Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-04-08 / 14. szám

2 új ifjúság a rem­ényitf*Ptár Április 8. 1735-ben halt meg H. Rákóczi Ferenc. 1848-ban halt meg Donizetti, olasz ope­­raszerző. Április 9. 1821-ben született Charles Baudelaire, a modern francia költészet megalapítója. 1865-ben ért véget az USA-ban a nagy polgárháború. 1898-ban született Paul Robeson, ame­rikai néger énekes, a Béke-díj tulajdonosa. Április 10: 1863-ban halt meg Amid, olasz csillagász. 1919- ben alapították meg a Holland Kommunista Pártot. Április 11: 1905-ben született József Attila 1945-ben szaba­dították fel a buchenwaldi koncentrációs tábort. Április 12: 1823-ban született Osztrovszkij orosz író. Április 13: 1695-ben halt meg La Fontaine, francia költő, a világhírű mesék szerzője. Április 14: 1759-ben halt meg Händel, német zeneszerző. 1865-ben halt meg Lincoln Abraham, Amerika egykori elnöke, a négerek felszabadí­tásáért harcoló nagy állam­férfi. NÉVNAPOK Április 9. Szerda: Konrád Április 10. Csütörtök: Zsolt Április 11. Péntek: Leo Április 12. Szombat: Gyula Április 13. Vasárnap: Frida Április 14. Hétfő: Jusztin Április 15. Kedd: Tass Április 10-én, pénteken ülé­sezik a Csemadok Központi Bi­zottságának elnöksége. Április 13-án, hétfőn, a fü­leki iskola tornatermében a Csemadok helyi szervezetének nagygyűlése, amelyen részt­­vesz Tolvaj Bertalan, a kor­mány Nemzetiségi Titkárságá­nak vezetője. A József Attila Klubban a már megszokott szerdai napon zenei és szín­padi témájú vetélkedőt ren­deznek. Zácsek Erzsébet interjúja a Szlovák Főiskolások Szövetsé­gének elnökével, Baltazár Du­­ben­nyel. Reszeli Ferenc írása a há­rom évvel ezelőtt megszünte­tett endrédi magyar iskoláról és annak újjászervezési ne­hézségeiről. Strasser György: 500 szó külpolitika: folytatjuk a Monogramos púderdoboz című regény köz­lését. Egy fasiszta igazi arca: Franco tábornok Csúzli. Divat - Kézimunka - Egész­séges táplálkozás - Veronika válaszol. Megjelenik minden kedden • Kiadja a Smena, a CSÍSZ Szlo­vákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Prazská 9. Tel.: 485-41­ 45 Pos­tafiók 30. • Főszerkesztő: SZŐ­KE JÓZSEF, főszerkesztőhelyet­­tes: STRASSER GYÖRGY, kul­túra: TÓTH El­EMÉR, kül- és belpolitika: SÁRKÁNY ÁRPÁD, riporterek: MICHAL MÁRTA, ZÁCSEK ERZSÉBET, kelet-szlo­vákiai szerkesztő és sportrovat­vezető: BAT IA GYÖRGY, grafi­kai szerkesztő: GYURÁK ÉVA Nyomta: Západoslovenské tla­­ciarne 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— Kos, fél évre 26.— Kos, negyedévre 26.— Kős • Terjeszti a Posta Hírlap­­szolgálata előfizetni minden postán lehet • Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza # A lapot külföld szá­mára a PNS Ostredná expedícia, Bratislava, Gottwaldovo námes­­tie ő. 48 — útján lehet meg­rendelni. || JapfiasaBi elel? jiSuítói «HNIHelllllMNI•szamuflhfeai Kassán járt a miniszter és a szlovák kormány Nem­zetiségi T­itkárságának ve­zetője. Egyetlen miniszte­rünk, Dobos László, és Tolvaj Bertalan, a Nem­zetiségi Titkárság vezető­je érdekes és tartalmas válaszokat adott az őszin­te kérdésekre. A sajtóér­tekezletnek is beillő be­szélgetést a Magyar Tan­nyelvű Gépészeti és Elek­trotechnikai nagytermében Ipariskola a kassai Csemadok rendezte. Hasonló rendezvényre szívesen eljövünk! Ko­l­á­r Péter felv. Mim M­inden komplikáció elke­rülése végett inkább be­vallom, hogy azon az emlékezetes „4:3-as" pénteken én is az utcán voltam, Po­zsony főterén. Az izgatottság után, a világbajnokok feletti győzelem érzésével néhány is­merősömmel nekivágtunk a május elsejékre emlékeztető térnek. Pozsonyban és Prágában is egyaránt ártatlanul kezdődött. Nagyobb visszhangja talán mé­gis a prágai „örömgyülekezet­nek“ volt. Szemtanúk és részt­vevők benyomásai alapján most erről szeretnék említést tenni. Először az összegyűltek al­kotóképessége jutott olyan formában, hogy a szóhoz, már szokásos csípős szatírával pel­­lengérezték — fal, nem fal, ki­rakat vagy aszfalt, autó vagy ablak — a vereséget szenvedett szovjet jégkorongozókat. Hová lett a megszokott cseh nagyvonalúság a vesztes féllel szemben? Megértem a Tara­­szov címére kiagyalt versiké­ket, túlságosan nem kedvel bennünket és „nagyúri" visel­kedése, közismert. De tudomásom szerint sze­gény Firszov és Mihajlov meg a többi jégkorongozó mit sem tehetnek arról, hogy megjelent a Fehér könyv, vagy hogy e­­gyesek élvezettel olvassák (még mindig) a Zprávy című hetilapot. Na de mindegy. Vencel­ téren aznap éj­jel körülbelül 25—30 ezer ember gyűlt össze, akik miatt Josef Smrkovsky szolgá­lati autója sem tudott keresz­tül jutni a Föderális Parlament épületébe. Bármily nagy volt is a kísértés — és amint Smr­­kovskyt ismerjük, bátran fel­tételezhetjük, hogy az volt — nem szállt ki autójából, mel­lékutcákon keresztül jutott el munkahelyére. Ezt azért hang­súlyozom, mert a Moszkovszká Pravda másnap hozta a hírt Smrkovsky részvételéről a Ven­­cel­ téri tüntetésben. A huszonötezres tömegben bizonyára akadtak, akik őszin­tén örültek a csehszlovák jég­­korongozók győzelmének és azt annak megfelelően kifejezésre is juttatták. De akadtak pro­­vokatőrök, rendzavarok is. Egy rendzavarókból álló csoport be­törte az Aeroflot kirakatát. Ta­lán repriznek szánták, mert közvetlenül az emlékezetes au­gusztusi nap után is ez lett a sorsa a kirakatnak, így kezdő­dött. Ezután a levegőben röpköd­tek az Aeroflot azbukás ne­onbetűi és egy óriást is meg­hazudtoló erővel szétzúzott fotelrészek, telefonok, távíró és adminisztratív berendezésre emlékeztető alkatrészek, írógé­pek, csillárok, és a Tucsko minden változatának repülőmo­­delljei, az Aeroflot légi össze­köttetéseinek neon térképe, stb. stb. Az ügyiratokat az iroda közelében levő fákra, házakra ragasztották vagy elégették és az irodából megmaradt négy falat ócsárló feliratokkal éke­sítették.­lőzetes számítások sze­rint körülbelül 1 millió korona anyagi kárt kell megtérítenünk az Aeroflotnak. Nem beszélve a Vencel-tér és közvetlenül a szobor környé­kén esett károkról. A szobor aljáról kedden két cigány do­bálta traktorra az agyontapo­sott bokrocskákat és az oda­hordott fekete földet. Legalább annyian bámulták őket, mint a Palach emlékére őrt álló fia­talokat... Bárki is kérdezhetné, mit csináltak a rombolás ideje alatt a téren lépten-nyomon ott ácsorgó közbiztonsági szervek. Amikor betörték az ablakot, pontosan négyen voltak jelen. Azonnal segítséget hívtak, de az a tömeg miatt nem tudott a tett színhelyére jutni. A helyzetet az is komplikálta, hogy a helységből kihurcolt bú­tordarabokból a tevékenyebbek máglyát raktak a járdán és az összegyűlt tömeg nem engedte közbelépni a közbiztonsági szervek embereit. Verekedésre került sor köztük. A rend őrei­nek nem sikerült elfognia tetteseket, mert a tömeg je­­­lentősen hozzájárult nyomtalan eltűnésükhöz. A járdából kité­­­pett kőkockákkal tíz rendőrt megsebesítettek, kettőjüket kö­zülük súlyosan. Más cseh városokban szovjet zászlókat égettek és felgyúj­tották az ott állomásozó kato­nai csapatok közlekedési esz­közeit. Már említettem, hogy a kár Csehszlovákia számlájára megy, tehát a mi zsebünkből­­. T­alán ismeritek azt a tör­ténetet az egyszeri em­berről, aki bánatában teljesen tönkretette, összezúz­ta lakása minden porcikáját. Mindezen kívül azt hiszem, hogy az ilyen rombolásban egy nemzet kulturáltsága is meg­nyilvánul. A kulturált orszá­gok mindenekelőtt építenek, alkotnak és csak akkor rom­bolnak, ha arra valóban szük­ség van. Senki sem tudja, ki kezdte Prágában a rombolást, még az sem, aki az épület közvetlen közelében tartózkodott. Aki tudja, jobb szeretné nem tud­ni Meglehet, hogy vitalitásuk­­­kal nem bíró fiatalok voltak kezdeményezők, meglehet provokatőrök. Miért ne? A kezdet kezdetén senki sem igazoltatta őket. gy azonban biztos: az Aeroflot szétrombolása, vagy nevezzük ezt bár­minek, helytelen dolog volt, és a jövőre nézve tudnunk illene az ilyen esetekben milyen mód­szerek a helyesek és helytele­nek. Más lapra tartozik a közbiz­tonsági szervek viselkedése a­­zokkal szemben, akiknek má­sok szenvedélyeihez semmi kö­zük sem volt, mert a rendőrök között is sajnos vannak még, akik a verekedésben­ élik ki magukat. Mindezt csak azért mondom, mert ha emberi vonásokkal, magasfokú humanizmussal jel­lemzett szocializmust akarunk — feltételezem, hogy meg a­­karjuk — akkor minden körül­mények között emberekhez méltóan kell viselkednünk. Győztes és vesztes mérkőzések után is, mert bizony, még na­gyon sok vesztes mérkőzésünk lesz. Nemcsak a jégkorongban. Zácsek Erzsébet A E­ v E Az SZGYIST életéből A Középiskolások és Tanoncfiatalok Szö­vetségének fő feladatai közé tartozik tag­­jainak regisztrációja, az alapkollektívák fo­kozatos kiépítése. Ezzel az aktussal meg­szűnik egy furcsa helyzet, amikor egy új, ha utószervezetnek is (a volt CSISZ után­ alapjában véve nincs tagsága. A szövetség szervei jelenleg a tagság re­gisztrációját végzik. Itt nem a volt CSISZ tagok mechanikus átírásáról van szó. Ha­bár minden középiskolásnak és tanoncnak felkínáljuk a szövetségben való tagságot, szabadon választhatnak hovatartozásukról. Nem engedélyezhetjük a volt CSISZ tagság adminisztratív átírását, de abba sem egye­zünk bele, hogy a fiatalok szervezeti hova­­tartozásáról helyettük valaki más határoz­zon. A Középiskolások és Tanoncfiatalok Szö­vetségének alapszabályai a közép és ta­nonciskolák, tanulóotthonok, városok és falvak, valamint más társadalmi berendezé­sek mellett kívánnak alapkollektívákat szer­vezni. További komoly elhatározás született azt illetőleg, hogy az alapkollektívák a tagság érdeklődési köreinek alapján jöjjenek lét­re, nem pedig formális tömörülések alap­ján, mint az osztály, évfolyam, nem, eme­let, stb. Szervezetünk tagságát specializált vagy általános beállítottságú kollektívákba kíván­tuk tömöríteni. E specializált kollektívák csak egyfajta tevékenységet fognak gyako­rolni. A szakköröktől és csoportoktól abban különböznek majd, hogy egyúttal a szövet­ség alapszervezetei is lesznek és annak funkcióját fogják betölteni. A szövetség életét úgy kell irányítani, hogy lehetőleg többségben legyenek a sza­kosított kollektívák. Tudományos technikai, természettudományi, sport, turisztikai, tár­sadalmi-kulturális, politikai és más specia­lizált alapkollektívákba tömörülhetnek majd a szövetség tagjai. Ezeknek a kollektíváknak azt ajániljuk, hogy az elnevezésüket és szimbólumaikat sa­ját maguk válasszák meg. Szeretnénk azon­ban kihangsúlyozni, hogy ezeknek nem sza­bad ellentétben lenniök a szövetség politi­kai és egyéb elveivel. A nem szervezett fiatalokkal (diákok és tanoncok) való baráti kapcsolatok tovább­fejlesztése érdekében azt ajánljuk, hogy a szakosított kollektívában való tagságuk füg­getlen legyen attól, hogy tagjai-e vagy sem a szövetségnek. Természetesen ilyen körül­mények között lehetetlen őket felvenni az általános beállítottságú kollektívákba, szövetség nem tagjainak felvételét az alap­A kollektívákba, azok vezetősége dönti el. Itt azonban be kell tartani azt az elvet, hogy aki nem tagja a szövetségnek, nem lehet annak vezetőségi tagja, vagy az alapkol­lektíva küldötte a szövetség valamelyik szervében. A kollektívák megalapítását a szövetség járási tanácsai hágyják jóvá, kik vezetik azok regisztrációsát is. Az alapkollektívák jóváhagyásával iskolák, tanoncotthonok stb tanácsait bízhatják meg. Azokban az iskolákban, tanoncotthonok­­ban, tanonciskolákban, ahol legalább 2—3 alapszervezet van, ezek alkotják a szövet­ség iskolai, tanoncotthont, tanonciskolái stb. szervezeteit. Ezen a téren tovább kell dolgozni hogy a szervezet működéséről és alapszabályaira vonatkozó anyagok fokozatosan ismertessék azokat a tapasztalatokat, amelyeket a já­rási tanácsok szereznek az alapkollektívák kiépítése közben. Anton MIKLIS A Középiskolások és Tanoncfiatalok Szövetségének elnöke.

Next