Uj Idők, 1902 (8. évfolyam, 1-26. szám)

Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások - Magas Gyula: Jókai rajza

erejéig bízott benne, ötszázötvenöt korona erejéig nem csalatkozott. Ez volt a tavasz legmámorítóbb meglepetése, illik tehát, hogy megemlékezzünk róla. Igen, hölgyeim, ázunk és fázunk odakünn a­ versenytéren s bánatunkat még az is növeli, hogy az időjárás szürkeségébe még az önök jelenléte sem lop egy kis sugarat. Csak pro­fesszionátus ladyk bolyganak odakünn a tribün előtti zöld gyepen, de azok a szép leányok, kik virágos tavaszi ruhájukban azelőtt ellepték a tribünt, ez idén nincsenek sehol. Ezzel is fakóbb és színtelenebb a ver­senyek hangulata. Síró szellő forgatja a tor­nyokon lengő lobogókat, a bookm­akerek ring­jéből most visznek el egy nótárius játékost s újra cseperegni kezd az eső. De csitt! Már fölrakják a számokat. Ugyan melyiket üli Van Dusen? Pásztor Árpád - Jókai hatvan év előtti rajza Bizonyára kedves meglepetés lesz a mi nagy koszorús költőnknek Jókai Mórnak is, amikor az Uj Időkben megpillantja egy hat­van év előtti krétarajzát, amely egyik leg­kedvesebb ifjúkori barátját Papp Dávidot ábrázolja. Akkor készült ez a rajz, mikor Jókai Mór még a pápai kollégium diákja volt s arról álmodozott ifjúi lelkének ábránd­jaival, hogy ő lesz egykoron nemzetének leg­nagyobb festőművésze é­s legnagyobb írója lett. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Papp Dávid és Kerkápolyi, a későbbi pénzügyminiszter együtt jártak akkor a pápai főiskolába, sőt egy szálláson is laktak, közel a mostani ó-kollégiumhoz. Jókai akkor több barátját lerajzolta s így közöttük Papp Dávidot is, akihez később is meleg barátság kötelékei fűzték mindaddig, míg az utóbbi Győrben örökálomra nem hunyta le a szemeit. Ki volt Papp Dávid ? Akkor egy leányos arcú, kedves ifjú, aki apai ágról Veszprém­megye egyik­ előkelő középnemes, anyai ágról pedig egy most már teljesen kihalt grófi családból származott. A Jókai Mór és Petőfi által rendezett műkedvelői előadásokon a női szerepeket, mindig Papp Dávid játszotta akinek csengő hangja is hasonlatos volt a női hanghoz. Petőfi és Jókai többször meg­fordultak Veszprémben Papp Dávid édesapjá­nak, Papp János városi főjegyzőnek házánál s egy ilyen kirándulás alkalmával írta Petőfi Sándor azt a költeményét, mely alá összes költeményei kiadásában a (Veszprém) jelzés van nyomtatva. Papp Dávid később Veszprém egyik leg­keresettebb ügyvéde lett, akinek úri házánál és felső-eörsi szőlőjében többször megfor­dult Jókai még férfikorában is. Mikor úgy az esti alkonyat borította el a balatoni par­tokat s a nap utolsó sugárcsókját kül­dötte el a hullámokkal játszó nimfáknak, az eörsi szép leányok, menyecskék sokszor elgyönyörködének Jókai Mór férfiasan szép hangjában, amint énekelte: Fölfelé megy borban a gyöngy, Jól teszi... A nóta átszállt a Balaton fölött s akik együtt énekelték, együtt hallgatták, majd hányfelé is szóródtak azóta? Papp Dávid később Budapestre került ügyvédnek s itt írói működésével is magára vonta, különösen a jogászkörök figyelmét. Ismertebb munkái: „Perrendtartás", „A parlament", „Okmány­tár", „Nemzetgyűlés Pesten, 1840" stb. címe­ket viselik. Később Kerkápolyi Károly pénz­ügyminiszter korában a miniszteri tanácsos­sággal kinálta meg Papp Dávidot, aki azon­ban, mint erős szélsőbaloldali ember nem fogadta el ezt az állást, Győrbe költözött s most ott nyugszik évtizedek óta a szép győri temető egyik egyszerű sírdombja alatt. Ez az arckép Papp Dávid gyermekei­nek kedves családi kincse s kegyelettel őrzik úgyis, mint a legnagyobb magyar író kezevonásait. Hatvan év után Goda Béla gy­őrmegyei alispán szemerei kastélyában fe­dezték föl újra s az egyik sarkán az időktől elmosódva ugyan, de most is látszik Jókai Mór névjegyzéke. A nagy író, ha most itt lapunkban meg­pillantja hatvan év előtti rajzát, bizonyára elébe tolulnak ifjú korának kedves emlékei. Amikor még borostyánkoszoru sem, de a fájdalom töviskoszoruja sem érintette meg magas, tiszta szép homlokát. M. Gy. Díszszemle a Vérmezőn május 16-án A KIRÁLY ELLOVAGOL A CSAPATOK ARCÉLE ELŐTT Az Uj Idők fényképe — Feridun és fiai A perzsák nemzeti eposzából, a Sahnámi­ból fordított le ismét egy részletet Radó Antal dr. Ugyanaz a Radó Antal, aki görög, latin, francia, angol, német és olasz költők egész sorozatát ültette már át igazi költői hivatással és csodálatos nyelvtudással. Mert poéta, a szó igazi értelmében és nem dolgozik idegen fordítók nyomán, hanem magából a forrásból merít. Neki köszönhetjük továbbá az olasz iro­dalom történetét, a magyar műfordítás tör­ténetét, úttörő esszyket Goldoniról és Alité­ról, nagy tanulmányt Danteról, egypár kötet eredeti szép verset és számos ifjúsági iratot. Most a „perzsa lélek" kerekedett felül benne és Firduszit, a világirodalom egyik legnagyobb költőjét honosította meg nálunk. Főműve, a Sahnámi, az iráni birodalom összefüggő történetét adja elő, az ősidők homályától egészen az arab uralom bukásáig. A nagy eposznak tán a legszebb része a Feridun és fiainak története. A témája az, hogy Feridun fölosztja fiai között birodal­mát: Szelmnek, aki a legidősebb, Rumot adja, amely név alatt Kisázsia és az európai

Next