Uj Idők, 1895 (1. évfolyam, 29-52. szám)
1895-09-22 / 40. szám - Spinóza dr.: A falu pennája az irodalomban / Társadalmi és ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
— 211 — utánozni akarta volna a nagy Tartarin hőstetteit. A poétai jóstehetségnek még egy harmadik példájával is szolgálhatunk, de ezzel már kevésbbé dicsekedett az illető író. Gaborneau, aki leginkább bűnügyi regényekben »dolgozott«, Petit Journal tárcájában egy ravaszul a kifundált betöréssel kezdte meg legújabb regényét. Másnap kirabolták lakását, még pedig ugyanazon a módon, amint ő ezt előre megírta és a betörő még elég maliciózus is volt, hogy megköszönte neki levélben a szíves útbaigazítást. A békepipa. Kevés dohányu és nagypipájú nemzetnek csúfoltak minket ellenségeink. Volt ebben némi igazság,de még több túlzás. Szerettük a gondűző füstöt és kék karikáinak nézésében tán kissé megfeledkeztünk az idők gyors haladásáról is. Hanem ez már túlhaladott álláspont. Elszívtuk a békepipát a civilizációval és ma a legjobb viszonyban vagyunk vele. Ki merné még a magyart maradinak csúfolni, mikor tőle kapja a nagy Kelet mindazt, amit vívmánynak szült meg Nyugat ? Hanem azért a dohányt még a mindig szeretjük és munka után örömest elandalodik lelkünk a kék füstkarikák nézésében. Nem csoda tehát, hogy akadt magyar ember, aki megírta a Dohány történetét. Neve dr. ORMÁNDY Miklós és úgy látom magam előtt, a mint pipaszó mellett írja meg az egyes fejezeteket, hogy legkedvesebb élvezetének emléket állítson. A könyvéből vettük a mellékelt rajzot is, mely a békepipát ábrázolja. A következőket írja róla : Az indián törzsek féltett kincse és büszkesége az ékesen díszített kalumel , a békepipa. A földíszítés művészete itt is a gyöngéd női kezek művészete. Magát a pipát és annak szárát beszerezni a férfiak kötelessége. A pöröly alakú nagy pipafej legtöbbnyire vörös pipakőből van kifaragva, de előfordul fehér vagy fekete színű is. Olyan esetben, ha békeszerződések kötésénél a kalumel szívására kerül a sor, ha a kalumel eredetiben vörös színű, erre az alkalomra fehérre mázolják, mert ez a béke színe náluk is. De ha háborúba indulás előtt elszívják és esetleg fehér anyagból van a pipa, vörösre festik. Mert ehhez az ünnepséghez a vér színe illik. ... Az első magyar ember, aki a dohányt megízlelte, Apafi Mihály erdélyi fejedelem volt. Ali budai basa küldött neki egy kis török dohányt elismerés fejében, hogy pontosan szolgáltatta be az adót. Ez a dohány erős volt szegény Erdélyországnak és nem csoda, hogy törvényt hoztak a dohányzás ellen : jog és jószágvesztésre ítélték a füstölgőket és a templomokban, szószékről anatémát szórtak azok ellen, »akik égő poklot csináltak magukból. Hanem a dohányfüst erősebbnek A SZERKESZTŐ ÜZENETEI. Ella: Egészen igazsága van nagysádnak abban, hogy a nőnevekkel, főképpen a leánynevekkel művelt családjainknál túlságos idegen kultuszt űznek, főképpen pedig franciáskodni szeretnek. Nagysád Gabriella nevét például (a szó különben olaszos) nem E/lá-ra kellett volna rövidíteni, hanem magyarosan Gábris-ra. A magyar családoknál a Gábor nevet Gabira, ennek női alakját Gábrisra szokás rövidíteni, bár az utóbbi alak olykor férfiaknál is előfordul. Egyáltalán nem helyeseljük a következő idegen formákat: Elza, Margot, Milly, Lina, Nina, Gina, Etta, Ella, Bella stb. Sőt az utóbbi időben — mindenesetre a színházi és művészi excentrikák utánzása gyanánt — még ilyeneket is hallunk : Gemma (drágakő), Ada (ez török szó s voltaképpen szigetet jelent), Sola, Luna, Cara, Mira és még ennél is kivacsavartabb formákat. jobb A magyar életben, azt hisszük, leghangzású nevek szentté avatott királyi hölgyeink nevei : Margit és Erzsébet (Örzsébet), amely utóbbinak számos bevett magyaros kényeztető formája van, pl. Örzsi, Örzsike, Erzsike, Böske, Bözsi. Magyar férfineveknek is legjobbak: István, László, Imre, András stb. Azonfelül a többi népies magyar nőnevek is szebbek nekünk, mint a franciás, vagy németes nevek. Csak példa gyanánt álljon itt ez a néhány : Teréz (Terka, Tera, Teca, Treszka), Katalin (Kata, Kati, Katinka), Anna (Annuska, Panna, Pannuska), Mária (Mari, Maris, Mariska), Magdolna (Magda), Márta stb., amelyeknek mindenesetre melegebb hangzásuk van, mint az ilyeneknek : Eveline, Adolfine, Adeline, Micheline, Stephanie, Leontine, Kunigunda, Johanna, Karolina stb. P. R., Nagy-Megyer. Lapunk iránt tanúsított jóindulatáért fogadja meleg köszönetünket. — W. K., S.Tarján. A legközelebbi számok egyikében meg lesz a kívánt felvilágosítás. — A várószobában. Kedvesen van megírva, de a témája már nagyon is elkoptatott. Némi átdolgozással ifjúsági lapnak lehetne beküldeni. Ott inkább volna helyén. — Az eleje meg a vége. Ugyancsak az a hibája, mint a megelőzőleg tárgyalt elbeszélésnek. A témáját már sokan feldolgozták. — Száll a madár. Őszkor százával érkeznek az ilyen versek. Az évszakok költészete rendszerint nagyon elcsépelt, mivelhogy a műkedvelő poéták megmaradnak a régi hangnemnél és elegendőnek találják a hulló leveleket, a síró felhőket meg a szálló madarakat érzelmeik kifejezésére. Az ön verse sem kivétel ez általános szabály alól. — Őrangyalok ünnepén. Ilyen jónevű poétától jobb verset óhajtunk. Aztán nagyon is speciális vonatkozású. — Martinium. Jól van megírva, de a meséje nem érdekes és nem is új. — Sz. F. Tényleg Mikszáth Kálmán adta nekünk. A másik cikk is nálunk van. — Sz. Ilonka, Janka és Etelka. Az első szerkesztői üzenetből kivehető, hogy a felszólítás tévedésből történt. — G. S. Székes-Fehérvár. Postára adtuk. A Nem közölhetők. Virágnyelven. — legújabb botrány. — Hafiz dalai. — Bolyongások. — A medvevadász. — Posturás elvek. — A klinikán. A nyomor dalaiból. — Szent Bertalan éjszakája. — Az öreg gordonkás. — Kánya és galamb. — A bolyó. — Rejtelmek. — Az áruló jutalma. Vergődések. — A lemondás elégiája. A 38. számban közölt képrejtvény megfejtése : Képzőművészeti társulat. Kéziratokat nem adunk vissza. Laptulajdonos: Singer és Wolfner. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Andrássy ut 10. sz. MAGYAR LÁNYOK. Képes hetilap fiatal leányok számára. Szerkeszti TUTSEK ANNA. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 50 kr. Tessék mutatványszámot kérni a kiadótól: Singer és Wolfner könyvkereskedése, Andrássyút 10. sz. bizonyult, mint a tömjénfüst és ma tán a papok a legerősebb dohányzók. Az állami hatalom is megbékült a dohánnyal, mióta ebben a szenvedélyben látja egyik legnagyobb jövedelmi forrását. Indián békepipa: 29*