Uj Idők, 1900 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1900-02-04 / 6. szám - Horkayné a kaszinóban / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok

Horkayné a kaszinóban Ellesett párbeszédek — Jó napot! kérek egy csésze teát. (Isten hozta, nagyságos asszonyom. Miért nem mu­tatta magát olyan sokáig?) — Odalenn voltunk, Bács-Almáson. Az édesanyám rajtot rendezett az almási társaságnak s azon nekünk is részt kellett vennünk. (Sikerült a raut ?) — Részben. A véres hurka kitűnő volt, de a kolbász nem nagyon sikerült. (Ha nem csalódom, nagyságtok a disznó­tort nevezik rautnak ?) Nem csalódik. Az almási malacok nagyzási hóbortba estek és azt pretenciálják, hogy a földi maradványaikat rauton költsék el. Ezt az elégtételt pedig nem tagadhatjuk meg tőlük. (Elmennek nagyságtok a képviselői pik­nikre ?) — Hogyne ! Égek a vágytól, hogy viszont­lássam a kaucsuk­kappant, akit tavaly óta se láttam . . . (Kit — ?) — Kedves régi ismerősömet, a kaucsuk­kappant. A tízforintos piknikeken mindig föltálalják harmadik fogásnak. A benfen­tesek rögtön megismerik és nem is nyúlnak hozzá. A tapasztalatlanok azonban, főleg a vidékiek, lépre mennek és komolyan veszik a kappant. A második pikniken, persze,, már­ őki­ k» tudják, hogy az nem megenni, csak nézni való. Vacsora után a pincérek szépen összerakosgatják a kappan megszámozott darab­jait és elteszik a legközelebbi tízforintos piknikig . . .. Más alkalomkor nem tálalják föl, csak pikniken, mivel akkor mindenért a rendezők a felelősek és a közönség a kappanért nem a vendéglőst, hanem a rendezőt szidja.. „ Én nagyon kedvelem az öreget, mivel édes emlékek fűznek hozzá. Mikor évekkel ezelőtt az uram megkérte a kezemet, éppen a kappan zúzáján csorbítottam ki a késemet. . . Biztosra veszem, hogy az idén viszont fogom látni a képviselői pikniken. Ha a piknik a Royalban lesz, akkor kölcsön kérik a kaucsuk-kappant a Hungáriából. Ha pedig a Hungáriában lesz, akkor odakölcsönözi a­ Royal. (Bizonyára hallotta már, hogyan intézte el az Orszá­gos Kaszinó az igazgató­ válságot ?)­­ Hallottam. Atzél báró lemondott direktori állásá­ról, a kaszinó pedig nem választott új direktort. Arany középutat választottak, hogy a kecske is éhen maradjon és a káposzta is elfogyjon. Ki fog most már dirigálni ? (Mivel senki sincs, aki helyettesíteni tudná a bárót, ő maga fogja önmagát helyettesíteni.) Ez derék! Tehát morganatikus direktor lesz ? (Úgy van. Legközelebb lapot is indít a kaszinói tagok számára.) Nagy érdeklődéssel olvasom majd a lapját, ha a személyi hírek rovatában benn lesz, hogy Horkay kép­viselő úr reggeli hány óráig volt a játszó­teremben és hogy mennyit nyert. (Az esetleges veszteségeire nem kíváncsi ?) - Nem. Mint feleségnek ugyan jogomban volna, hogy megosszam az uram minden örömét és bánatát, de szerénységből lemondtam a jogaim feléről és meg­elégszem vele, ha osztozhatom a nyereség által okozott örömében. De ami azt a lapot illeti - mondja csak! — asszonyok is írhatnak bele ? (Úgy hiszem, hogy igen.) — Akkor az első számba cikket írok a dualizmus ellen. (Közjogi ellenzékbe megy? Ez lesújtó! Nagyon jól A Nemzeti Kaszinó játékszobája 17

Next