Uj Idők, 1913 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1913-05-04 / 19. szám - Vészi Margit: Berlin tavaszi lázban / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
finom színpadi művénél is ez csak a darab kiváló irodalmi értékei mellett tesz tanúbizonyságot. Az „Annuska" Gárdonyi Géza minden elsőrendű írói kvalitását egyesíti magában, tiszta és fönnszárnyaló művészet aranyozza be minden jelenetét, amelyeknek nyelvbeli szépsége, emberábrázolása, lelki analizálása olvasmány formájában is igaz gyönyörűséget nyújt. A szép könyv Singer és Wolfner kiadásában jelent meg. Ára 2 korona 80 fillér. Magány. Finoman kidolgozott, képeiben színesre kicsiszolt, nyelvében fordulatokra kiötvözött versek ezek, amelyekkel Kelen László bemutatkozik most. Költői szépségek virulnak ki minden poémájában és — talán első pillanatra különösen hangzik — ezek a szépségek erőteljesebbek és értékesebbek, mint a poétái vénája. Valahogyan inkább esztéta-lélek Kelen László, mint poéta és ezért verseiben nem érezzük a költői erő szárnyalását, amely magával tudna ragadni bennünket is, nem érezzük azokat a meghitt, szent hangulatokat, amikor a poéta lelkében bányász és kincseinek fényét, melegét, tüzét átsugározza a mi lelkünkbe is. Kelen Lászlót inkább egy-egy színes kép, egy-egy festmény inspirálja, vagy egy-egy regény, esetleg olvasmányainak néhány sora és ezek megindítanak ugyan benne valami érzésfolyamatot, de ha ez nem is válik utánérzéssé, mégsem tud beleolvadni a saját lelkébe és átnemesedni élménnyé a tökéletes átérzés kohójában. A gondolat az értékes Kelen László verseiben és nem az érzés. A gondolat a költői és nem maga a vers. Ezt nem tudja egységessé formálni a témával és az értékkülönbség csak azért válik kevésbbé feltűnővé, mert egy-egy szép dísz minden költeményében akad, képek, hasonlatok formájában, amelyek színesen, pompázón kivirítanak és elgyönyörködtetnek. Ám ezek sincsenek lazán odatűzdelve: a versből, a témából nőnek ki ezek is és belső, szerves összefüggésükben olykor kifejezik magát az egész poémát. Írói ereje van Kelen Lászlónak és ha poétái vénája megizmosodik, őszinte érzésekben termékenyül meg, szinte észrevétlenül átjut a nagy akadályon, az esztétizáló hajlandóságon, hogy azután melegen érző, művészi erővel lobogó verseiben szólaljon meg kétségtelenül finom és értékes talentuma. A könyv ára 2 korona, az állatok barátjáról, stb. tarkítja még a Magyar Lányok legújabb számát. A kiadóhivatal (Budapest, VI., Andrássy út 16.) kívánatra készséggel küld mutatványszámot a pompás újságból, melynek előfizetési ára negyedévre 3 korona. Az utolsó mohikán. Cooper világhírű ifjúsági regényét, az „utolsó mohikán"-t ezer és ezer gyerek olvasgatja most nagy gyönyörűséggel szerte az egész országban. Kétszeres az örömük, mert az érdekes regény, amely mindenkit lebilincsel, pénzükbe se került: ezer és ezer gyerek ajándékba kapta ezt a nagyszerű regényt kedvelt újságjától, Az Én Újságomtól. Ebben az esztendőben már a második ajándékkönyvvel kedveskedik előfizetőinek Pósa Lajos kitűnő gyermekifjúsági lapja, amely amellett hétről-hétre még szebbnélszebb olvasmányok egész bokrétájával kopogtat be a gyerekszobákba. A május 4-iki számban ott találjuk Zöldi Márton és Móra Ferenc szép regényét, Jay Károly kedves nyúl-históriáját, Somíródeák cikkét a gázvilágításról, Tanyai Tamás és Tutsek Anna elbeszélését, Pósa bácsi meg Kán Barna verseit, stb. Az Én Újságom előfizetési ára félévre 5 korona. Az élet muzsikája. Tutsek Anna okos és népszerű leánylapja, a Magyar Lányok, közli Gaál Mózesnek, a kitűnő ifjúsági írónak legújabb szép regényét, melynek címe „Az élet muzsikája". A május 4-én megjelenő számban Tutsek Anna folytatja kedves és kedvelt rovatát, amelyben Cilike viszontagságait írja meg eleven tollal. Ladányi Zoltán ügyes verse, Altai Margit cikke híres asszonyokról, Curtis Yorke regényének folytatása, ismeretterjesztő olvasmányok a déli gyümölcsről, A könyvek Szalay László levelei. Közrebocsájtotta, magyarázó jegyzetekkel és bevezető életrajzzal ellátta báró Szalay Gábor dr. Ára 8 korona. Ecce Homo. Színdarab. Irta Acél Pál. Ára 3 korona. Nászéjszaka. Mesék. Irta Csepy Elemér. Ára 1 kor. 60 fillér. A bánat örökbefogadott. Versek. Irta Balta Pál. Szinyei-Merse Pál. A plein air-festés előfutára. Irta dr. Lázár Béla. Ára 1 korona. Bent az erdőben. Dráma három felvonásban. Irta Galvay Andor. Ára 60 fillér. A SZERKESZTŐ ÜZENETEI Iltis. Szó sincs róla, mindabból, amit velünk közölni szíves volt, mi is megállapíthatjuk, hogy a szóbanforgó kisasszony meglehetősen kacér hölgy. Azokat a „feneketlen lelki örvényeket" azonban, amelyeket ön fedez föl benne, nem tudjuk meglátni. Az még nem lelki örvény, pláne nem feneketlen lelki örvény, ha egy leány mással táncolja a négyest, mint akinek odaígérte. Mifelénk ezt inkább neveletlenségnek mondják. Viszont nem találhatjuk nagyon szerencsésnek azon eljárását, hogy a négyes alatt „összefont karokkal támaszkodott a falhoz és megvető pillantásokkal mérte végig" a hűtlen táncosnőt. Jóizlésű ember ilyenkor vagy más táncosnőt keres, vagy a buffetbe vonul de semmiesetre sem árulja el, hogy valami fáj neki. Mihelyest elárulja ezt, sőt goromba lesz, amint azt 011 tévé, kiteszi magát annak a fordulatnak, hogy a másik fél kerekedik fölül. Ön is csak úgy járt. A hölgy ötlete, hogy sírva fakadt és azzal vádolta, hogy ön védtelen nőket sérteget, egyáltalában nem új, távolról sem árulja el az örvényeket, hanem azért rendesen beválik. Ebben az esetben is bevált, mert annyira zavarba hozta önt, hogy elfelejtkezett sérelméről és a női lélek titokzatos pszichológiája fölött töpreng. Pedig higgje el nekünk, hogy ez a pszichológia távolról sem olyan titokzatos, amint azt szerelmes fiatalemberek gondolni szokták. Panni. Gyönge munka, erőltetett népiesség. Közölhetetlen. Kívánságát nem teljesíthetjük, mert még kivételesen sem küldünk vissza kéziratokat. B. L. A kislányom. Egészen kezdetleges dolgozat, minden irodalmi érték nélkül. Nem használhatjuk. Sárga tálca, piros tálca. Legnagyobb hibája az, hogy teljesen érdektelen. Sem alakjai, sem meséje nem érdekelnek. Közölhetetlen. Zenobiusz. Banális munka, minden irodalmi kvalitás nélkül. R. M. Egy esős délután, stb. Kezdetleges, hígvérű dolgozatok, minden írói tehetség nélkül. Biztatni sem tudjuk, mert a későbbi fejlődés nyomait sem találtuk meg. Cs. ()• Úgy emlékezünk, hogy már kapott választ. A novella nem vált be, a kéziratot pedig nem küldhetjük vissza, mert azt elvből azonnal megsemmisítjük. Különben sem ajánlatos a szerkesztőségnek szánt munkákat egyes személyek címére küldeni, mert ebből mindig támadhat félreértés. B. C. Cocotte, a kiskutya. Nagyon köszönjük érdeklődését, de Maupassant-fordításokat már nem közölhetünk az „Idegen írók" rovatában, amelynek mégis az a feladata, hogy a külföldi irodalom új tehetségeire hívja föl a közönség figyelmét. Pure A: Az igazi írói tehetség hamar elárulja magát, de életkorhoz kötni azért nem lehet. Vannak írók, akik már húszhuszonkét éves korukban igen világos bizonyítékait adják hivatottságuknak, másoknál ugyanezek a bizonyítékok tíz évvel későbben jelentkeznek. Ellenben azt, hogy valakinek nincsen tehetsége, rendesen már első dolgozatai alapján is meglehetős biztonsággal lehet megállapítani. 2. Újságírók és riporterek is csak úgy boldogulhatnak ma, ha tudnak írni. Igaz, hogy a jó újságírás nem költőnek munkája és ezért a gyakorlat igen sokat tesz. De tehetség nélkül azért ezt a gyakorlatot sem lehet elsajátítani. D. D. Tamara: Versfordításokat sohasem közlünk. Előfizető. Arad. Leghelyesebben teszi, ha a budapesti címre küldi el a levelet. Onnan valószínűleg továbbítják majd. R. B. Kolozsvár. Az illetőket magunk sem ismerjük. B. M. Ez jóslás volna, mi pedig jóslásokba nem bocsájtkozhatunk. Mindenesetre a mi véleményünk az, hogy hasznosabb, ha valami élő világnyelvet tanul, például az angol, francia, vagy olasz nyelvet. Ennek legalább gyakorlati hasznát is veheti. Rusztikus. A határról. Ügyes és kedves, kár, hogy nem nagy igényű. Kisebb lap közölhetné is, de mi szigorúbb mértékkel mérünk. V. G. A könyvet megkaptuk, de mi sem tudunk többet szerzőjéről. Heliotrop. Megnyerő, kellemes külsejű. A város. Némi törléssel közöljük, így szebb és erőteljesebb. K. G. Esthomályban. Nem vált be Királyháza. Lehet idegességnek a tünete. Előidézheti a megterhelt gyomor is. Ajánlatos lesz azért a gyermeket legalább két órával a lefektetés előtt megvacsoráztatni. De lehetséges az is, hogy a gyermek orrában van valami baj. Gyermekeknél gyakori dolog, hogy az orruknak a garat felé néző nyílása mögött daganat van, mely megszűkíti az orr üregét és ilyen módon megnehezíti az orron át való lélegzést. Jó lesz azért a gyermek orrát orvossal megvizsgáltatni. -487