Új Európa, 1981 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1981-07-01 / 4. szám

28 Kalendárium „.. .a’ szokatlan idea nem mindig rossz idea”. (Kazinczy F.) Eszköz a sors kezében — Kazinczy Ferenc — (1831. aug. 22.) 150 éve halt meg széphalmi otthonában a nyelvújítás vezér­alakja. A Magyarországon dühöngő kolerajárvány áldozata lett. (Sz. Érsemlyén, 1759. okt. 27.) Új irodalmi életet és új, hajlékony magyar nyelvet teremtett, amiért nagy árat fizetett nemcsak ő, de családja is. Saját és felesége, meg gyermekei jólétét és nyugal­mát áldozta fel azért, hogy megszülethessen az új magyar szellemi élet. Amint egyik legjobb barátja és munkatársa, Kölcsey Ferenc gyönyörű akadémiai emlékbeszédében mondotta: „A sorsnak kedvencei nincsenek, csak eszközei, kemény rész­vétlenséggel az egyesek iránt intézi el az egész menetelét. És így a már elveszettnek látszó magból gyakran hosszú évek után virá­­goztatja fel a teljes szépségű plántát, nem tartván figyelemre­méltónak, hogy az, aki a magot a jelenlét pusztaságaiban, egyedül a még akkor képes reményért, hintette el — többé nincs. Eszköz volt ő is a sors kezében, izzadott ő is azért, aminek gyümölcseit aratni más fogja: fél századig küzdött a pusztákon, s egy messze pillantás az ígéret földjébe, jön minden jutalma . . . Szellem vala ő, mely a tespedő egészet oly sokáig csaknem egyedül elevenítő, s lépcső, melyen egykorúi magasabbra hághas­sanak, s a szerencsésebbb maradék tetőre juthasson ...” Nándorfehérvár (1456. júl. 14.) 525 évvel ezelőtt II. Mohamed, a konstantinápolyi győző, már több mint 10 napja vívta a várat. Végre feltűnt Pétervárad felől Hu­nyadi János és Kapisztrán János felmentő serege. Egy részük 200 sarkán evezett lefelé a Dunán. A lovasság, tüzérség és az összetobor­­zott keresztesek legnagyobb része a folyó jobb partján menetelt Nándorfehérvár irányába. A ma­gyar hajóknak még Zimony előtt útjukat állták a török gályák, öt óra hosszat tartó véres küzdelem következett, melyben Hunyadi tel­jesen megsemmisítette a szultán hajóhadát. Szabaddá vált a fel­mentő sereg útja a vár felé. A vár körül két és fél hétig dúló harcban végül is július 21-e hozta meg a döntést. II. Mohamed hajnalban általá­nos rohamra indította seregeit a vár ellen, amelyet Szilágyi Mihály védett. A vár ekkorra — Hunyadi János mondása szerint — már in­kább hasonlított sík mezőhöz, mint várhoz. A törökök három­szor nyomultak be, de mindhárom­­szor kiverték őket. A bástyára fel­jutott török zászlótartót Dugovics Titusz zászlóstól magával rántotta a mélybe. A szultán végül is fel­adta a harcot. Hiába állt szemé­lyesen csapatai élére, már nem tud­ta megakadályozni a török sereg közelgő felbomlását. Hunyadi csak három héttel élte túl a győzelmes napot. IV. Henrik (1106. aug. 7.) 875 esztendeje halt meg Speyer­­ben IV. Henrik német-római csá­szár, Salamon magyar király sógo­ra. I. Géza ellenében Salamon az ő segítségével akarta visszaszerez­ni a trónt, amiért évi adót, hűbéres hódolatot és több fontos magyar tárnak mint zálognak átadását ígérte. IV. Henrik vállalta is a se­gítséget de végül is sorsára hagyta sógorát, mert saját királyi székéért kellett élet-halál harcot vívnia. Legnagyobb és világtörténelmi je­lentőségű ellenfele a pápaság volt, VII. Gergely, majd II. Orbán. A rebellis német fejedelmek és a pá­paság találkozott a korlátlan ha­talomra törő császár elleni harc­ban. De Henrik nem adta meg ma­gát. Vállalta inkább a megalázta­tást is. Amikor a német fejedelmek le akarták tenni azzal az ürügy­gyel, hogy egyházi átok alatt van, elment Canossába, három napig tartó nyilvános vezekléssel kérte a pápa bocsánatát, amit végül meg is kapott. De csak azért alázta meg magát a pápa előtt és békült ki vele, hogy megküzdhessen az elle­ne lázadó fejedelmekkel. A válta­kozó küzdelmek során megérte, hogy ellenfele, — VII. Gergely — számkivetésben hunyt el. De meg kellett érnie azt is, hogy fiai tá­madtak ellene. Életét trón­ja vesz­tetten fejezte be. Hunyadi János (1456. aug. 11.) 525 esztendeje, alig három héttel a nándorfehérvári diadal után Zi­­monyban meghalt Hunyadi János. (Sz. 1407—1409 között.) A tábor­ban kiütött járvány ragadta el. Feladatát, életeszméjét így foglalta össze a lengyel királyhoz intézett levelében: „Megyek előre rettenthetetlenül, mert ügyem igaz, mert hitért, bé­kéért, hazáért, özvegyekért és ár­vákért harcolok.” Endresz Gy.—Magyar S. (1931. aug. 13.) 50 évvel ezelőtt repülte át End­resz György pilóta és Magyar Sán­dor navigátor „Justice for Hun­gary” nevű gépével az Atlanti­óceánt. Egy Amerikában élő ma­gyar áldozatkészsége tette lehetővé, hogy nekivághattak a nagy útnak, amellyel megnyerték Rothemere lord tízezer dolláros díját.

Next