okaival, és bátran munkálkodjanak a békés jövő felépítésén. Legyen ez kedvező idő arra, hogy oldják a feszültségeket az egész Közel-Keleten és a Földközi-tenger keleti térségében. A kisded Jézus gyógyítsa be a szeretett szír nép sebeit, amelyet immár egy évtizede merít ki a háború és annak megannyi következménye. Ezeket mostanság tovább súlyosbítja a járvány. Hozzon vigasztalást az iraki népnek és mindazoknak, akik elkötelezetten járják a kiengesztelődés útját, különösen a jazidiknak, akiket kegyetlenül sújtanak a háború utóbbi évei. Hozzon békét Líbiának, és tegye lehetővé, hogy a tárgyalások folyamatban lévő új szakasza véget vessen az országban az ellenségeskedés minden formájának. A betlehemi Gyermek adjon testvériséget annak a földnek, amely szemtanúja volt születésének. Az izraeliek és a palesztinok nyerhessék vissza a kölcsönös bizalmat, hogy együtt keressék az igazságos és tartós békét a nyílt, az erőszakot legyőzni és a helyiek közötti ellenérzést meghaladni képes párbeszéd révén, hogy így tanúságot tegyenek a világ előtt a testvériség szépségéről. A karácsony éjét bevilágító csillag vezérelje és bátorítsa a libanoni népet, hogy mostani nehézségei közepette, a nemzetközi közösség támogatásával, el ne veszítse a reményt. A Béke Fejedelme segítse az ország felelős vezetőit, hogy tegyék félre az egyéni érdekeiket, és őszintén, tisztességgel és átteszően köteleződjenek el, s így Libanon végigjárhassa a reformok útját és mind teljesebben kibontakoztathassa a szabadságra és a békés együttélésre irányuló hivatását. A Magasságbeli Fia támogassa a nemzetközi közösség és az érintett országok elköteleződését, hogy betartsák a tűzszünetet Hegyi-Karabahban, valamint Ukrajna keleti területein, és előnyben részesítsék a párbeszédet, mely a békére és kiengesztelődésre vivő egyetlen út. Az isteni Gyermek enyhítse Burkina Faso, Mali és Niger lakosságának szenvedéseit, melyeket súlyos humanitárius válság sújt. Ezek gyökerét a szélsőségesség és a fegyveres konfliktusok képezik, valamint a járvány és más természeti csapások. Vessen véget az erőszaknak Etiópiában, ahol az összecsapások nyomán sokan elmenekülni kényszerültek. Nyújtson vigaszt az észak-mozambiki Cabo Delgado tartomány lakosainak, akik a nemzetközi terrorizmus áldozatául estek. Ösztökélje Dél-Szudán, Nigéria és Kamerun felelős vezetőit, hogy folytassák a testvériség és a párbeszéd megkezdett útját. Az Atya örök Igéje legyen a remény forrása az amerikai földrész számára, amelyet különösképpen sanyargat a koronavírus. Ez még gyötrőbbé tette az itt élőket amúgy is sújtó megannyi szenvedést, amelyeket gyakran tovább súlyosbítanak a korrupció és a kábítószer-kereskedelem következményei. Segítsen leküzdeni a Chilében nemrég fellépett társadalmi feszültségeket, és véget vetni a venezuelai nép szenvedéseinek. A mennyek királya védelmezte a délkelet-ázsiai országok természeti csapások által sújtott népeit, különösen a Fülöp-szigeteken és Vietnámban, ahol a számos vihar áradásokat okozott. Ezek pusztító hatásúak az ott élő családok életére: sokan meghalnak, károsodik a környezet és romlik a helyi gazdaság állapota. Amikor Ázsiára gondolok, nem feledkezhetem meg a rohingyákról: Jézus, aki szegényként született meg a szegények között, hozzon reményt szenvedéseik idején. Kedves testvéreim! „Gyermek születik nekünk" (íz 9,5). Azért jött el, hogy megmentsen bennünket! Azt hirdeti, hogy nem a fájdalomé és a rosszé az utolsó szó. Ha megadjuk magunkat az erőszaknak és az igazságtalanságnak, az azt jelenti, hogy visszautasítjuk a karácsony örömét és reményét. Ezen az ünnepnapon különösen is gondolok azokra, akik nem engedik, hogy a mostoha körülmények legyőzzék őket, hanem azon munkálkodnak, hogy a remény, a vigasztalás és a segítségnyújtás hordozói legyenek, segítségére sietnek mindazoknak, akik szenvednek, és társul szegődnek azok mellé, akik egyedül varrnak. Jézus egy istállóban született, ám Szűz Mária és Szent József szeretete betakarta, körülölelte őt. Isten Fia testben születve megszentelte a családi szeretetet. Ezekben a percekben a családokra is gondolok: azokra, akik nem tudnak összejönni a mai napon, és azokra, akik arra kényszerülnek, hogy otthonukban maradjanak. A karácsony legyen mindannyiuk számára alkalom arra, hogy újra felfedezzék a családban az élet és a hit bölcsőjét; a befogadó szeretet, a párbeszéd, a megbocsátás, a testvéri segítségnyújtás és a megosztott öröm helyét, valamint a béke forrását az egész emberiség számára. Fordította: Török Csaba és Tőzsér Endre SP Jézus hozzon reményt a világnak