Új Holnap, 1997 (42. évfolyam, január-december)

1997 / november - Ferenczi László: "Magyar képzelőerő, nagy írói öntudat" : (Megjegyzések a Herzl-irodalom néhány kérdéséhez)

„Magyar képzelőerő, nagy írói öntudat..." (Megjegyzések a Herd-irodalom néhány kérdéséhez) FERENCZI LÁSZLÓ „Babilon folyóvizeinél ott ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezünk. Bázel folyójánál leültünk és elhatároztuk, hogy többé nem sírunk." - kezdi beszámolóját az első cionista kongresszusról (1897) Israel Zangwill angol író. A 137. zsoltár közismert sorát, a gyász, a fájdalom, a száműzetés szimbólumát, a babiloni fogság emlékét idézi Zangwill, hogy azonnal éles ellentétként, az öröm és bizakodás hang­ját szólaltassa meg. Az első cionista kongresszust a magyar Herzl kezdeményezésé­re és szervező munkájának eredményeként hívták össze. Programját a másfél évvel korábban Bécsben megjelent Zsidó állam című könyvecs­kéjében fogalmazta meg. A világon kétezer éve szétszórtan élő zsidók közül azokat, akik erre igényt tartanak, önálló zsidó államba kell tö­möríteni. Herzl Tivadar 1860-ban született Pesten, az evangélikus gimná­ziumban érettségizett. 1878-ban szüleivel Bécsbe költözött, ahol jogi diplomát szerzett. Színműíró, elbeszélő és főként sikeres publicista. 1891-től a bécsi Neue Freie Zeitung párizsi tudósítója. 1895-ben, a Dreyfuss-per idején a zsidó vallási hagyományoktól teljesen elszakadt Herzlt a francia antiszemitizmus alapjaiban megrázza. Az antiszemi­tizmus tette zsidóvá. Úgy érzi, hogy ő hivatott a zsidó­ kérdés megol­dására. Az antiszemitizmus, vallja, nem vallási, társadalmi vagy gazda­sági, hanem nemzeti kérdés. Megoldása a nemzetközileg garantált zsi­dó állam létrehozása lenne. Ezért nevezték Herzlt és követőit politikai cionistáknak. Herzl szakított a kétezer éves zsidó hagyománnyal, mely a zsidók összegyűjtését ősi földjükön, Palesztinában a Messiástól várta. Amikor 1895 nyarán Párizsban Herzl szinte lázálomban megfo­galmazta a Zsidó állam első vázlatát, semmit sem tudott arról, hogy 1880-as évek eleji pogromokat követően orosz zsidó értelmiségiek szervezkedni kezdtek a Palesztinában való letelepedés érdekében. 1882-ben Pinsker kiadta Autoemancipáció cmű könyvét, amelyben a túlélés érdekében zsidó állam létrejöttét sürgette Palesztinában vagy máshol. Herzl később azt mondta, hogy ha ismerte volna Pinsker mű­vét, valószínűleg nem írja meg a sajátját. Holnap 9

Next