Új írás, 1986. július-december (26. évfolyam, 7-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám - Temesi Ferenc: Por (regényrészlet)
TEMESI FERENC Por (regényrészlet) 6, 0 „Egy fiatalember ment a sötét utcán, feltúrt gallérral", mondom. ***/ ’ Aztán kiderül, hogy ~ a főhős. Honnan tudod? Én is olvastam az „Esti Kornél"-t! Én: Akkor egy másik történet következik. Címe még nincs. Előveszem a válltáskából a kéziratot. Az Óriás diszkójában vagyunk a fluoreszkáló fényben, az ibolyán is túl; ott ahol most valamiért nincs az az őrült ricsaj, ami szokott, a sztroboszkóp sem töri darabokra a táncosok mozdulatait (lehet hogy még nincs is a kellékek között?); a kékes fényben egészen jól kirajzolódnak a betűk a papíron; ja, meg az egyik kivert kismetszőfogam helyén (kell ide utalószó?) sötétló vaksi műszemfogam is-----persze nevet. Ő, aki annyi, mint földön a csillag, aki a dada kislánya, a gyerekkor sztaniolpapírba bugyolált, heverő mögé rejtett szerelmei meg Anna meg Marietta is. (Neil Young „Az aranyláz után" című nagylemezét a könnyeimmel tisztogattam utóbbi miatt: „TELL ME WHY? TELL ME WHY? IS IT HARD TO MAKE ARRANGEMENTS WITH YOURSELF, WHEN YOU'RE OLD ENOUGH TO REPAY, BUT YOUNG ENOUGH TO SELL?", és bosszúból elneveztem Lófejűnek, de ez sem segített), csak az, hogy MEGJÖTT ~, és egyetlen mozdulattal érvénytelenítette a szenvedést, leporolt, mint egy széktámlán felejtett zakót. ~, aki szerint a fából furulya lesz, ha túlságosan szeretik. Mondta azt is, hogy: A „sohasem felejtem el" valójában annyit jelent: azt hiszed magadról, hogy mindig létezni fogsz. Nem vagy te egy kicsit nagyképű, báránykám? ~ szerinte az igazságok egyszerűek, csak a felismerésük nehéz, ~ neki köszönheti az oskola, hogy visszamentem hodu utu belé, ~ miatta átszoktam az erősebb Kossuth-szivarkára (tudod, hogy az egyiptomi alkirály katonái töltöttek dohányt a kanócos puskájukhoz kiosztott papírhüvelyekbe?), mert ő is azt szívja, persze sznobságból, egyenlősdiből, meg csak úgy; ~ érette kevesebbet iszom, mert ~ nem iszik csak kólát, de még abból is kiment egy Sanyi nevű legyet; ~, akinek legkedvesebb ruhadarabja egy színevesztett, szürkéskék, kinyúlt mackóalsó; aki meg van róla győződve, hogy /'am nice girl, névelő nélkül, és ebből nem enged; aki megcáfolhatatlanul kijelenti: „Az álom én vagyok. És nem Freud", aki közli: „Na most Katika megreggelizik", és minden élelmet elpusztít (de először is az