Új Holnap, 2003 (48. évfolyam, 1-3. szám)
2003 / 3. szám - GALÉRIALAPOZÓ - Szmetana György: Egy ezred születése, egy ezred névadója
S ezért a hősiességért a történelem megfizet majd kinek-kinek érdeme szerint. Kossuthnak, aki egy napra sem hibbanta meg a népreményt, azzal ha kimondja: ő volt mindörökre a gyermeteg lelkű, könnyen hevülő, lángokban lobogó magyar nép szívének legragyogóbb ideálja. Görgeynek, aki sohasem alacsonyodon le méltóságos türedelméből, hogy viaskodjék a rágalmazókkal, hanem az igazságba vetett mély bizodalommal meghagyta a nemzetet ebben az akkor annyira áldásos vigasztaló hitében - ha kimondja róla: ő a férfi magyar mintaképe! Nagyapáinknak elvakíthatta szemét az árvízben fuldoklás vértolulása, apáinknak az örökül kapott kijelentés: mi már nyugodt, tiszta pillantással nézünk a túlélt áradásra! Előttünk már feltűnt, gyermekeink az iskolákban fogják tanulni az új legendát: az élő vértanúról, aki hatvanhárom éve viseli a nemzeti felelősség terhét férfivállain, hogy csak akkor adja vissza fajának, mikor már az nyugodtan veheti magára új erői teljességében. És ma minden ifjú magyar, aki előtt már megnyílt a látás tisztasága, tekintsen az elrejtett zug felé, ahol még él nemzetünk egyik legnagyobb fia s meghatódott lélekkel, megcsillanó könnyel, hangtalanul és szíve legbensőbb érzésével küldje arrafelé azt a kiáltást, amely hajdan annyit és oly viharosan zúgott, de amely hatvanhárom év óta egyszer sem csendült fel a nemzet ajkán, hogy: — Éljen Görgey!... Éljen a magyar nemzet mindörökre legnagyobb élő vértanúja! És a magyar nemzet élni fog, amíg ilyen fiakat tud szülni a tettre és az önfeláldozásra!”. Sokáig Révai József 1930-as években megalapozott Görgey-képe volt az uralkodó. A következőket írta: „...hogy Görgey áruló volt, az nemcsak a soviniszta illúziókkal nevelt félrevezetett közvélemény hiedelme volt, hanem a magyar nép legszélesebb rétegeiben gyökerezett meggyőződés, igazi népi hit is.” Görgey Arthúr 1916. május 21-én, Budavár bevételének 67. évfordulóján hunyt el. Ezért lett május 21. a 13. gyalogezred emléknapja, úgynevezett ezrednap, melyet először 1931-ben ünnepeltek meg. Ez a rendezvény Miskolc társadalmi életének várva-várt napja lett, amikor „legbensőségesebb együttérzésben hódol az ezred a Görgey családdal, a polgári közönséggel dicső múltú névadója emlékének, hogy Görgey szelleme mélyebb gyökeret verhessen a magyar katona és a magyar polgár szívében.” A gyalogezrednek saját Görgey-múzeuma volt, itt Görgey-relikviákat őriztek, többek között a tábornok halotti maszkját, fényképet az isaszegi csatából, iskolai bizonyítványt 1836-ból. Gömöry Árpád ezredparancsnok előterjesztésére Miskolc bhj. város közgyűlése 1934. március 27-én egyhangú döntésével a mindszenti templomtól a Lévay József utcáig terjedő részt Görgey Arthúr utcának nevezte el. A gyalogezred emléktáblát helyezett el a MÁV-bérpalota falán, ezt és a tábornok mellszob 100 HOL.1AP