Uj Idők, 1902 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1902-02-23 / 9. szám - Pont: Majd ha fagy / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások - Sebestyén Károly: A tartodi medvehajtás / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások - Tábori Róbert: Vizenjárók és kétkézi munkások / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
.100 - Ez borzasztó ! Mindennap reggel az az első dolgom, hogy a hőmérőt nézzem. Eddig már kilencet törtem össze és még mindig nincsen jég! Az egylet pedig ezreket vesz be és még egy kis mesterséges jeget se csináltat. Mit érek avval, ha seating ringgel akar kárpótolni ? Csak nem fogok a szobában korcsolyázni télen ? Hát akkor hol korcsolyázzam nyáron ? Vigye föl az egylet a tagjait a Csorbai tóhoz, vagy Kamcsatkába, vagy bánom is én hová, de az már mégis sok, hogy tagja vagyok a korcsolyázó egyletnek és nem adnak jeget! Csak nem kérhetem, hogy az Állatvédő Egyesület adjon ? Ki fogok lépni , Ez botrány! Ez borzasztó! Meg fogom buktatni a választmányt! IV. A derűs úr mosolyogva szól : Milyen pompás idő! Az ember tavaszi felöltőben járhat az utcán és a jó öreg százesztendős jövendőmondó kínosan fordul meg a sírjában, mert nem igaz, hogy : Januárban fagyok vagynak, jól esik kicsinek, nagynak . . . A hőmérőm kérdőjellé görbült az ablakomon. Mert ha reggel — csak úgy szokásból — megnézem, mintha ő kérdezné tőlem : — hát nem lesz tél? És erre mindig elszavalom neki a januári fagyról szóló elmés versikét. Ezt egy jóravaló hőmérő se hallgatja őszinte örömmel. És ha látom, hogy a hígan} 0 fok fölött van, szépen visszafekszem és alszom még egy verset. Mert ha jég volna, ki kellene mennem a ligetbe. Megkívánják tőlem a tagtársaim. De ha nincs jég, csak nem mehetek korcsolyázni? . . . Hallom, hogy valami bállal akar kárpótolni bennünket az egyesület a jég helyett. Ez beszéd. Ott is lehet keringőzni és ha ott jégre viszik az embert, legalább tudja, hogy ehhez még jég se kell, hanem csak egy szép szempár és egy ügyes mama . . . Ugye öreg Celsius? He, he, he . . . Már megint 0 fok fölött 7-et mutatsz? Hamar vissza a párnák közé! Pont két hetes. A hetes szám, azt tartják, magában is a szerencse száma, melynek a történelmi hagyományok és a legendák sok kedves varázst tulajdonítanak. Hátha még megduplázza a sors ezt a szerencseszámot! Az már különös isteni grácia, kivált, hogyha emberi életkorról van szó. A magyar irodalom örökös büszkeségétől, Jókai Mórtól bizonyosan mégsem irigyli senki sem az istenek és a múzsák kegyét, mellyel a költő hetvenhét esztendős ifjú lelkét ölelgetik. Most, február 19 én volt hetvenhét esztendeje, hogy a magyar nemzetnek adta a gondviselés Jókai Mórt. Ennek a nevezetes évfordulónak az alkalmából mutatjuk be a költő komáromi szülőházát, melyben a napvilágot meglátta s az ősi porta udvarát, melynek ágbogas akácfái alatt gyermekkorában futkosott. A házat a komáromiak kegyelete díszes márvány-emléktáblával jelölte meg, melyen föl van írva, hogy: „Ezen házban született Jókai Mór, 1825. február 19-én" — s az udvar akácfasorait, melyeket a komáromi zsidó hitközség, a ház mostani tulajdonosa, kegyeletes gonddal ápolgat. — S a szívünkbe a sok előtáluló emlék nyomán önkénytelenül is fölébred a tisztelet, szeretet és a hála, mellyel a magyarság legnagyobb költőjének tartozunk és áldó fohászszal kívánjuk neki, hogy a szerencse megkettőzött számához adja meg neki a gondviselés még az esztendők sorozatának sok hetes számát, míg százszorozva a mindig fölújuló boldogsággal. —W*— Franciaország szőlőművelése Baros Károly és Drucker Jenő könyve . . . Hogy mi haszna van a magyar szőlőtermelőnek abból, ha a francia szőlőművelést megismeri ? Nagyon sok! A francia szőlőket pusztította el legelőször a fllloxera és a francia szőlősgazdák voltak a legelsők, akik ezt a rettenetes bajt leküzdötték. Ha egyébért nem, hát már azért is érdemes annak az országnak szőlőművelését tanulmányozni. Magyarország, mely híres volt szőlőtermeléséről, amíg a filloxera egy időre halált nem vitt szőlőibe, a franciák tapasztalásából merített erőt, hogy újból életre keltse azokat. Mint minden művelt európai nép, mi is a franciáktól tanultuk a modern Szőlőmívelést. Ha nem tanulhatnánk tőle még egyebet is, amihez keveset értünk: az okszerű borkezelést. Ebben legerősebbek a franciák az összes európaiak között. Mindezeket alaposan és részletesen ismerteti egy könyv, mely most jelent meg. A címe „Franciaország szőlőművelése", Baros Károly és Drucker Jenő dr. írták, mind a kettő szakember a javából, a Borászati Lapok szerkesztői. Az anyagnak egy részét magukkal hozták a párisi világkiállításról, mellyel egy nemzetközi szőlészeti kongresszus volt egybekapcsolva, a másik részét egy hosszabb Az a komáromi ház, melyben Jókai Mór 1825 február 19-én született Jókai Mór komáromi szülőházának udvara