Uj Idők, 1922 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1922-11-05 / 45. szám - Az új rokon / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, croquisk, bírálatok - Csokonai Vitéz Mihály két kiadatlan verse: A mező / Versek - Csokonai Vitéz Mihály két kiadatlan verse: Az alvó Lillára / Versek - Csokonai Vitéz Mihály összes művei / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, croquisk, bírálatok

Csokonai Vitéz Mihály összes művei A magyar irodalomnak szép adományként jelen­nek meg e napokban Csokonai Vitéz Mihály összes művei öt kötetben. Ez a monumentális munka, amely külsejében is méltó lesz belső értékéhez és még csak sejtetni sem engedi azokat a koldusviszonyokat, ame­lyek még a legáldozatosabb kiadásoknál is kényszerű takarékosságot és egyszerűsítést parancsolnak, régi mulasztást pótol. A magyar olvasóközönség most kapja először kézhez a teljes Csokonait és ennyiben a könyv megjelenése elsőrendű jelentőséggel bíró irodalom­történeti esemény. Csokonai nagy költői egyéniségét és jelentőségét itt fölösleges bővebben hangsúlyozni. Azoknak a ha­talmas tartó pilléreknek, amelyeken Balassitól kezdve, Vörösmartyn, Petőfin, Arany Jánoson és Ady Endrén keresztül a magyar líra fejlődési íve nyugszik, a deb­receni költő egyik legerősebbike. Az édes, határtalan közvetlenséggel csendülő magyar szerelmi dal, az anakreoni derű feloldódása a nyugati kultúrában, egy törzsökös és ősi zamatu, keleti lélek szűrőjén, a külö­nös, de vaskosságaiban is bájos magyar humor, a dévai szatira egy költőnkben sem csillog olyan tisz­tán és mégis ízig-vérig magyarul, mint Csokonaiban. Ezt a sokrétű, finom húrú magyar énekest, akin egyáltalában nem érzik a tizennyolcadik század barokkjainak merev sablonná való antikizálódása, most végre egész teljességében élvezheti a magyar líra minden rajongója. Két lelkes Csokonai-ismerő és kutató sárospataki tanár, Harsányi István és Gulyás József dr., évek hosszú sorának munkája árán össze­gyűjtötte Csokonainak minden írását. Ebben a kiadás­ban 177 olyan vers van, amely még sehol ezelőtt nyomtatásban meg nem jelent, úgy, hogy ez a kiadás, hacsak a kutatás még újabb kincsekre nem bukkan, valóban Csokonai összes műveit adja, kisérő jegyze­tekkel. Módunkban van Csokonai eddig kiadatlan versei közül e műből két mutatványt közölni. Az alvó Lillára Ti hűvöses szellőcskék, Fuvallatok, de gyengén, Lassan lehempelyegve, Buzogjatok folyócskák, Ti jószagú virágok Lehelljetek Nepentét, Csitt! Pásztorok s leánykák, Ezen berekbe nyugszik Elszenderedve Lillám, A mező Ez áldott környéknek termékeny kebele Hány javával van a természetnek tele. Sőt ami egy kedves tárgya a nézőnek, Hány ékességei vágynak e mezőnek. E gyönggyel kirakott mezőn estve reggel A madárkák zengő koncertje seregei. E pázsitot, mely zöld köntösét öltözi, Egy folyóvíz nyájas habjával öntözi. Amott egy lejtős hegy, valamint a déli Cédrus, magas fejét az égig emeli. Ebben van az arany, a fösvény bálványa, Melyet a természet mély tömlöcbe hánya. Másutt a forrásnál egy mohos kőszálnak Töviben a játszó báránykák ugrálnak. A juhász köztök áll s hangos furulyáját Előrévén, fújja keserves nótáját. Itt van a szántó is s mély barázdát forgat, Amelynek hantjára örömkönnyet csorgat. E gyors szántóvető földének mellette Egy gazda virágzó kertét építette, Melyben minden táblát a kertésznek keze Zöld bársonyhantokkal körül megprémeze. Hol a laurusok, a hérosi főnek Ékes címerei, mosolyogva nőnek. Északról sok renddel merész cserfák állnak , a gyakran kiütő szél ellen strázsálnak. És ha észak mérges szelei omolnak, Ellenek kiállván, tüzesen harcolnak. Valóban egy titkos, de hatalmas kéznek Remek munkáira itt szemeim néznek. Az uj rokon­ a— Csathó Kálmán vígjátéka a Nemzeti Színházban .­ A Nemzeti Színház október 27-én mutatta be Csathó Kálmán első szín­padi művét: Az új rokon­ t­ ízlésünk ellen való volna, hogy belső munka­társunk vígjátékáról mi mondjunk kritikát, ennél megfelelőbb megoldás­nak tartjuk, ha szemelvényekben mu­tatjuk be, hogyan fogadta a kiváló­­ regényíró vígjátékát a budapesti napi sajtó. íme néhány nyilatkozat: Kállai­ Miklós írja a Nemzeti l­i­szf­/-ban : Csathó pompásan ismeri a magyar vidéki életet, szeretettel nyúl hozzá, kitűnően meglátja egyes alak­jait minden erényükkel és félszegsé­gü­kkel együtt és ezeket az alakokat eleven emberekké formálva, hozza színpadra. Nagyszerűen ért a magyar levegő megteremtéséhez is. Egyne­hány helyzete, meleg hangulatos in­teriőrje, remekbe készült. Keszler József az Az Újság- ban: Csathó Kálmánnak, ha jól tudjuk, első drámai műve az „Az uj rokon"­, melyet ma adtak először a Nemzeti Színházban és örömmel jegyezzük fel, hogy a Nemzeti Színház jeles ren­dezőjének ez első próbálkozása a drá­mai irodalomban jelentékeny siker­rel járt együtt. A darab, eléggé érde­kes cselekvés fonalán, szerencsésen egyezteti meg a találó jellemfestést a szélső vidámsággal, mely a vígjátékot határolja. Csupa élethűség, csupa tet­szetős derű. Harsányi Kálmán a Magyarság­ban: Van ennek a minden sallangos ma­gyarkodástól ment, magyar levegőjű darabnak egy kávénénikés jelenete, mely páratlan a maga nemében, ös­­szes tűszúrásaival, felfortyanásaival, sértődött sírvafakadásaival, jóvátevé­seivel és érzékeny kibéküléseivel már vagy ötvenszer éltük végig, mint csön­des szemlélők az életben, de sohasem ilyen művészi sűrítésben, az őskomi­kumnak ezzel a teljes fölragyogásával. Igaz, hogy Rákosi Szidi, Kiss Irén, Alszeghy Irma és Demjén Mari is egé­szen a kanálcsörgés hetvenhétféle ár­nyalatáig hozzáadták mindazt, amit mint szintén „csöndes szemlélők" va­laha az életben megfigyeltek. A bemutató közönsége teljes gyönyö­rűséggel élvezhette a színtiszta magyar levegőjű darab kedvesnél kedvesebb lé­lekrajzait, mert mindkét felvonás köz­ben újra meg újra látni akarta a más írásaiból már régen kegyébe fogadott szerzőt. Zilahy Lajos a Pesti Napló­ban : Ha azt nézem, ami a darabban benne van, akkor Csathó darabja kitűnő és­­ a magyar vidéki élet típusainak rajza szempontjából kétségtelenül az új magyar drámaírásnak is nyeresége. Kelle Pál a Világ­ban: A Nemzeti Színház Odry Árpád nobilis rende­zésében, a legkisebb részletig és sze­repig gondos, tempós és játékos előadásával segítette sikerhez a da­rabot. A címszerepben Bajor Gizi fényűző pazarlással szórja el gazdag művészetének aranyait, a humornak, persziflálásnak, jellemzésnek és ked­vességnek klenódiumait. A négy öreg­asszony szerepében: Rákosi Szidi, Cs. Alszeghy Irina, Kiss Irén és Demjén 331.

Next