Uj Idők, 1923 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1923-06-03 / 23. szám - Erődi Jenő: Petőfi-kalendárium / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, bírálatok

Bélyeggyűjtés A katalógusról A bélyeggyűjtés óriási anyagát, (a világ minden részében, minden időben hivatalosan »'(kibocsátott bélyegeket) a katalógusok', tartják számon. Ezek csinos kiállítású, vastag könyvek, amelyek ábécé-rendben sorolják fel az országokat s megjelenési évszám szerint ismertetik az egyes bélyegeit. Minden egyes bélyeg országok folyó­számmal van ellátva, amely minden ország első bélyegénél 1-gyel kezdő­dik. A teljesen hű klisék, a színek és felírások pontos magyarázata, a fo­gazatok nagyságának és a papír mi­nőségének precíz meghatározása na­gyon megkönnyíti a katalógus keze­lését. Nálunk legelterjedtebbek az Yveit-Tellier (francia nyelvű), a Scott (an­gol), a Michel és a Senf (németek). Az Yvert-Tellier főképpen a tenge­rentúli bélyegeket tárgyalja nagyon szépen, a Scott nagy szerepet az Amerikával való kereskedelmi játszik for­galomban, az „öreg" Senf lassan­lassan háttérbe szorul fiatal és kitű­nő konkurrense, a Michel mögött, mely­nek Európa-része különösen sikerült. A katalógusnak azonban nemcsak a gyűjtemények összeállításánál és ren­dezésénél, hanem a vásárlás alkalmá­val is nagy szerepe van. Ezt a szere­pet el kell ismerni, de túlbecsülni nem szabad. Vegyünk a nálunk leg­inkább irányadó Michel katalógusnak a magyar bélyegekre vonatkozó árai­ból néhány példát. (A Michel egy bizonyos ideális pénzegységet statuált, mert a márka ingadozásától nem akarta függővé tenni az árakat. Mi ezt a pénzegységet mai magyar koro­nára fogjuk átszámítani.) A szovjet­ sorozat 5 bélyegét (Pe­tőfi, Martinovics stb. arcképével) a katalógus 966 koronára értékeli, holott ez a sorozat 200 koronáért kapható. A koronázási bélyegpárt használatlan állapotban 300 koroná­ra becsüli, a budapesti ára pedig mindössze 60 korona. A régi bélye­geknél jobban megközelíti a mi árat, viszont o­tt már tág tere forgat­van az árváltozásnak, amelynek mérve mindig a példány minőségétől függ. Igen elhanyagolt árfejlődésben része­sítik úgyszólván az összes katalógus PETŐ­FI - KFLL EH DAR LURT 1880. Csákón (Békés m.) meghalt • Petrovics István,­­Petőfi öccse. nfílus 1 Az uj divat. 1. Kocsi-kalap selyemből, szalma dísszel 2. Fehér kosztümhöz való fehér georgette-kalap, kék alsó karimával, fehér szárnydísszel Neuman I. modelljei (IV., Váci ucca 23.) ,­ ­ 1858. Petőfi Sándor azon költe­ményeit, melyeket eddig csak el­halljuk, szólva a lapokból ismerünk, mint Emich Gusztáv önálló gyűjte­ményben végre csakugyan ki fogja adni. Valóban bámulatos, hogy ez mindekkorig nem történt. (Vasárnapi Újság.) 3 1849. Bem tábornok Petőfit, ki eddit;­i százados-segédtiszt volt, ör­nanuallá nevezte ki. — 1886. A Pesti Hivta­l írja: „Petőfi „Az apostol" c. köl­teményét Giuseppe Cassone, ismert olasz műfordító lefordította olasz nyelvre. A dí­szesen kiállított kötethez Helfy Ignác írt hosszabb előszót. A könyv Rómában je­lent meg Molino kiadásában." (5. old. II. hasáb). 4 1871. „Jókai Mórhoz közelebb egy Meltzl Hugó nevű erdélyi szász szü­letésű német író egy­­ kötet verset küldött, mely Petőfi legválogatottabb köl­teményeit s a „Felhők" német fordítását tartalmazza. A fordító fölkérte Jókai Mórt, hogy birálná meg a fordítást, hogy méltó-e a kiadásra. Mint halljuk, Jókai igen sikerültnek állítá e fordítást, mely a szavaknál többet is tudott visszaadni." (Alföld, Arad). 6 1849. Petőfi ezeket írja Arany Já­nosnak: „Szegény jó apám meg­tudok." halt, s édes anyámról semmit sem . 1842. Petőfi ezeket írja Bajzának, az Athenaeum szerkesztőjének: „Tekintetes úri Ha csekély munkács­káim a megjelenésre érdemesek, kérem őket az „Athenaeum"-ba felvenni. Gyenge erőmet továbbra is ajánlva, vagyok tekin­tetes urnák alázatos szolgája Petrovits Sándor, tanuló." — 1880. Szarvason a kir. járásbíróság Petőfi István hagyatékát lel­tározta; ezek között ott szerepelt Petőfi Sándor kb. 180 költeménye, továbbá „Co­riolanus" fordításának teljes kézirata és „Romeo és Julia" fordításából 8 lapnyi töredék. Ezenkívül két francia levele Bem tábornokhoz „Monsieur le Generale" — megszólítással, ott volt még Bem arc­képe valamint Zoltán fiáé is, mindkettő a nagy költő saját rajza: „1848 dec. 16." keltezéssel; továbbá egy carneol-körü gyűrű és egy bronz-érem, melynek ez a felirata: „Petőfi Sándornak 200 arannyal a M. T. Akadémia, 1848". Túlsó oldalán: „Borura-derü". Találtak számos levelet nagynevű íróinktól és többek között. Arany Jánosnak egy önrajzát is, négy sornyi verssel, mely így hangzik: „Arcomnak vonásait ez ábrázolatban 395

Next