Uj idők, 1925 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1925-02-01 / 5. szám - Szikla-csodák / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, bírálatok
Szikla-csodák ! A kőzetek rendszere a föld testének csontváza. Ilajta pihen minden: élet, virulás, kultúra. Olyan szilárd alap, amely örökkévalónak, megmozdíthatatlannak látszik a maga monumentális erejében. De csak látszik. Mert a földgömb kő-architektúrája szakadatlanul mozog. Földalatti panilások süppesztik mélyebbre, kitörések növelhetik magasabbra. Gyűrődések lassú munkával hegyrendszereket táinak a magasba, hatalmas kőrétegeket görbítenek el. Bár nincs módunkban a föld mélységeibe tekintenünk, mégis tudomást szerezhetünk e hatalmas arányú változásokról ama kőzettömegek viselkedéséből és állapotváltozásából, amelyeiket valamely erő feltört a magasba s most kopáran mutatják mezítelen kőtetemüket. Néhány képben szemléltetjük az efféle alakváltozásokat. Az egyik, tájképileg is gyönyörű kép az a bazaltalakulás, amely Somosikő várának romjait tartja. A vulkáni eredetű bazalt itt gigászi méretű jegeces alakot mutat, amelyet forró folyékony állapotából való hirtelen kimerevedésének köszön. Ezek a hosszú oszlopszerű darabok azonban nem maradtak meg eredeti merev-egyenes állapotukban, hanem meggörbülten ív alakúvá lettek. Jeléül annak, hogy a rideg kőzet, ha megfelelő méretű, bír annyi ruganyossággal, hogy eltérés nélkül engedjen a reá ható erőnek, így látni vízmosások oldalán, bányákban vagy ásatásoknál a gránitok, mészkövek, homokkövek hatalmas,gyakran zegzugos, gyakran hullámvonalú elgörbítését, amely a szakadatlanul munkálkodó átépítő erőkn okaköszöni létrejöttét. Bünk, A bazalt a tűz gyermeke. Az a másik két kőamely a felvidéki Szulyő és Sirok kőzetalakulását mutatja, a víz építő erejéről ad képet. E fantasztikus szikla-alakulások anyaga konglomerát, tehát Víz szülöttek ,amelyet földalatti erők emeltek mostani magasságukba .Sőt valószínűleg még sokkal magasabbra, de méreteiket lekoptatta ,a víz és a szél ereje. A szél állandó sikálása kikezdte a kőzetdarabokat, amelyek e koptatások következtében öltötték magaikra mostani fantasztikus alakjukat, temérdek monda, babona keletkezésének kínálva alkalmat. A széljárás erejét semmi sem bizonyítja ékesebben, mint efféle természetes romok, melyek utolsó mohikánjai iatz egykori hatalmas hegyalakulatoknak. így tűnhettek el egész hegyrendszerek s bizonyos, hogy akárhány területen, amely ma lankás, sík képet nyújt, hatalmas hegyóriások álltak az idők ködös múltjában. Ilyen rom, csak i kevésbbé fantasztikus, például az, amit ma Bakonynak, Pilisnek, Vértesnek, Mátrának nevezünk, s amely egykoron bizonyára hatalmas magasságú, nagytömegű hegyvonulatot alkotott s amelyet a víz és szél ereje koptatott le. E sziklacsodák nemcsak érdekes és festői képet írnak bele a tájakba, hanem egyúttal hírmondói a föld külön alakulás-történetének, évmilliók lassú gigászi küzdelmeinek, amelyek elképzelésére nincs elménkben analógia, mert a méreteknek ily hatalmas arányaira hiányzik emlékezetünk raktárából a tapasztalat. Szikla csodák: Somoskő várromjai bazalt-sziklán 109