Uj Idők, 1923 (29. évfolyam, 1-26. szám)
1923-03-04 / 10. szám - Erődi Jenő: Petőfi-kalendárium / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, bírálatok
Az utolsó szerelemben így van benne az ősznek minden csodálatos varázsa, bűbája, mélabús mosolya, a búcsúzó napfénynek lassan letűnő arany sugárzása. Ne sirassa az elmúlt tavaszt, asszonyom, amely egykor csak szenvedést, kényet és bánatot adott önnek, hanem élvezze hálával és derűs mosollyal a szép őszt, amelyet a sors kárpótlásul önnek juttatott. A tavaszt, az ifjúságot vissza nem varázsolhatja semmiféle mesterkedéssel; nézzen hát bátran, mosolyogva szembe az ősszel. Ne akarja takargatni, leplezni, letagadni az alkonyt, s mesterséges eszközökkel hajnalt hazudni, mikor már közeledik az este. Ezt a küzdelmet ember el nem bírja; ebbe az örökös gyötrő, kínzó aggodalomba belevész minden öröm, minden boldogság, ami még az öné lehet. Gondoljon arra, hogy önök nem ma ismerkedtek meg, hanem ismerik és szeretik egymást már régtől fogva, mikor még mind a ketten fiatalok voltak. S ha csak most, életük alkonya felé szűntek meg az elválasztó akadályok, amelyek eddig gátolták egyesülésüket, — ezek az évek nem suhantak el nyomtalanul a férfi feje fölött sem. Ön nem adhat neki fiatalságot, üde, hamvas szépséget; de hiszen az ő haja is deresedni kezd, s bizonyára ő is bánatosan gondol vissza elmúlt ifjúságára, amelyet nem tölthetett önnel együtt. Ne akarja tehát azt visszaidézni, amit nem lehet. Ne a fiatalság látszatával óhajtsa illúzióját fenntartani, hanem azzal a mély, tiszta és igaz érzéssel, amely egész lelkét, egész szívét áthatja, s amely elég nagy és tartalmas arra, hogy boldogságát egész életére biztosítsa. Az olyan apró fogyatkozások, amelyeket levelében említ, a házasélet intimitásában szinte észrevétlenül tűnnek el, s az a férfi, aki igaz szívből szereti asszonyát, nem érezteti vele soha kíméletlenül, még ha észre is veszi ezeket a kis fogyatkozásokat. Sem lelkileg, sem testileg tökéletes ember nincs a világon, s még azoknak a gyarlóságaival, gyöngeségeivel és hibáival szemben is elnézőknek kell lennünk, akik közömbösek előttünk: hogyne néznénk hát el jóakaró kímélettel, gyöngédséggel annak egyet-mást, akit egész lelkünkből szeretünk?... Ne féljen tehát a jövőtől, asszonyom. Ahol kölcsönösen úgy szeretik egymást, mint önök ketten, ott nincs is ok a félelemre. És ha eljön az ideje, tanulja meg bátran és vidáman mosolyogva az élet legnagyobb művészetét: az öregedés művészetét. Akik helyesen, jól megtanulják ezt a művészetet, azok sokkal tovább maradnak fiatalok, mint akik helytelen, hamis irányban tévednek el és mesterséges eszközökkel igyekeznek a fiatalság látszatát fenntartani. Tutsek Anna ISO PETŐFI - KALEM PARIUM ttÁRCIU5 2 1845. Petőfi „János vitéz"-e megjelent könyvalakban. 38 1883. Az Ország—Világban Frankenburg Adolf: „Emlékezések Petőfi Sándorra" cimmel cikket írt. 1848. A „Der Spiegel" közli Petőfi költeményét, melyet Rózsavölgyi Márk halálára írt. Német címe: ,,Auf Rózsavölgyi's Tod." 9 1913. Farkas Ernőd a „Budapest"ben „Petőfi Veszprémben" cím alatt érdekes visszaemlékezést közöl a nagy költőről. Megemlíti, hogy Petőfi egy Politzer nevű kereskedő fiát tanította tíz váltó forintért. Egy Horváth István nevű ügyvédnél pedig mint másoló a kapott alkalmazást stb. Veszprémben ezen napon a Szinpártoló Egyesület lélekemelő ünnepet rendezett annak emlékére, hogy Petőfi egy éjszakát töltött egykor a veszprémi Korona-szállóban. 1909. A „Nagykároly és Vidéke" III „Petőfi a színpadon" címmel tárcát közöl a nagy költő színészi pályafutásáról. (A cikket „Ipszilon" írta, előbb a „Versec és Vidéké"-ben jelent meg.) 12. 1848. Éjjel megírja Petőfi híres „Talpra magyart"-ját. Selymek Crépe de chine Georgette Japonaise minden szinben rendkívül olcsón LEFKOVITS MÓR női divatáruházában Budapest, IV. Hajó ucca 12—14 (Belváros) A p~ 1847. Megjelent Petőfi összes I ^J költeményei, 3000 példányban. (A könyv összesen 67 verset foglal magában.) — 1848. Petőfi a mai nagy nap emlékét a következő sorokban örökíti meg: „Ha tudnám, hogy a hazának nem lesz rám szüksége, szívembe mártanám kardomat s úgy írnám le haldokolva, piros véremmel e sorokat, hogy itt álljanak a piros betűk, mint a szabadság hajnalsugarai. Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtóról a bilincs. Vagy van olyan együgyű, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága? Üdvözlégy születésed napján, magyar szabadság! Először is én üdvözöllek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvözöllek oly magas örömmel, amilyen mély volt fájdalmam, miután nélkülöztünk téged! ..." — 1900. A pozsonyi Petőfiemléktábla leleplezése. 1840. Petőfi atyja, Petrovics István meghalt Pesten. (Édesanyja: 1849 május 17-én.) Sírfeliratukat maga a nagy költő szövegezte, mely így szól: „A legszeretettebb Atya és a legszeretettebb Anya." 22. alatt van. 1846. A Budapesti Híradó jelenti, hogy Petőfi „Felhők" című költeményes könyve sajtó t. 1843. Petőfi mint színész Kecskeméten sikerrel játssza el 1 Lear király „Bolond"-ját, jálomjátéka alkalmából. — 1848. „Az Életképek" szerkesztői ezentúl Petőfi és Jókai leendenek. Irányukat kimondták a szabad ég alatt. Ezt a szabad sajtó terén is meg fogják tartani. Védni mindent, ami elnyomott, üldözni mindent, ami zsarnok, terjeszteni a világosságot és szeretni a népet! Ez jelszavuk. Ki elveiket szereti, fogjon velük kezet!" (Életképek.) A 1875. A Pesti Napló jelenti, y^l hogy a görög templom előtti tér legújabban Petőfi-térnek neveztetett el. 27. 1844. A Nemzeti-kör kiadta Petőfi verseit, melyért a költő 75 pengő forintot kapott. 1668. Petőfi családja I. Lipót királytól címeres nemes-levelet nyert. Közli: Erődi Jenő Fest, irt, takarít PMX Vállalat Tel.: 61—06, 141-46 HAtK.MK.ni Wltir OGMSXHT Budapest. IX., Pipa-utca A sx. I. em. (Központi Vásárcsarnoknál) Heggel 9-től este 7 öldig 14. 1840. Az Életképek melléklapja bírálatot hoz Petőfi ujabb költeményeiről. 20. 30 1845. Megjelent „Cipruslombok Eteske sírjáról" című költeménysor. 178 •4 1885. A római „Cronaca Bi I IQ zantina" c. szépirodalmi lap közli Petőfi „Dalaim" c. költeményét „I miéi canti" cím alatt. (Fordította Domenico Milelli.) 4 rí 1846. „Degré, Jókai, Kaján, Lisz-tnyai, Obernyik, Pálffy, Petőfi, Tompa 's még néhány fiatal író becsületszó mellett kötelezték magukat, hogy többé egyik divatlap számára sem fognak dolgozni." (Budapesti Híradó.) — 1848. Petőfi „Nemzeti dal"-át ZerlTy németre fordította. A vers számos német családnál berámázva látható. Ezüst erőkészletek Indef Budapest IV. ktr. Múzeum körút 17