Új írás, 1962. január-június (2. évfolyam, 1-6. szám

1962-05-01 / 5. szám - KÖRKÉP - Képes Géza: Két ismeretlen József Attila dokumentum

A népbarát programmja 1. Magyarázata legújabb törvényeink azon cikkeinek, mellyek a népet illetik. 2. Magyarázata átaljában azon törvénycikkeinknek, mellyek nemzeti sza­badságunk és függetlenségünk fönntartására vonatkoznak. 3. Fejtegetése és összehasonlítása a magyar nép múltjának és jelenének. 4. Folytonos értesítés a hazai és külföldi politikai eseményekről. 5. Gazdászati értekezések. 6. Erkölcsnemesítő mondatok, versek és elbeszélések. Ez a Petőfi kezeírásában fennmaradt feljegyzés nem kiadatlan: 1941-ben kö­zölte a Képes Vasárnap s annak nyomán a Koszorú. A Petőfi-irodalom és a Petőfi­­kiadások szerkesztői azonban mindeddig megfeledkeztek róla. Az első közlésbe egyébként egy értelemzavaró hiba csúszott (a 2. pont nemzeti szava helyett nem­csak), holott a Képes Vasárnap jól olvasható fénymásolatot is közölt. (Az eredeti kézirat — tudomásunk szerint —, mint annak idején, ma is Petőfi régi, érdemes tisztelője, Vasberényi Géza tulajdonában van.) A paraszti tömegek felvilágosítását és tájékoztatását szolgáló nagy példány­­számú politikai-ismeretterjesztő lap kiadásának gondolata az egykorú sajtóköz­lemények szerint a Pest megyei központi választmány 1848. ápr. 13-i ülésén vető­dött fel (ezen Petőfi is részt vett). A néplap előkészítését egy külön „alválaszt­­mány”-ra bízták, melynek — Petőfi egyik levele szerint — Vörösmarty, Táncsics, Nyári Pál stb. mellett maga a költő is tagja volt. Ez a bizottság máj. 4-én ült össze, Petőfi javaslatára a néplap felelős szerkesztőjéül jelölte Arany Jánost, mint ismeretes, Arany végül csak a társszerkesztői tisztet vállalta Vas Gereben mel­lett­, megállapodott az idegen nyelvű kiadások, a szerkesztői és szerzői honorá­riumok kérdésében, s bizonyára megvitatta a lap programját is. Arany, jún. 30-án Vas Gerebennek írt levelében, a programról szólva említi a „históriát”, „földmí­­velést” és a friss híranyagot, azaz világosan a Petőfi feljegyzésének 3—5. pont­jában kijelölt feladatokra utal. Valószínű tehát, hogy a fennmaradt kézirat nem a máj. 4-i ülésre készített előzetes feljegyzés (amint ezt az első közlés kommentá­tora állítja), hanem a már elfogadott program tömör, pontokba szedett rögzítése. KÉPES GÉZA KÉT ISMERETLEN JÓZSEF ATTILA-DOKUMENTUM 1958. november 24-én a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi József Attila­­ülésén tartott kis előadásomban („József Attila és a világirodalom”) egyebek kö­zött azt fejtegettem: milyen, egész életre szóló indítást kapott József Attila köl­tészete a Kalevalától. Itt elsősorban Vikár művére, a magyar Kalevalára kell gon­dolnunk, de — ismerve József Attila alaposságát és komoly filológiai érdeklődését — nem tartom lehetetlennek, hogy az eredeti szöveg néhány részletével is meg­ismerkedett. Hangban, versmértékben, költői nyelvben és képalkotásban két vers mutatja a kalevalai indítás kétségtelen jeleit: az egyik az 1931-ből származó „Ára­dat” című, a másikat 1937-ben, nem sokkal halála előtt írta a költő, a vers cím nélkül szerepel a töredékek között. Említett előadásom tanulmány formájában megjelent az Akadémia I. osztályának Közleményeiben (1950. XIV. 1—4.).

Next