Új írás, 1979. január-június (19. évfolyam, 1-6. szám)

1979-04-01 / 4. szám - FIATALOK A JÖVŐNEK - Párniczky Mihály. Krizsán Rezső, Szilassy Zoltán, Dávid Lajos, Flórián Mária, Hajdú Gergely, Ustoros Károly, Újszászi Ignác, Kovács József, Rácz Péter versei

USTOROS KÁROLY Felvérző utakon Vadlud-horkanó ég Felhők zsirhalma ég Rekedten gágogó hangriadó Visszahív Lám lomb érik dörögve Levél sárgul Éjjeli szaggatón hajnalban Felvérzik Könyörgés tipor teper Kiáltozó ég Vég jelét róva a lúdra Földönfutó árnyékod Hervadó fák között Bujkáló reményed lenyomatai Riadót gágogó rekedt hang Visszahív Vanília szélcsapás ÚJSZÁSZI IGNÁC Mikor a költő Thomas Mann Törvény-ét olvasva mikor a költő a sok kávétól aludni nem tudott és fel-alá járt a sötét szobában (lépteit pásztázta a kuksi hold) először a négy falat átkozta meg öklét rázva fenyegette a sötétséget majd simító álomért könyörgött s mint kövek dadognak csillagokhoz úgy hadováit fel-alá járva s mondta magának a népnek szánt törvényt erősítvén szívét a magányban vérébe felszívódó arcoktól józanul motyogta: öklöm ölembe nem eshet! Időszara csak a kecskelábú asztal csak az ernyő nélküli villanykörte csak az ajtónk hangja--------------------­-------------------------de ezekre tisztán emlékszem könyv nem volt a házban ötünknek szűk volt ez az ablakkeret-engedte világ külön-külön léteztünk mint a földrészek persze kívülről mindez úgy tűnt: harmónia Melled meleg könnytől sima Örömből felszakadó tavasz Melletted Mint sosem szenvedett seb Lüktetve hihetetlenül Kezed keresése is ijesztő Vissza visszaverődő árnykavics Lehelletünkben a valóság Egybekettőződésünkön belül Míg szívemben magadra zársz Kettécsukódás 9

Next