Uj Idők, 1914 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1914-04-19 / 17. szám - Kilényi Gyula: A legyező a művészetben / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások - Zilahy Lajos: Levél / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok

A régi Lloyd-klub alkonya Históriai nevezetességű helyiséggel lett szegényebb Budapest április 15-én. E napon hurcolkodott ki a munkapárt a Pesti Lloyd-társulat lebontásra szánt palotájában leírt körhelyiségéből, a Lloyd Klub­ból a Károly-körút 3. szám alatt bérelt új helyiségébe, ahová a nevezetes lokalitásból semmi ingó nem kerül át. Az elhagyott klub bútorai: a kényel­mes, megkopott bőr-fauteuiljök, az annyi politikai eseményt látott íróasztalok, a kártyaszobák zöldposztós asztalai, ame­lyek mellett a „generális" Tisza Kálmán, Jókai Mór, Nedeczky, Sváb Károly s a „nagy palóc" híres tarokk-csatái zajlot­tak le s a többi emlékké vált tárgy mind szétosztásra kerül a vidéki kormánypárti körök között. A megürülő klubhelyiségnek negyven­éves, gazdag múltja van. 1875-ben avat­ták föl, amikor a balközép és a Deák­párt között fúzió létesült , amikor meg­született az 1905-ben megszűnt „szabad­elvű párt". Az új klub alakulása ü­nne­pies keretekben történt. Az egyetemi ifjúság fáklyásmenetet rendezett az egye­sülő pártok tiszteletére. A Széna-térről hatalmas kígyózó vonalban haladt a me­net az Uri­ utcán át a „pesti kereskedelmi testület" Dorottya­ utcai palotája elé s zajos ovációban részesítette a klub nagy­termének a Lánchídra néző erkélyén megjelent politikai nagyjainkat: Wenck­heim Béla báró miniszterelnököt, Trefort Ágostont és Pauler Tivadart, akinek sze­mélye különösen kedvelt volt az egyetemi polgárság körében. A március 5-én tartott alakuló köz­gyűlés az új klub elnökévé közfelkiáltás­sal Gorove Istvánt választotta meg, al­elnökké Várady Gábort, jegyzőkké pedig Beöthy Algernont és Molnár Antalt. A klub első igazgatója Kovách László lett, a választmány pedig így alakult meg: Királyi Pál, Justh József, Degenfeld La­jos gróf, Brennerberg Mór, Szilágyi Bernát, Lirvisy Lajos, Houchard Ferenc, Matolay Ede, Hajdú Ignác, Radó Kál­mán, Szmrecsányi László, Bohus Zsig­mond, Domahidy Ferenc, Bárányi Ágos­ton és Takács Lajos. A nagymultú Lloyd-terem két évtize­den át a Nemzeti Kaszinó székhelye volt. Főuraink ott rendezték a „szavaló esté­lyeket" a régi Nemzeti Színház híres tagjainak részvételével. Wenckheim Béla báró, Magyarország néhai miniszterelnöke innen nézte végig Budavár 1849-iki ostromát. Amint a krónika írja „egy Budáról átröppenő golyó éppen Wenckheim báró feje fölött fúródott a terem falába, midőn pedig az étteremben többekkel ebédelt, egy ágyú­golyó áttört a falon s végiggurult a talajon". Országgyűlést is látott a Lloyd-épület, amely az 1838-iki pusztító árvíz után újra­épülő Pest nagynevű építőmesterének, Hild Józsefnek alkotása. Az 1861-ben Budára egybehívott parlament „felső­háza" április 2-án a Lloyd-teremben tar­totta ülését, míg a képviselőház a Nem­zeti Múzeumban ülésezett. A választás azért esett a „pesti kereskedelmi testület" dísztermére, mert hirtelenében nem tudtak más, megfelelő helyiségről gondoskodni. A Redoute ugyanis 18­19 óta romokban hevert s abban az időben láttak hozzá az újjáépítéshez, a többi közhelyiség pedig nem lett volna alkalmas a felsőház be­fogadására. Megfordult a Lloyd Klubban a ma­gyarok boldogult nagyasszonya, Erzsébet királynénk is. A koronázás napján 1867 június 8-án a Lloyd-épület terraszáról nézte végig, hogyan teszi meg ő felsége a szemközti koronázási dombon a hagyo­mányos négy kardvágást. A budapesti áru- és értéktőzsde őse, a gabona­csarnok is itt volt addig, míg a régi Lloyd Klub, amely most alkonyá­hoz ért el, innen ki nem szorította. Várkonyi Titusz: Az utolsó Drághfy. Gajáry István no­velláinak egyik karakterisztikuma és egy­ben értéke is, a friss fantázia. Történetei frappánsak, fordulatosak, mindig újak és mindig érdekesek. A miliő pedig, amely­ben történetei játszódnak, változatos, Csáky István gróf és Andrássy Katinka grófnő Andrássy Mihály gróf, mint vasárnapi lovas, „A háromszáz éves ember" mozi­filmjéből Lechner Ödön plakettje. Csillag István műve északkal kifogja a konflislovat és elnyargal 4-14 J

Next