Új írás, 1983. január-június (23. évfolyam, 1-6. szám)

1983-03-01 / 3. szám - Sarusi Mihály: A kaporszakállú nádvágó (regényrészlet)

Zsilinszkynek tettét láttuk — Barabást is hallottuk: Parlamentben törnek, zúznak Ez, amit ők tenni tudnak Éljen Zsilinszky! Kortesgyűlése mégis botrányba fullad, a parasztok szétverik. Csaba utcái Áchim Kossuth-nóta dallamára énekelt kortes-dalától zengenek. Muzsika szól, verbuválnak Csapj fel magyar úri pártnak De hiába hitegetnek Haspárti nem kell követnek: Éljen a magyar szabadság Éljen Áchim L. András! Nem kell, aki adót srófol Nagyuraknak kezet csókol A mi szavunk csak azé lesz Ki velünk tart, velünk érez Éljen Éljen Búsan zengve, félve szól a Munkásoknak riadója Legyen végre harsogó dal így hirdesse hangos szóval: Éljen a magyar szabadság Éljen A haza zeng a Tisza Pista-ellenes daloktól. Magyarok közt, munkások közt sér­tésszámba megy a „kormánypárti" szóval illetés. Katágasra szállott a sas, Kor­mánypárti ne csalogass ! A szelíd jó­endrődi nép is tűzbe jött, meg is üzenték: oda kormánypárti be ne tegye a lábát. A kormánypárt nem hitte. Azért is elmegyünk. Velük jön a főszolgabíró, és ott lesznek a zsandárok is. Kitől féljünk? Vígan robog Gyoméról a mameluk kocsisor. A kortesek danolnak. A falu szélén aztán : Abcúg kormánypárt I Le velük ! Vissza: Éljen Zsilinszky ! A felelet egy nagy göröngy az első zászlónak úgy, hogy az kiesik a zászlótartó kezéből a földre. Utána ugrik a gyászvitéz, megáll a kocsisor. Erre vártak: most már százával röppen a kő és a göröngy a labanc csapatra. Ahogy haladnak beljebb, a kő és a föld egyre szaporodik. Le a kocsiderékba. A kő berepül a kocsiderékba is. Az egyik kortes megállj vezényel. Kiránt egy csomó vörös tollat, hamar fel a kalapokra, ezt nem fogják garálni. A községháza udvarán a lecsendesedett tömegben biztonságban érzik magu­kat, lekerül a vörös, síel a gyűlölt fehér toll. Szóbeszéd nem lett, csak futás hazáig. Zsilinszky Mihály államtitkár, szabadelvű párti jelölt, veterán reakciós, tábora a gabonatéren gyülekezett, a szövetkezett ellenzék a Kossuth-téren, az újjászerve­zettek a csirkepiacon. köztük katonai kordonok. A 2500 választásra jogosultból 2000 paraszt, kétszáz kereskedő és iparos, két­száz alsóbb rendű hivatalnok, száz-kétszáz pedig új - persze ez is parasztivadék, de ez a második-harmadik elurasodott nemzedék már kiolthatatlan dzsentri nosz­Munkánk kérge tenyerünkön Könnyünk sója kenyerünkön De szívünk a jövőt hívja Éljen aki azt kivívja Éljen Éljen Mi velünk és mi kaszálunk S másnál a csűr, nem minálunk Másé a pénz, másé a jog Polgárok, hát válasszatok Éljen Éljen

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék