Uj Idők, 1935 (41. évfolyam, 1-26. szám)
1935-05-05 / 19. szám - Hat kis történet Tóth Béla Magyar Anekdótakincséből / "Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok; kisebb elbeszélések"
delemben lévő fél azzal igyekszik mentesíteni magát a kártérítési kötelezettségeik viselése vagy a kötbér fizetése alól, hogy előre nem látható időjárási akadályokra hivatkozik. Itt már nemcsak a felső erőhatalom szolgálhat mentségül, hanem az is, hogy a szerződésnek a kikötött időben való teljesítése a megrendelő félnek okozott volna kárt, vagy hatósági tilalomba ütközött volna. Fagyott talajra is lehet házat építeni, de néhány hónap elmúltával a falak süppedésétől kell tartani. Kemény fagyban is lehet söröshordókat szállítani, de azok útközben szét fognak robbanni. Erős szélben is lehet növényeket permetezni, de a munkának nem lesz megfelelő eredménye. Ezeknek a munkáknak a teljesítését ugyan nem akadályozza meg felsőbb hatalom, az üzleti gondosság azonban azt parancsolja, hogy a kedvezőtlen időjárást ebben az esetben is figyelembe vegyék. Ha a felperes tagadja, hogy az időjárás akadályozó hatású volt, akkor ismét a hivatalos meteorológiai bizonyítvány alapján dönt a bíróság. Fegyelmi ügyekben többször előfordul, hogy valaki késett bizonyos intézkedés végrehajtásával és ezt időjárási akadályokkal menti. Állítását szintén meteorológiai észlelésekből lehet igazolni, vagy meghazudtolni. Az újabb törvényszéki gyakorlat rendkívül érdekes módon alkalmazza a légkörtani szakvéleményt olyan perekben nem tárgya ugyan nincs is, melyekközvetlen kapcsolatban az időjárással, de amelyekben az egyes részletmozzanatokat meteorológiai oldalról új világításba lehet helyezni. Jellemző példa erre az alibi-igazolások meteorológiai ellenőrzése. A bűnügyek gyanúsítottja gyakran védekezik azzal, hogy a cselekmény elkövetésekor ilyen vagy olyan helyen járt, ezt vagy azt a munkát végezte, kiszáradt patakon kelt át, vagy havat lapátolt, vagy a holdfényes estén sétált, stb. Máskor időjárási okokkal magyarázza meg, hogy szokott életmódjától miért épen a bűncselekmény napján tért el. Teszi ezt abban a meggyőződésben, hogy az időjárásra vonatkozó kijelentéseit nem lehet hitelesen ellenőrizni. A legműveltebbek közül is kevesen tudják, hogy a meteorológiai hálózat obszervatóriumaiban önműködő műszerek jegyzik fel az időjárás összes eseményeit és ezekből feljegyzési szalagokból évek múltán a is a legpontosabban meg lehet állapítani, hogy a felhőszakadás hány óra, hány perckor kezdődött, mikor ért véget; hogy egy tíz esztendővel ezelőtti éjszakán havazás volt-e, vagy olvadás; hogy felsőbb erőhatalomnak tekinthető szélvihar tombolt-e, vagy csak mindennapos, élénkebb légáramlás keletkezett, hogy a vallomásban megjelölt időpontban kellemes vagy legalább tűrhető volt-e a szabadban való tartózkodás. Ezekben az ügyekben a meteorológiai bizonyítvány arra való, hogy a vádlott vagy a koronatanú vallomását ellenőrizze. Az időjárási keresztkérdések kitűnő eszköznek bizonyultak erre a célra, mert közvetlenül érik a hamis vallomástevőt, aki legtöbbször nem is lát bennük lényeges, az egész vallomás értékének lerombolására alkalmas mozzanatot. A bűnügyi nyomozásban is gyakran van szükség a meteorológus közreműködésére. Keréknyomok, lábnyomok elmosódása vasrv megmaradása az időjáráson múlik. A légköri viszonyok csekély megváltozása átkristályosíthatja a havat , és ezzel a hóban maradt nyomokat legmeglepőbb módon elváltoztatja. A vérnyomok kimutatása is kapcsolatos a légkörtannal, mert az időjárási tényezők hatására a véralvadék felszíne csodálatos módon átalakulhat: a szivárvány bármely színét magára öltheti. Sok esetben vitássá válik, vájjon a tanú egyáltalában láthatta-e vagy hallhatta-e azokat a cselekményeket, amelyeket vallomásában előad. Ilyenkor a megvilágítási viszonyokról, a felhőzetről, ködről, napsugarak kápráztató hatásáról, a a légkör hangvezetésének ingadozásairól, az eső és szél zúgásáról, egyes légrétegek hangvisszaverő képességéről kell a meteorológusnak nyilatkoznia. Érdekesek azok az esetek is, amikor ismeretlen időpontban történt események dátulmát kell meteorológiai úton megállapítani. Sokféle cselekmény elkövetésére csak bizonyos időjárás alkalmas. A külvárosi rablótámadások szeles, sötét éjszakákon szoktak történni. A csolnakbalesetek túlnyomó többsége fülledt, zivataros vasárnapokon. A közúti balesetek szemergő esőben, ködös, nyirkos időben halmozódnak, amikor a járműveket nem lehet megfelelően fékezni. Erdőtüzek keletkezése csak bizonyos időjárás mellett és akkor is csak a napnak bizonyos óráiban valószínű. Gyakori eset, hogy a tanú nem emlékszik az esemény pontos napjára, de tudja, hogy hazi ki menet erősen megázott, vagy a szélben meghűlt, vagy a síkos járdán elcsúszott stb. A meteorológiai intézetek mólóiból évtizedek múltán is meg lehet állapítani, mikor történt, vagy mikor történhetett meg a szóbanforgó eset. Még válóperekben is sűrűn alkalmazzák a tudományos időjárási bizonyítást. Itt tervrészt alibi-igazolás Oikma és időponti meghatározásokra, másrészt a szülők köteles gondosságának elbírálására használják a meteorológiai adatokat. Hiteles észlelések alapján ugyanis gyakran el lehet bírálni azt a szűrűn elhangzó szemrehányást, hogy házastársak valamelyike nem ügyelt kellően gyermekei egészségére: ennek a körülménynek olykor fontos szeme van a gyermekek odaítélésében. Torockói asztalterítő készítette a szegedi Muskátli-bolt, az Országos Iparművészeti Múzeum eredetije nyomán 704-