Új írás, 1991. január-június (31. évfolyam, 1-6. szám)

1991-05-01 / 5. szám - KÖRKÉP - Vargha Balázs: "Izolírozva" (Csokonai kapcsolatokat keres)

Ferenc császár március óta sürgette a Bécsben lakó bihari főispánt, Telekit, hogy tartsa meg vármegyéjében a tisztújítást, de ő az izgatott közhangulatban nem akarta ezt vállalni, s vonakodásával a császár neheztelését is magára vonta. (Mályusz i.m. 668.1.) Június 5-én és 6-án folyt le végre a restauráció Váradolasziban. Teleki Sámuel és a Marosvásárhelyi gondolatok Egy lehetséges, de aligha életképes föltevést kell még elhárítanunk, azt, hogy neki vagy a hozzá írt versnek valami köze lehetett Csokonai pompás költeményéhez, a Marosvásárhelyi gondolatokhoz. Érvelni lehetne emellett. Elképzelhető, hogy a Marosvásárhelyi gondolatok ma ismert, az elején töredékesnek mutatkozó szövege egy nagyobb kompozíció része volt, s ha ők ak­koriban találkoztak - ez pedig nem valószínű -, Telekitől kaphatott gondolatokat a versben fölvetett problémákhoz. Az ellenérvek azonban nyomosabbak arra, hogy a Marosvásárhelyi gondolatokat nem Teleki Sámuel, hanem Aranka György ismeretsége sugallta. Bár Jancsó Elemér forráskiad­ványa: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai (Bukarest, 1955) nem ad elegendő kronológiai támpontot, azt talán figyelembe lehet venni, hogy a Társaság pártolóinak azon az összesített jegyzékén, amelyen Csokonairól ezt jegyzik fel ,,Csokonay Mihály poéta mun­káit küldi" (3471), van egy 1794. április 23-i dátum, s feljegyezték ide Nagy Gábort és Nagy Sámuelt mint debreceni deákokat. De sajnos, ugyanezen a jegyzéken két 1797-es dátum is szerepel, s említtetik Beregszászi Pálnak 1797-ben megjelent német nyelvű magyar grammatikája. A dátumok tehát nagyon szóródnak. A vers kezdősora - ,,A ti szavatokra lelkem felhevűlő...” - arra mutat, hogy nem Teleki Sámuel személyes ismeretsége, hanem a Nyelvmívelő Társaság mint testület adott indítást a megírásához. Meg kell jegyeznem, hogy a Marosvásárhelyi gondolatok datálása még mindig nem jutott végleges nyugvópontra. Csokonai Vitéz Mihály Minden munkájában (MM 1793-ban) - Szilágyi Ferenc szóbeli javaslatára - az 1794-ben írt versek közé tettem az addig 1798-ra datált költeményt. De Szilágyi Ferencnek azóta nyomtatásban megjelent érvei nem teljesen győztek meg. Idézett művében (CM. 1.199­1.) ezt írja: , ,A Marosvásárhelyi gondolatok, amelyet a kiadások 1798-ból kelteznek, olyan merész gondolatokat tartalmaz, hogy csak 1794 körül íródhatott, a költő többi nagy radikális versé­vel együtt. A Magyar Hírmondó nyilvánvalóan ködösített, mikor a cím után ezt írta: »az Erdélyi N(emes) Magyar Társasághoz, midőn az írót 1799-ben maga Tagjának meghívni méltóztatott.«" Tévedés volna azt gondolni, hogy Csokonai holmi agycserét hajtott végre 1795-ben. Ha 1801 -ben nyomtatásban megjelenhetett a Marosvásárhelyi gondolatok, akkor miért ne ír­hatta volna Csokonai 1799-ben, vagy 1798-ban? Jószándékú ködösítést, konspirációt csak akkor feltételezzünk, ha erre nyomós érvünk van. Nem tudom belátni, hogy 1801-ben a hatalom szemében mért tüntette föl Csokonait előnyösebb színben egy 1799-es dátum, mint esetleg egy 1794-es. Szilágyi Ferenc is korrigálta ezt az álláspontját Csokonai művei nyomában (1981) című kötetének 20. lapján. Az Újesztendei gondolatok keletkezéséről értekezve ezt írja:....az 1798-i fogalmazvány azt bizonyítja, hogy még ekkor, 1798-ban is le merte írni a költő dícsérőleg Párizs nevét, azaz nem változott meg világnézete alapvetően ekkor sem. (Csak a cenzúra miatt - öncenzúrából - változtatott a tollára szökött árulkodó szavakon.) Ezt erősítheti meg a Marosvásárhelyi gondolatok 1798-i szövege is, amely még mindig a „vakság ellen" az észnek fénye tiszteletére építendő templomot emlegeti, s azzal serkentget, hogy ,,Már Európában csak mi vagyunk hátra". Véleményünk itt már közelít. De Szilágyi két műve vonatkozó helyének összevetéséből sem tűnik ki végül is, hogy szerinte 1794 vagy 1798 a Marosvásárhelyi gondolatok születési éve.

Next