Uj Idők, 1899 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1899-07-30 / 31. szám - Igric: Schuster Konstantin / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
- 113 - Petőfi-ünnepek Vasárnap az ország csaknem minden pontján kegyeletes ünnepség keretében emlékszenek meg Petőfi halálának félszázados évfordulójáról. Az országos ünnep Segesvárott és a budapesti Petőfi-szobor előtt fog lefolyni, mind a két helyen az ünneprendező Petőfi-Társaságon kívül ott lesznek Magyarország vármegyéinek, hatóságainak és egyesületeinek képviselői. A budapesti Petőfi-ünnep a Petőfi-szobor előtt vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik. Halmos János polgármester mond megnyitó beszédet, Jókai Mór szavalja el ezután Szózatát és Rákosi Jenő a Nemzeti Szövetség nevében beszél. Végül elhelyezik a tömérdek koszorút, délután 4 órától fogva pedig elvonulnak a szobor előtt az egyesületek. A segesvári Petőfi-ünnepen Partok Lajos és Bartha Miklós mondanak ünnepi beszédet, Kovács Gyula elszavalja Jókai Apoteozisát, Ábrányi Emil szavalja Petőfi Sándor című költeményét, Endrődi Petőfi című ódáját és Szász Gerő az ünnepi költeményét. A szabadságharcról Bársony István, Petőfi haláláról Rákosi Viktor tart fölolvasást. A Petőfi-szobor előtt Bartók Lajos fölolvassa Jókai Petőfi halála című emlékezését. Minden városban és községben lesz ezen kívül kisebb-nagyobb Petőfi-ünnep. Szegeden az egyetemi polgárság rendezi az ünnepet, Aradon a Kölcsey Egyesület és a Nemzeti Szövetség, Pápán a Jókai-Kör, Szombathelyen a Nemzeti Szöveség stb. Nagybányáról istentisztelet után kirándulnak Kállóra, ahol megkoszorúzzák Petőfi fáját és gróf Teleki Sándor sírját, beszédet mondanak Petőfi egykori barátja, Törökfalvi Papp Zsigmond, dr. Morvay Győző, Révész János és Gergely György. A szitvári Kölcsey-Kör Erdődön rendezi az ünnepét, a debreceni Csokonay-Kör a főiskola előtt levő Petőfi-szobornál, Mezőberényen az ágostai evangélikus templomban. Az eddigi jelentések szerint Petőfi-ünnepet rendez még Pécs, Kaposvár, Bonyhád, Dombóvár, Szegzárd, Győr, Sopron, Pozsony, Zenta, Szabadka, Szolnok, Temesvár, Marosvásárhely, Békés-Csaba, Orosháza, Hód-Mező-Vásárhely, Trencsén, Nyitra és az országnak számos városa s községe. Petőfi külseje. A költő legjobb barátja — és a halhatatlanságban párja — Jókai adta nekünk azt az eddig ismeretlen Petőfi arcképet, amely az Uj Idők e számának becses és érdekes melléklete. Hogy ki festette a portréit, maga Jókai sem tudja, de úgy véli: jó és hasonló. Pedig ha valaki emlékezik még a Petőfi külsejének legapróbb részletére, úgy Jókai az, aki ma, ötven év után, úgy beszél róla, mintha csak tegnap váltak volna el. »Egy kiálló és jellegzetes szemfoga volt«, — beszélte nekünk a koszorús — »és ezzel a fogával mindég belevágott a fejembe, amikor tréfálkozva birkóztunk. Pedig én voltam az erősebb ... De Sándor tekintélyt tudott tartani a leghatalmasabb férfiak között, erő, szilárdság volt a megjelenésében, néha bizony nyerseség is. Bizony vele tréfálkoznunk nekünk nem lehetett. Annál lágyabb, odaadóbb, magát alárendelőbb volt, ha nők társaságába került. Ötletes, kellemetes, valóságos charmeur! Imádták is és bizonyára nagynak látták, bár alig volt középtermetű, az orra pedig hegyes . . . !« Jó szerencsénk — amelyet megbecsülni eléggé nem is tudunk — megengedi nekünk azt a nagy gyönyörűséget, hogy az utolsó években gyakran foglalhatunk helyet a Jókai családi asztalánál. És alig van egyetlen estve is, hogy az ötven esztendeje eltűnt barátról szó ne esnék. A róla — szinte vele — való beszédből ki nem fogy a nagy regényíró, aki hála istennek oly friss egészségben van, hogy bizonyára megírja még azt a könyvet, amellyel Petőfinek, magának és nemzetének tartozik. Az ember Petőfiről fog szólani ez a könyv, amely bizonyára csudás lesz. b. s. —— A Matskásy-ház Székely-Keresztúron. Matskásy egyik hőse volt a segesvári csatának ; ő nyújtotta át Petőfinek az ütközetben az utolsó korty vizet. A szabadságharc után naplót kezdett írni, de nem végezhette be közbejött betegsége miatt. A hetvenes években meghalt egresi birtokán. Naplójának a töredéke jelenleg a kolozsvári ereklye-múzeumban van. Hol töltötte Petőfi utolsó éjszakáját ? Viszontagságteljes életének utolsó éjszakáját Petőfi Sándor, mint Bem tábornok hadsegédje, Erdélyben, Székely-Keresztúron töltötte. Ő és Bem apó, számos törzstiszt társaságában 1849. évi julius 30-án este az akkori keresztúri térparancsnok gambamári Gamerra Gusztáv báró és ma is élő neje tínkovai Matskásy Krisztina vendégszerető házának voltak vendégei. Petőfi a ma is Gyárfás-féle házhoz, Varga Zsigmond akkori bérlőnél volt elszállásolva, de tán nyugtalan természeténél, vagy ami valószínűbb : a másnapi csata céljából teendő intézkedések, csapatösszevonások, indítások, elhelyezések foganatosítása miatt jött-ment és így ezen este és éjszaka folyamán többízben távozott s jelent meg ismét a térparancsnok házánál. Julius 31-én reggel ott reggelizett a többi vendéggel együtt Petőfi is s a kedves háziasszonynak búcsúzás közben kezet csókolt és így indultak a segesvári táborba. A nemeslelkü úrnő még intette Petőfit, hogy a csatában óvja a magyar haza és nemzet közkincsét , az ő életét. Bem ekkor közbeszólt : — Megtiltok neki a csatát ! A háziúr Héjasfalváig kérte vendégeit s ott vált el tőlük, ismételve Petőfi előtt a neje kérését. Később ő is a táborba ment. A csatarend megbomlása és menekülés közben még egyszer látta Gamerra báró Petőfit, ki lázas sietséggel akkor is írt. A báró rákiáltott Petőfire : — Sándor barátom, mit csinálsz ? Menekülj az Istenért! Véged lesz ! Mire Petőfi visszakiáltotta : — Hagyj békét barátom, most legjobban tudok írni! A báró, a sok menekülő által is sodortatva, szintén menekült s Petőfit nem látta többé. Aközben négy huszár egy közeli tó felé vágtatott, amerre menekülni leginkább lehetett, a tóból egy hang kiáltott feléjük : Bem itt van, mire a négy huszár megállott, leszállottak egy pillanatra paripájokról, Bem-apót a tóból kihúzták s a szintén arra Gyalokay Lajos Petőfi István a költő öccse Matskásy Antal 23