Új Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1990-04-01 / 2. szám - KÖRMENDI FERENC: Religiózus beat? (szociográfia)

hogy meddig lehet történelmileg képtelenné vált, lejárt eszmeköröket felfrissíteni, elhitetve sok emberrel, hogy a módszer maga a lényeg.” E szavakkal minősíti és értelmezi Nádas Péter az Abonyban tapasztaltakat, majd visszaadja a szót Zöldi atyának, hogy elmondja véleményét „a gi­tármisék jövőjéről”: ,,A beat-stílus haladó, de ugyanakkor múlandó is, tehát nem olyan, mint a dzsessz, mert a dzsessz-mise, ha azt ma meghall­gatják és tetszik, az 50 év múlva is elfogadható lesz és nagy lesz, a beat­­stílus viszont nem nagy. .. És éppen ezért nem szabad túlzottan hozzá­kötődni, mert a beat-stílus előreláthatólag, mint minden tánczenei stí­lus, egyszer megdől, s hogy helyet adjon valami másnak. Most, hogy az egyházi beatmisék is megdőlnek, hát az nagyon kínos lenne.”5 Nádas Péter riportjából — azt olvasmányosnak, tárgyilagosnak, a kölcsönös tisztelete és a nemzeti összefogás szellemét sugárzónak mi­nősítve — hosszasan idén három hét múlva az Új Ember, majd (hely­színi szemle alapján) a következőkkel egészíti ki: „1) Az énekszövegek egyöntetűen jóváhagyott egyházi szövegek voltak, 2) a beatmise szövege húsvéti, ezért más alkalommal nem tudják előadni, legfeljebb egy év múlva, 3) a misét bemutatták előadás előtt és után egyházzenei szakem­bereknek, akik megtették észrevételeiket, jónak tartották, mint kezde­ményezést, s úgy tekintették, mint első lépést egy fejleszthető úton, 4) az abonyi káplán külön kihangsúlyozta, hogy legfontosabb feladata minden beatmisének, hogy hangvétele kidomborítsa vallásos, áhítatot keltő jel­legét, hogy élesen elkülönüljön más jellegű népszerű zenéktől, 5) ezzel a tudattal adták elő miséjüket, a forma változott tehát, a lényeg nem, 6) kiemeljük Cselényi József plébános szerepét, aki fiatal káplánjainak lehetőséget adott a kezdeményezésre, 7) érdekességként megjegyezzük, hogy Zöldi Sándor édesapja nyerte a rádió Ki mit tud 60 éven felül? vetélkedőjének szavalódíját, egyik testvére pedig a nagy sikerű vietnami riportfilm alkotója, 8) az április 2-i beatmise megmutatta, hogy Istent beat-muzsikával is lehet dicsérni.”6 „Abonyban elvezényeltem, de többet nem csináltam. Még annyit, hogy befejezésül előadott Szentek meneteléséhez a magyar szöveget én csináltam. Abony volt a tizennegyedik helyem, addig a leghosszabb, a mise után tovább kellett állnom.” Így összegez Zöldi Sándor. Ezzel ér vé­get a Szilas-mise drámájának első felvonása. A „Teenager mass” a Mátyás-templomban Nem várták meg a következő húsvétot, mert a beat-mise előadásra került Pécelen. „Szilas a plébánia zongoráján lejátszotta az Örvendjetek angyalok­at. Hallgatva a zenét úgy éreztem, így még nem örültek Hús­­vétnak, s azonnal megalkudtam vele. Nem volt különösebben nagy pro­paganda, csak a szomszéd papoknak szóltam. Hétköznap délután volt. Nem toborzót akartam, hanem ajándékot a mieinknek. Azóta is énekel­jük”, emlékezik vissza Halász Endre a­tya, kényszer-nyugdíjaztatásái,g Pécel plébánosa. Előadták a tabáni templomban is, s helyet kaptak az ottani próbateremben, mindaddig, amíg az őket felvállaló, de súlyos szív­beteg plébános helyettese le nem állította őket, mert nagyon félt a ha­tóságoktól. Széll Vince gondolt egyet, s egy téli napon a vasárnapi nagymise után néhány „dalostársával” beállított a Mátyás-templomba. „Mondtuk

Next