Új Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-10. szám)

2019-11-01 / 9. szám - Dankó József: Kovács Lajos pedagógiai, szépirodalmi és tudományos pályafutása

Egyik igazgatói kezdeményezése volt, hogy valamennyi tanterem, szaktanterem Doroghoz köthető, vagy Dorogon született neves személyiség­ről kapja nevét. Így lett a magyar terem Németh László-terem, hiszen a jeles író Dorog mellett, Sátorkőpusztán töltötte nyarait, és írta Tanú című 82 folyóiratát, így kapta a történelemterem a Gyürky Antal-terem nevet. Gyürky Görgey tábornok parancsőrtisztje volt az 1848-49-es szabad­ságharcban, majd jeles helytörténész és borszakíró lett a Felvidéken. A pedagógiai program helyi értéktiszteletét gazdagította, hogy vala­mennyi osztály számára előírta a temetői látogatást, amelynek során évről évre tiszteleghettek az iskola valamelyik volt dolgozója emléke előtt, megis­merve annak munkásságát is. Kovács Lajos megújította az iskola diákönkormányzati munkáját. Hol­­dampf Albertnéról, a helyi óvodaalapítóról nevezte el a szervezetet, hiszen az iskola mai épülete a korábbi óvodára épült rá. A diákönkormányzat is az iskola oly sok sikert hozó tehetséggondozó programjainak kereteit biztosí­totta: szakkörök, táborok, vetélkedők szerveződtek a diákönkormányzat támogatásával. Két alapítványt is létrehozott. A „Tehetség el nem vész" Ala­pítvány, valamint a Klátik Mária alapítvány egyaránt a tehetséggondozást szolgálja azóta is. Támogatta kollégáit innovációs törekvéseikben, így született meg az iskola önálló fejlesztésű társadalomismereti tanterve, és az ahhoz elkészült segédkönyv, amely a tanulók korábbi táborokban elkészült munkáit rendelte az új tantervi követelményekhez.­ Mindig gondot fordított a személyiség sokoldalú fejlesztésére, ami a Zsolnai-pedagógiának is központi eleme. Ennek jegyében alakította ki a tan­tárgyi rendszert is. Sikerült beindítania a sakkoktatást, a virágkötészetet, a bábozást. Új elemekkel is gazdagította a kínálatot, egy időben nagyon nép­szerűvé vált a fafaragás is, köszönhetően dr. Kovács József népi fafaragó mű­vészszakköri és tábori sorozatainak. Megújult formában építette be az iskolai programba a nagyszerű énekkari hagyományokat. Minden évben az adventi időszakban a Szent József templomban tartotta a nemzetközi sikereket is arató koncertjét a kóruscsalád Kovácsné Fódi Krisztina karvezető vezetésével, ahol a zeneiskolások, a színjátszók, a versmondók adtak közös műsort. Kie­melkedő eseménye volt a sorozatnak 2007-ben, Kodály Zoltán születésének 125. évfordulóján, amikor a testvértelepülésen, a szlovákiai Zsérén délelőtt lépett fel a dorogi kórus, majd este a zséreiek viszonozták a látogatást, és a dorogi templomban adtak hangversenyt az advent tiszteletére.­ Vállalta a színjátszás tanítását is, amelyet emlékezetes bemutatók követtek: adaptálták Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyónéját, Békés Pál Mi­norka Vidor nagy napja című meseregényét, de Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Lázár Ervin írásainak dramatizálását is.­

Next