Új írás, 1981. július-december (21. évfolyam, 7-12. szám)

1981-08-01 / 8. szám - EMBER ÉS KÖNYVE - Nádor Tamás: Ex libris Vas István

szélesében, és sok önéletrajzi mozzanatot tartalmazó regényében, A tengerszemű hölgyben is. Ez utóbbiban megjelenik Erzsike (Asztalos Etelka) - afféle végzetes asszony — és az írót, hamis papírokat is fölajánlva, Franciaországba csábítaná. El­töpreng ezen Jókai alteregója: vonzza a francia kultúra, a kinti irodalom s általá­ban : az esprit; elgondolja: őbenne is van annyi erotika, amennyit a francia olvasó írójától elvár. Csak hát az ilyesmit a hazai közönség meg nem tűri. De azért Jókai majd minden könyvébe becsempészte erotikáját. Én mindenesetre kamaszkorom­ban égő arccal olvastam köteteit. S ha most olvasom, tüzét még mindig érzem . . . Mindehhez hozzájárul, hogy rájöttem: nem volt ő annyira romantikus, nagyon is hiteles társadalomérzéssel írt — amint azt Veres Péter már az ötvenes-hatvanas években megjegyezte. — Remek realista társadalomrajzzal kezdi, azután jön a re­gény - fűzte hozzá megvetően. Jókai realizmusát én később fedeztem föl, de re­gényességét (ha úgy tetszik, írásainak „regénységét") kezdettől mindmáig élvez­tem, élvezem. Ha meg kellene mondanom, ki a legnagyobb magyar regényíró, Jó­kait aligha mondanám. De ahhoz, hogy ő a legzseniálisabb epikusunk - kétség se férhet. - A serdülő, akit a számára legfontosabbtól eltiltottak, miképpen találta meg a maga könyveit? Csak ösztönére hagyatkozhatott, vagy akadt tanácsadója is? - Apám tilalmaiban voltaképpen féltése fogalmazódott meg. Látta, hogy álmo­dozó és élhetetlen vagyok, és — üzletember lévén — szeretett volna gyakorlatias életvitelre nevelni. Éreztem szeretetét, mégis keserves volt minduntalan hallanom. -Tudod te, milyen nehéz tíz pengőt megkeresni? Hogy fogsz te akár egy pengőt előteremteni ?! Sehogy se fogsz! El sem tudta képzelni, hogy én az életben helyt­állok majd valahogy. Ezért adagolta — volna — könyveimet. (Mit szólna vajon, ha megtudhatná, hogy végül is abból éltem, amitől annyira óvott, hogy írok, olva­sok?). . . Az olvasmányszerzésben különben találékonynak bizonyultam. Emlí­tettem az iskolai könyvtárt. De szerét ejtettem annak is, hogy — valamilyen trükkel - könyvszekrényünket kulcs nélkül is kinyissam. S akadt egy osztálytársam, Si­mon Pál - nagy reményű fiú, aki azonban tragikusan korán, az érettségit követően meghalt — akinek révén úgyszólván bármihez hozzájuthattam. (Nagybátyja volt ugyanis a kommunista érzelmű Frank István — Frank János édesapja —, aki egy ideig Kassák köréhez is tartozott. Az ő könyvtárában megvolt minden alapmű, s a friss termésből is jó szemmel válogatta ki az ígéreteset.) Kavargó időszakba értem: ponyvát remekmű, klasszikust bestseller követett. Volt, amit vágatlanul nyeltem, s amúgy sem igen válogattam. De szenvedélyem mind újabb olvasmányokat kívánt, követelt. Hogy csillapítsam, még loptam, csaltam is: elcsentem egy-két forintot; mozira, sportra kértem pénzt-s máris az Andrássy úti, nevezetes Mentor könyv­­kereskedésbe siettem. (Bevallom, egyszer ifjúkoromban az is megesett, hogy egy könyvet elemeltem. Bécsben történt, 1929-ben. Éppen költői avantgard-korsza­­komat éltem, s valamelyik könyvesboltban egy ilyen tárgyú, számomra reményte­lenül drága építészeti könyvbe még reménytelenebbül beleszerettem. Olyannyira, hogy végül a télikabátom alá rejtettem, s verejtékezve kilopakodtam a tett színhe­lyéről. Mentségemre szolgáljon , ugyanott becsületesen megvettem viszont Lenin összes műveit, 11 kötetben. Ezeket, címlapjukon a szerző arcképével, fogadásból vonaton hazahoztam. Fölraktam valamennyit a poggyásztartó alsó rekeszébe. Meg se nézték. 1­931 -ben aztán, amikor egyik barátom, akit kommunista szervez­kedés címén elítéltek, nálam időzött, el kellett égetnem mind a tizenegyet. A törté­net csattanója: 1947-48-ban a „barátom" nem állt szóba velem, mert akkor én eretneknek számítottam. (Hosszú, keskeny üzlet volt a Mentor. Hátsó kis termé­ben többek közt Kassák és Palasovszky tartott előadást, fölolvasást. Mindenki oda járt Kudelkáné és Varsányi úr boltjába, akit a modern irodalom érdekelt. S számít­hatott rá, hogy megtalálja a legújabb újdonságokat. Magam is náluk vásároltam meg például Apollinaire, Eluard, Aragon és Max Jacob köteteit. . . Amikor aztán

Next