Új Európa, 1981 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1981-07-01 / 4. szám
28 Kalendárium „.. .a’ szokatlan idea nem mindig rossz idea”. (Kazinczy F.) Eszköz a sors kezében — Kazinczy Ferenc — (1831. aug. 22.) 150 éve halt meg széphalmi otthonában a nyelvújítás vezéralakja. A Magyarországon dühöngő kolerajárvány áldozata lett. (Sz. Érsemlyén, 1759. okt. 27.) Új irodalmi életet és új, hajlékony magyar nyelvet teremtett, amiért nagy árat fizetett nemcsak ő, de családja is. Saját és felesége, meg gyermekei jólétét és nyugalmát áldozta fel azért, hogy megszülethessen az új magyar szellemi élet. Amint egyik legjobb barátja és munkatársa, Kölcsey Ferenc gyönyörű akadémiai emlékbeszédében mondotta: „A sorsnak kedvencei nincsenek, csak eszközei, kemény részvétlenséggel az egyesek iránt intézi el az egész menetelét. És így a már elveszettnek látszó magból gyakran hosszú évek után virágoztatja fel a teljes szépségű plántát, nem tartván figyelemreméltónak, hogy az, aki a magot a jelenlét pusztaságaiban, egyedül a még akkor képes reményért, hintette el — többé nincs. Eszköz volt ő is a sors kezében, izzadott ő is azért, aminek gyümölcseit aratni más fogja: fél századig küzdött a pusztákon, s egy messze pillantás az ígéret földjébe, jön minden jutalma . . . Szellem vala ő, mely a tespedő egészet oly sokáig csaknem egyedül elevenítő, s lépcső, melyen egykorúi magasabbra hághassanak, s a szerencsésebbb maradék tetőre juthasson ...” Nándorfehérvár (1456. júl. 14.) 525 évvel ezelőtt II. Mohamed, a konstantinápolyi győző, már több mint 10 napja vívta a várat. Végre feltűnt Pétervárad felől Hunyadi János és Kapisztrán János felmentő serege. Egy részük 200 sarkán evezett lefelé a Dunán. A lovasság, tüzérség és az összetoborzott keresztesek legnagyobb része a folyó jobb partján menetelt Nándorfehérvár irányába. A magyar hajóknak még Zimony előtt útjukat állták a török gályák, öt óra hosszat tartó véres küzdelem következett, melyben Hunyadi teljesen megsemmisítette a szultán hajóhadát. Szabaddá vált a felmentő sereg útja a vár felé. A vár körül két és fél hétig dúló harcban végül is július 21-e hozta meg a döntést. II. Mohamed hajnalban általános rohamra indította seregeit a vár ellen, amelyet Szilágyi Mihály védett. A vár ekkorra — Hunyadi János mondása szerint — már inkább hasonlított sík mezőhöz, mint várhoz. A törökök háromszor nyomultak be, de mindháromszor kiverték őket. A bástyára feljutott török zászlótartót Dugovics Titusz zászlóstól magával rántotta a mélybe. A szultán végül is feladta a harcot. Hiába állt személyesen csapatai élére, már nem tudta megakadályozni a török sereg közelgő felbomlását. Hunyadi csak három héttel élte túl a győzelmes napot. IV. Henrik (1106. aug. 7.) 875 esztendeje halt meg Speyerben IV. Henrik német-római császár, Salamon magyar király sógora. I. Géza ellenében Salamon az ő segítségével akarta visszaszerezni a trónt, amiért évi adót, hűbéres hódolatot és több fontos magyar tárnak mint zálognak átadását ígérte. IV. Henrik vállalta is a segítséget de végül is sorsára hagyta sógorát, mert saját királyi székéért kellett élet-halál harcot vívnia. Legnagyobb és világtörténelmi jelentőségű ellenfele a pápaság volt, VII. Gergely, majd II. Orbán. A rebellis német fejedelmek és a pápaság találkozott a korlátlan hatalomra törő császár elleni harcban. De Henrik nem adta meg magát. Vállalta inkább a megaláztatást is. Amikor a német fejedelmek le akarták tenni azzal az ürügygyel, hogy egyházi átok alatt van, elment Canossába, három napig tartó nyilvános vezekléssel kérte a pápa bocsánatát, amit végül meg is kapott. De csak azért alázta meg magát a pápa előtt és békült ki vele, hogy megküzdhessen az ellene lázadó fejedelmekkel. A váltakozó küzdelmek során megérte, hogy ellenfele, — VII. Gergely — számkivetésben hunyt el. De meg kellett érnie azt is, hogy fiai támadtak ellene. Életét trónja vesztetten fejezte be. Hunyadi János (1456. aug. 11.) 525 esztendeje, alig három héttel a nándorfehérvári diadal után Zimonyban meghalt Hunyadi János. (Sz. 1407—1409 között.) A táborban kiütött járvány ragadta el. Feladatát, életeszméjét így foglalta össze a lengyel királyhoz intézett levelében: „Megyek előre rettenthetetlenül, mert ügyem igaz, mert hitért, békéért, hazáért, özvegyekért és árvákért harcolok.” Endresz Gy.—Magyar S. (1931. aug. 13.) 50 évvel ezelőtt repülte át Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor „Justice for Hungary” nevű gépével az Atlantióceánt. Egy Amerikában élő magyar áldozatkészsége tette lehetővé, hogy nekivághattak a nagy útnak, amellyel megnyerték Rothemere lord tízezer dolláros díját.