Új Holnap, 2002 (47. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 4. szám - A KÖZMŰVELŐDÉS SZÍNTEREI - Utry Attila: Magyar bizánci emlékek

A XVIII. század második felétől kezdve a görög kereskedők körében általá­nossá válik a végleges letelepedés gondolata. Szándékuknak kedvez Mária Terézia 1774. évi rendelete, amely a törökországi kapcsolatok megszüntetését és a hűség­eskü letételét követelte meg a kereskedni és letelepedni akaró görögöktől. Az 1777/78-as években Miskolc tizenkétezer fős lakosságából kettőszázkilencvenhat a véglegesen letelepedett, családjával együtt itt élő, kis mértékben iparral is foglal­kozó görögök száma. [9] Letelepedésükkel egyidőben felmerült bennük az igény saját templom, ispotály és iskola építésére. 1781-ben II. József türelmi rendelete lehetővé tette, hogy a nem római katolikusok is középületeket építsenek. A templomépítés 1785-től 1806-ig tartott Miskolcon, s azóta csak a torony fedele kapott új formát. (Deák tér 7.) A templomkert északi frontján építették fel az ispotályt (ma lakóépület), a telek déli oldalán pedig az iskolát, ahol 1985- ben - a Herman Ottó Múzeum és a B.-A.-Z. Megyei Tanács közös beruházá­saként - helyet kapott a Magyar Ortodox Egyházi Múzeum és a parókia. Ezer év után A magyarság és az ortodoxia tehát több mint ezeréves. Ezt a jelentős múltat őr­zi a valójában 200, s újabban 50 éves ortodox egyházi szervezet (mely orosz fő­­hatósága jelenleg, de korábban a karlócai metropóliához tartozott). Reális igény volna, hogy magyar ortodox egyházmegye legyen. Úgy vélem, az „újbóli” európai csatlakozásunk előtt érdemes a jól ismert nyugati keresztény orientációnkat a kevésbé ismert keleti keresztény múltunk feltárásával megerősíteni. Ezt jól szolgálhatja az Imrényi Tibor szerkesztésében megjelent Magyarság és Ortodoxia - Ezer esztendő című kötet. Ez a kiadvány fontos dokumentuma a magyar és az ortodox vallású szomszéd népek, „kultu­rális tejtestvéreink” között évezrede fennálló, időnként megszakadó párbeszéd­ének. Segítheti továbbá a politikai, kulturális, sőt még a gazdasági döntéshozó­kat is a szomszédainkkal való hatékonyabb államközi kommunikációban. A fiatal szerb, román, orosz, görög, cseh, szlovák, lengyel, bolgár, finn, lett, észt és magyar ortodoxok - talán éppen az egykoron szent Pannon­földön újra - az egységre törekvő, de hagyományukat megtartó keresztények mentali­tását és kultúráját fogják képviselni az Európai Unióban. Magyar nyelven elkészült egy olyan összefoglaló mű, amelyből Bizáncról, a pannóniai őskereszténységről, a magyarság és ortodoxia ezeréves kapcsolatáról (új) fogalmat alkothatunk és gazdagíthatjuk keresztény-magyar és szomszédné­pi „tejtestvériségünk” identitástudatát is. Jegyzetek: [1] Györffy György: Bizánc szerepe a magyarok megtérésében. - Kortárs, 1975. 19. évf., 11. sz., 1789. p. [2] Berki Feriz: Az orthodox kereszténység.­­ Bp., 1975.­­ 109-110. p. [3] Györffy György: i. m. - 1790. p.

Next