Uj Idők, 1902 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-25 / 22. szám - Magas Gyula: Jókai rajza / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások

- 490 - Egy-egy szé­pen megkomponált és érzésteljes versük található az Uj Idők minden köteté­ben. A „Bokrétához" ketten adták a művé­sziesebb formát. Az öt között úgy látszik Madai Gyulában van a bölcselkedő hajlam és egy kis adag a modern pesszimizmusból. íme egy kis mu­tatvány belőle: A FÖLD Kidobta őt a mindenség magából, Azóta bolyg így árván, egymaga. Míg ott fönn együtt, bokrosan cikázva látszik a mennyég mirjád csillaga . . . Kidobta őt a mindenség magából, A többinél mert szebben tündökölt. S búsult erővel, mosolygó haraggal Az égbolt ellen — embert szült a föld. Új ember Gulyás József is. Hasonlít témái kiválasztásában Baja Mihályhoz, ami nem is csoda, mivelhogy egy és ugyanaz a kis világ inspirálja őket. S amit ez a két ember nyújt, egyelőre még csak ígéret — de szépen biz­tató ígéret. T. R. —«M»— Egy nagy erdélyi nyomdászról Kolozsvárott, Gyalui Farkas kiadásában egy könyv jelent meg, amely tulajdonképpen 1698-ban nyomtatódott, de most érdekessé­génél és szerzője ritka lelki nagyságánál fogva méltán látott újra napvilágot, azért is, mert az eredeti műből ma már csak két teljes példány létezik. A szerző neve Tót­falusi Kis Miklós, a könyv címe : M. TÓTFALUSI K. MIKLÓSNAK maga személyének, életének, és különös tse­lekedeteinek MENTSÉGE. Mellyet az Irégyek ellen, kik a' közönséges Jónak ezaránt meggátolói, irni kénszerittetett. KOLOSVÁRATT 1698. Hiszendöben. Kok Miklós mester a legnemesebb tragikus ala­közé tartozik. Fiatal korában kijut Amsterdamba, ahol csakhamar oly kitűnő nyomdász hírébe jut, hogy fejedelmeknek, pápának dolgozik, targoncával szállítják hozzá a pénzt, de elhagy dicsőséget, hírnevet s hazajön Kolozsvárra, tíz évi távollét után, 1690-ben, hogy itt szolgálja tudásával hazá­ját. Itthon általa tett helyesírási újításaiért, főleg nagy bűnéért, sikereiért, ellenségei meg­kezdik a hajszát ellene, háta mögött. Majd nyíltan is föllépnek gúnyolódásaikkal vád­jaikkal. 1697-ben kiadja Kolozsvárt Apologia Bibliorum című művét : Amsterdamban nyom­tatott bibliája védőiratát, melyben kifejti grammatikai és helyesírási elveit is, a fone­tikus helyesírást véve rendszere alapjául. Sikerült műve, fényes önigazolása még inkább felbőszíti ellenfeleit, élükön Szathmári Pap Jánost, Csepregi T. Mihály kolozsvári papot, Németi Sámuel kolozsvári professzort. Tervszerűen gyötrik s tönkre akarják tenni. És szerencsésen tönkre is tették. A nagy­lelkű és elvhű férfiú azonban elhatározta magát, hogy az ellene terjesztett rágalmak­kal szemben megvédi magát pennájával, mert szóval való vitatkozásokban ő, a hallgatag, munkás ember nem tudta magát elég jól ki­fejezni. Megírta s lázas gyorsasággal kinyo­matta védelmét s ez a védelem a tartalma az itt szóban forgó köny­vnek. Egyik gyöngyszeme ez a munka a magyar memoár-irodalomnak. Mert nemcsak védelem s egyúttal, akaratlanul is lesújtó támadás ez a mű ellenségeivel szemben, de egész ön­életrajz. Emlékirata egy zseniális embernek, ki az akkori világ egyik legnevezetesebb vá­rosában, Amsterdamban élve fényességben, egyszerre a sötétségbe kerül: Kolozsvárra. Vérig bántott önérzete, mely éveken át tűrte a gőgös vaskalapok fölényét és bántalmait, most sem tesz egyebet, csak elmondja, hogy minő sikerei voltak neki külföldön, miért jött haza s hogyan bántak itthon vele. Eze­ket elmondva, egyúttal rávilágít arra a korra. Minő képet látunk s minő alakokat! A he­gyekkel körülzárt katlanban dohos, kisvárosi életet, melyben oly nagy buzgalommal mar­ják egymást az emberek. Mennyi hiúság, rosszakarat. Mennyi fondorkodás. Látjuk a XVII-ik századbeli magyar könyvnyomtató és tudós életét, küzdelmét az anyagiakkal is, a nehézségeket, melyek eléje állanak. Tíz esztendő óta Tótfalusi Kis Miklósnak egész irodalma támadt. 1892 február havá­ban tették azt az indítványt a kolozsvári Könyvnyomdászok egyletében, hogy „az egye­sület vegye gondozás alá nagynevű elődje, a 190 évvel ezelőtt elhalt Tótfalusi Kis Mik­lós pusztulásnak indult sírját, bármi módon hasson oda, hogy elkorhadt sírköve helyett mielőbb méltó emléket állítson föl". Most, 10 évvel az indítvány után, lankadatlan s kegye­letes férfiak keze az emléket már létesítette. A régi sírkövet díszes új alapra állították s a mult héten föl is avatták Kolozsvárott. E számunkban mutatjuk be fényképmásolat­ban a kitűnő erdélyi nyomdász új sírjá­nak képét. Ifj. Rádai Gyula amatőr­ fényképe Ányos Pál emléktáblájának leleplezése Veszprémben Ruzicska Gyula fényképe Tótfalusi Kis Miklós új síremléke is Kolozsvárott

Next