Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-07 / 27. szám

Szombaton kezdődött és vasárnap este ért véget. Közben volt egy hangulat­­rontó, de nem kedvet szegő zivatar.­­— Tizenkét éve még egy­szer sem mosta el az eső a Kodály-napokat — jegyezte meg Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző a szenei dalosok autóbuszában. De ne vágjunk a dolgok elébe. A zivatar a főműsor idején vasárnap jött. Előtte és utána még sok minden történt június 20—21-én az 5. Kodály-napokon Galántán. Szombaton reggeltől tizen­négy versenyző énekkar pró­bált a galántai kultúrház­­b­an, hogy utána 10 órakor meghallgathassák Raics Ist­ván budapesti újságírónak Kodály Zoltán életéről és munkásságáról szóló elő­adását. Ünnepi hangulatban zajlott le az a fogadás, me­lyet a járás és a város tisztségviselői adtak a kar­mesterek és az előkészítő bizottság részére. Ekkor már mind a karmestereken, mind az énekkarok tagjain a ver­­senyláz­tak, hiszen nyomai mutatkoz­délután kellett bizonyítani a szakértők előtt azt, hogy milyen mun­kát végeztek az előző hóna­pokban, sőt években. A ver­seny után már felszabadul­tabban indulhattak az egyes énekkarok tagjai a járás falvaiba, hogy egész este szórakoztassák, vagy ha úgy tetszik, toborozzák a vasár­napi gálahangversenyre közönséget. A galántai zene­i kedvelők a budapesti Vasas Szakszervezetek Szimfonikus Zenekarának hangversenyé­ben gyönyörködhettek. zenekart Vass Lajos vezé­­­nyelte. Vasárnap délelőtt próbák, ebéd után koszorúzás! ün­nepség, majd az énekkarok végigvonultak a városon, hogy ezután a szabadtéri színpadon szórakoztassák a közönséget. Abban bíztunk, hogy a felhő elkerül ben­nünket, de jött csöndesen, kitartó esővel, így az ének­karok hangversenye a kul­­túrházban folytatódott és a díjkiosztást követő összkari számokkal ott is fejeződött be. Ez lenne az 5. Kodály­­-napok rövid krónikája. ÁLTALÁBAN A KÓRUSOKRÓL Egy fesztivál, ille­tve ver­seny alkalmából adódhatnak a produkciókkal kapcsolat­ban olyan problémák, ame­lyek sok énekkarról általá­nosságban is megállapítha­tók. Ilyenek a kultúrált hangzás, a szólamok pre­cíz belépése, a pontos tisz­ta hangindítás, a tiszta in­tonáció, a hangközök pon­tos kiéneklése stb. A fenti követelményeknek azok az énekkarok nem tudnak ele­get tenni, amelyeknél a hangképzésben hiányosságok mutatkoznak. További prob­lémák merülnek fel a rit­mus, a tempó megválasztá­sánál, a hangértékek pon­tos kiéneklésénél, a szüne­tek betartásánál. Az előadás­­csak úgy lehet hiteles, ha az énekkarok a dinamikai árnyaltságra, a dallamívek kialakítására, az átélt ének­lésre, a mű hangulatának visszaadására, a zenei hang­súly kiemelésére töreked­nek. A CSEMADOK SZENCI HELYI SZERVEZETÉNEK ÉNEKKARA A CSEMADOK helyi szer­vezete mellett működő ve­gyes kar 1974 januárjában alakult, akkor még csupán alig húsz taggal. Vezetését Bertók Kálmán vállalta, az ő munkáját Agárdy Gábor, 1978-tól pedig Ásványi Má­ria vette át. Az énekkarban jelenleg 22 nő és 12 férfi dolgozik. Fegyelmezett elő­adással, jó műsorösszeállí­­tással, pontos, érthető diri­gensi gesztusokkal először vett részt a Kodály-napo­kon. Produkciójából érezhet­tük ennek tudatos felelős­ségvállalását. Az énekkar­nak a jövőben még sokat kell foglalkoznia a rendsze­res hangképzéssel. VOX HUMANA A diószegi vegyes kar a Kodály-napok ösztönző ha­tására 1969 őszén alakult. Kezdetben mindössze 30 tagja volt, jelenleg mintegy félszáz kórus törzstagjainak félszáz a kórus törzstagjai­nak a száma. A Vox Huma­na három alkalommal nyert már aranykoszorús minősí­tést, de a három évvel ez­előtti Kodály-napokon pontozásos versenyben is a a második lett. jelentős kul­túrpolitikai feladatot lát el működési helyén. Mind fesztivál közönsége, mind a a szakmabeliek többet vártak tőlük, mint amit az 5. Ko­dály-napokon nyújtottak. Terveiket, elképzeléseiket, sajnos, nem sikerült mara­déktalanul megvalósítaniuk. A kórus karnagya a közis­mert zenepedagógus, Pintér Ferenc. BUZITAI VEGYES KAR közel hét esztendeje ala­kult meg a buzital művelő­dési ház és a CSEMADOK helyi szervezetének közös kórusa. A heti két-három al­kalommal tartott próbák lel­kes résztvevői még a res­telek, a felsőlánciak és az alsólánciak is, akik a buzl­­­aiakkal együtt közös ügy­nek tartják a kórusmozga­lom támogatását. A kórus eddig mintegy hatvanszor lépett föl a közönség előtt. Most először vett részt a Kodály-napokon. Műsorvá­­lasztásuk dicséretreméltó, amelyen belül meg tudták mutatni, mire képesek. A kezdő kórusokra jellemző hiányosságok fellelhetők az ő előadásukban is, de kul­turált hangzásra való tö­rekvéssel további rendszeres munkával felszínre lehet hozni a rejtett tartalékokat. Karnagyuk Schreiber István több felsza­badultságot, az éneklésben levő örömet en­gedhetne meg a kórusnak. FÜLEKI MUNKÁS FÉRFIKAR A füleki dalárda rendsze­resen fellép a hazai kórus­fesztiválokon, de szerepelt már Magyarországon is. Gazdag hagyományokra te­kinthet vissza. Mai form­á­jában Csaba Miklós kar­nagy vezetésével a hetvenes évek elejétől működik. Ez a férfikar meggyőző, átélt előadással adta elő műso­rát. Különösen Kodály Zol­tán Katonadala tetszett, ki­emelve a két hangszer be­illeszkedő, jól alkalmazkodó kíséretét. A rendszeres hangképzés hiánya érezhető náluk. Jobb teljesítményre volnának képesek hangkép­ző pedagógus segítségével. A hangképző pedagógus se­gítőtársa lehetne a kar­nagynak, speciális feladato­kat látna el, külön foglal­kozna a szólamokkal, hang­zásgyakorlatokkal. A kórust harmadszor üdvözölhettük a Kodály-napokon. PELSŐCI NŐI KAR Hat évvel ezelőtt alakult a kórus, akkoriban még csak 11 taggal, ám ez a szerény létszám időközben már duplájára nőtt. Igyekezetük­­­kel, lelkesedésükkel tudás is párosul, aminek legjobb bizonyítéka, hogy az idén ismét a galántai országos kórusfesztivál vendégei vol­tak. Másodszor vettek részt a Kodály-napokon. Ez a női kar most is meggyőző re­pertoárral mutatkozott be. Samu Katalin vezénylete alatt megvan a biztosíték a további sikerekhez. Annak dacára, hogy néhol intoná­ciós hibák is voltak, a kó­rus tudása legjavát nyújtot­ta. Harmadik osztott helye­zést ért el. HONTI HANGOK VEGYES KAR rus Az Ipolyságon működő kó­a CSEMADOK helyi szervezetének és a helyi népművelési otthonnak közös kezdeményezésére jött létre 1977-ben. Eleinte Kovács Andrásné irányította a mun­kát, és nagy érdeme van abban, hogy a kórus tevé­kenységének színvonala fo­lyamatosan fejlődött. Most Frantisek Zborovjan és Bo­­donyi András vezénylése alatt örömmel üdvözöltük őket a Kodály-napokon. Pro­dukciójukon a fáradtság je­lei mutatkoztak, nem tud­ták kihozni legjobb formá­jukat. Először vettek részt a Kodály-napokon, és ez minden bizonnyal ösztönző­leg hat további munkájukra. A CSEMADOK KOMÁROMI HELYI SZERVEZETÉNEK ÉNEKKARA Kereken egy esztendeje alakult újjá Komáromban az a vegyes kar, amely a város régi dalos hagyomá­nyainak folytatója. Ez a kó­rus meglepetést okozott a kerületi szemlén is. Jó ké­pességű vegyes kar. Felszabadultan, zenei át­éléssel tolmácsolták reper­toárjukat. Veljo Tormis: Tűz szavak című műve imponá­ló ritmusérzékre vall. A bra­­tislavai Népművelési Intézet díja lett a jutalmuk a leg­jobb zeneileg átélt előadá­sért. Karnagyunk: Stuben­­dek István. A HÍD VEGYES KAR Somorjén kisebb-nagyobb megszakításokkal már a 30- as évektől működik dalár­da. A Híd erre a hagyo­mányra építve alakult 1972- ben Pokstaller László vezít­­ésével. Az 50—60 tagú kó­rus azóta megszakítás nél­kül rendszeresen dolgozik. Harmadszor vett részt a Ko­dály-napokon. A negyediken díjazott volt. A 12 perces műsoridőben más mű­sorfel­­építéssel többet tudott vol­na nyújtani. Tiszteletreméltó Bartók Béla: Négy szlovák népdalának betanulása. Tud­juk, hogy ezt a kórus sok­kal jobban is elő tudja ad­ni, mint az a versenyen si­került. Az esés oka az volt, hogy a zongorakíséretet nem érezte, nem hallotta a kórus, így nem tudott a helyzet magaslatára emel­kedni. Kodály Zoltán művét kitűnően adták elő. A ve­gyes kart Pokstaller László vezényelte. A GÖMÖR VEGYES KAR Egyetlen kórus, amely a Kodály-napokon ötödször vett részt. A jelenlegi kórus 1963-ban alakult és a CSE­MADOK helyi szervezetének égisze alatt működik. Az énekkar nem a tőle meg­szokott teljesítményt nyúj­totta. Vissza kell térnie a gondos, rendszeres hang­­képzéshez, hogy megteremt­hesse a szólamok kiegyenlí­tett hangzását. A rutin még nem garantálja a tökéletes művészi előadást. Hangzás­problémák főleg a szoprán­ban mutatkoznak. A tempó megválasztása sem volt min­dig a legszerencsésebb, jó hanganyagú kórus, de több komolyabb műhelymunkát igényel. Bízunk benne, hogy Lévai Tibor karnagy a kó­rus munkájában mutatkozó hiányosságokat le tudja küz­deni. A DUNASZERDA­­HELYI VÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ VEGYES KARA A kórus 1973-ban Jarábik Imre vezetésével női kar­ként alakult. Majd az 1978— 79-es évadban vegyes karrá bővült. Viszonylag rövid idő alatt sikerült olyan műsor­anyagot elsajátítaniuk, a­­mellyel a hazai szereplése­ken kívül Budapesten, Nagy­kánizsán és Győrött is fel­léphettek. Jarábik Imre ve­zényletével most is sikere­ket könyvelhetnek el. Át­gondolt repertoárral jelent­keztek, nagy igényességgel, szuggesztíven énekelték Szijjártó Jenő a kórusnak ajánlott, A meséről című szerzeményét. Kodály Zol­tán Gömöri dalát a legsike­resebben ez a kórus tolmá­csolta. A második helye­zést érték el. A LYRA VEGYES KAR sI A Gútai Városi Művelődő­Központ támogatásával 1975 októberében alakult meg. Munkáját jelenleg a komáromi Szakszervezetek Háza támogatja. Anton Kris­tóf különleges muzikalitás­sal rendelkező, pontos, tu­datos munkát végző nagy. A Lyra vegyes kar­kar másodszor vett részt a Ko­dály-napokon. Átgondolt mű­­sorválasztással a művek meggyőző, hiteles, kulturált tolmácsolásával a megosz­tott harmadik díjat nyerte el. A CSEMADOK ZSÉBEI HELYI SZERVEZ­^TNEK VEGYES KARA A kórus ezekben a napok­ban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A zsérei vegyes kar harmadszor sze­repelt a Kodály-napokon. Országszerte ismert kórus, Simek Viktor vezetésével működik. Előadásukra a kulturált éneklési mód jellemző. A műveket kidolgozott dinami­kai árnyaltsággal tolmácsol­ták. Hiányoztak azonban a meggyőző fortisszimok, me*­lyekkel előadásukat hitele­­sebbé tehetnék. Elnyerték a bratislavai Népművelési In­­tézetnek a legjobb műsor- összeállításért kitűzött dí­ját. A CSERMELY KÓRUS Amikor 1975-ben először megjelent mint fiatal kórus a 3. Kodály-napokon, már akkor kiérdemelte a szak­­­emberek és a közönség ismerését. Azóta pályájuk felfelé ível 1978-ban és most is az «1* ső díjat nyerték el. A kórus szervezettsége, művészi igé­nyessége példaként állhat minden énekkar előtt. N­­­­gyon jó képességű és hang­­ anyagú felkészült kórus. Igényes műsorát művészi módon tolmácsolja. Szug­­gesztív előadással igazi hangverseny-hangulatot tud teremteni a színpadon. A galántai közönség méltóan jutalmazta hosszú tapssal fellépését A Csermely vala­mennyi szereplését lehetet­­­len felsorolni, hiszen ez a kitűnő vegyes kar énekelt Székesfehérvárott, Nyíregy­­­házán, Spieská Nová Vés­­ben, Pécsett, a Csehszlovák Rádió bratislavai stúdiójá­ban. Mostani kiváló telje­sítményükhöz csak gratulál­ni tudunk. A kórus alapító­ja és karnagya Havasi Jó­zsef. ÁLTALÁBAN AZ ELŐADOTT MŰVEKRŐL Az 5. Kodály-napok dra­maturgiája az egyes kóru­­sok adta műsorblokkok ál­tal kerek egész lett. Tartal­mazott népdalfeldolgozáso­kat, preklasszikus, klasszi­kus, romantikus műveket, XX. századi kortárs zenét, magyarországi, szlovák, cseh, szovjet és hazai magyar szerzők műveit. Az előadott művek tükrözték boldogság-, szabadság- és békevágyun­kat, hazaszeretetünket. Meg­hajtották fejüket a hősök előtt, akik a mai boldog életet megteremtették és biztosítják számunkra, s ez­zel a CSKP 60. évfordulóját köszöntötték. Kodály Zoltán — Jankovich Ferenc: Sza­badság himnusza, M. Schnei­der Trnavsky: Hoj vlasi moja, E. Suchoff: Aká si mi krásna, Juhász Frigyes — Kövesdy János: Muzsikáló tavasz, Iszaak Dunajevszkij: Krásznaja ploscsagy, Balázs Árpád: Memento és a ga­­lántaiak előadásában Halmos László: Munka hada című szerzeményekkel az említett érzéseket tolmácsolták. Liszt Ferenc agyon hatá­sos kórusműve is, Rossa Er­nő szövegével, amelyet az egyesített vegyes karok ad­tak elő, ezt fejezi ki. Idéz­zük: „Dicső hősök, zászlainkon Lángbetűkkel csillog nevetek, Hálaének száll felétek. Visszhangozzák bércek, tengerek“... szi Az 5. Kodály-napok műve­színvonalát nagyban emelte a vendégként fellé­pő Ifjú Szívek vegyes ka­ra, a szekszárdi Madrigál kórus, a szeredi (Sered) Zvon, a galántai Zora egye­sített kara, valamint a ga­­lántai járás összkara. Az oldal anyagát irta és összeállította. HRITZ JÚLIA és CSIKMÁK IMRE ÜNNEP VOLT, NAGY A CSEMADOK szenei ft. sz. vegyes kara A rimaszombati Gömör vegyes kar Ketten a győztes Csermely kórusból Az előadás szünetében az 5. Kodály-napokon. A CSEMADOK zsérei h. sz. vegyes kara A buzltal vegyes kát

Next