Uj Idők, 1923 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1923-06-10 / 24. szám - Egy délután a magyar Semmeringen / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, bírálatok - Erődi Jenő: Petőfi-kalendárium / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, bírálatok

Egy délután a magyar Semmeringen Képeslap fekszik előttem: dús feny­vesek között festői szép alpesi házak. Nézegetem, abban a meggyőződésben, hogy távoli országból, valahonnan messzi Svájcból került hozzám. Téved­­­tem, mert egy barátom küldte a . . . Zugligetből. Ott lakik — írja — egy ilyen alpesi házban és kér, látogassam meg, ha lesz néhány üres órám. És én elmentem . .. Künn a Zugligetben, a Fácánról el­nevezett üdülőtelepen él az én barátom. Beteg volt nagyon a télen s félig gyó­gyultan és egészen reményvesztetten jött ki ide. Itt azonban hála e subalpin klimája gyógyhelynek, kitűnő ellátás­nak és gondos orvosi kezelésnek, telje­sen talpraállt. Ezt örömmel állapítom meg magam is, látva barnapiros arcát, szépen kigömbölyödött alakját és cso­dálatraméltó hegymászó készségét, amellyel fél délutánon át sétáltatott a Jánoshegy alján végighúzódó tölgy- és fenyveserdőkkel körülvett Fácán-tele­pen, sőt még azon is túl. Felmentünk egészen a hegyhát tetejére, ahonnan az egész üdülőtelep meglepő szépen tárult elénk. A nagy étterem és kávéház, a­­ svájci hegyi hotelek mintájára épített szálloda, a cukrászda óriási mákvirá­gokhoz hasonló ernyőivel, az áruházak és egy csomó színes tetejű villa a gon­dosan ápolt dísznövények között, pom­pás képet nyújtanak. Szemünk nem tudott betelni e csodás tájékkal s szinte megigézetten néztük a messzi hegye­ket, a közöttük elterülő szel­id völgy­katlanokat és gyönyörűségge­l szívtuk A főváros leglátogatottabb mozgószinháza az­­ OMNIA s József­ körút 31. Telefon: József 1-25 Előadások kezdete mindenkor a napilapokban magunkba a tiszta, ózondús és pormen­tes levegőt. Visszafelé a keresztül-kasul vezető kényelmes sétautakon mentünk. A játszótereken és tenniszpályákon spor­toló fiatalság vidám kacagása és a te­lepről felhallatszó cigányzene ezersze­resen verődött vissza az erdő áhítatos csendjében. Mire visszatértünk, már nem jutott suly számunkra a kávéház tágas ter­raszán, csak a cukrászda mákvirág­szerű ernyői alatt tudtunk nagynehe­zen leülni. A vendégek a pesti társaságok, ka­szinók és követségek legelőkelőbbjei közül kerültek ki s közöttük a legérde­kesebb kiránduló a szőke primadonna. Ő a leghűségesebb és leggyakoribb lá­togatója e kedves gyógyhelynek és dé­delgetett kedvence az itt lakóknak, akik mondhatni sorfalat álltak autójáig, mi­kor a művésznő elég korán távozni készült, hogy egy óra múlva, mint Clivland hercegnője énekelje el nép­szerű dalát: Bűnös, szerelmes virágok, Szívdobogva, ingadozva nézek rátok. Menni készülök én is. A művésznő mikor meglát, barátságosan integet fe­lém s már visz is magával. Egy perc s mi szédítő sebességgel száguldunk ki­csiny hazánk emporiuma felé. . Miről beszélgettünk a művésznővel, kérded ó a nyájas olvasó? Arról, hogy hova megy nyaralni az idén őszöke­sége, de ezt csak a következő héten árulom fel. K. A Fácán-üdülőtelep a Zugligetben Fehérnemü kelengye, Ifi zal­omra a" FENDRICH IMRE céghez, IV., Deák-tér 3. sz. (Modern és Breitner-palota ) Ezüst evőkészletek 'ndcf Múzeum kör út 17 Budafest IV. ker. PETŐFI- KfsLEhDAmUrt 9 ttÁ JU5 1847. A „Szépirodalmi Közlöny" bírálatot hoz Dux Adolf Petőfi­fordításáról. — 1906. Herczeg Fe­re­nc a Petőfi-Társaság ülésén bemutatott egy Petőfi-relikviát, Petőfi kardját, mely a debreceni Richl-család tulajdona. — 1922. A Magyarország a következő érde­kes Pető­­f-relikviát közli: Petőfi Sándor születésének századik évfordulója köze­ledtén a Petőfi-relikviák országos kere­sése közben fokozott érdeklődésre tarthat számot egy bécsi lelet, amelyről most ka­punk füirt. Egy régi bécsi ház lebontása közben az egyik konyha padlózatát alkotó márványkockának alsó befalazott lapján „ismeretlen nyelvű" verset találtak a munkások. Az egyik munkásnak eszébe jutott, hogy a munkavezető tud „ilyes­féle" nyelven, hát odahívták, hogy fejtse meg a talányt. A munkavezető elolvasta a verseket s megemlékezett később az esetről egy magyar barátja előtt, aki ért az irodalomhoz. — Ez Petőfinek a verset — kiáltotta az s csakugyan kiderült, hogy az ötsoros vers idézet Petőfinek „Erdély­ben" című költeményéből: A porszemet, mely csak magában áll, Elfújja egy kis szellő, egy lehelet. De hogyha összeolvad, összenő, ha A porszemekből szikla alakul. A fergeteg sem ingathatja meg. A kalandos körülmények között előbuk­kant Petőfi-vers most a Ring egyik palo­tájának kapuja fölött olvasható. A ház tulajdonosa, aki nagy Petőfi-barát, potom áron vásárolta meg a becsületes megta­lálóktól. Érdeklődtünk e lelet iránt a Petőfi-Társaságnál s ott Ferenczy Zoltán alelnök is megerősítette a bécsi hírt. Szakértők véleménye szerint a márvány­lapot a konyha tulajdonosa valószínűleg 1848-ban fordíttatta meg, nyilván félve attól, hogy a Petőfi-vers miatt kellemet­lensége lesz. Hogy ki lakott ott, most nyo­mozzák. Nem lehetetlen, hogy a Bécsben szállásoló erdélyi kancellária tanyázott akkor ebben az ósdi házban, amely most érdekes ajándékkal kedveskedett a ma­gyar irodalomtörténetnek ebben az ün­nepi esztendejében. . 415

Next