Új írás, 1991. július-december (31. évfolyam, 7-12. szám)

1991-09-01 / 9. szám - Gál Éva Emese: Versek

GAL EVA EMESE Jelen Most jelen vagy! De gondoltál-e arra, hány évszázad látott benned jövőt, eszményt, amelynek fennen izzik arca, hogy porrá égjenek a szemfedők? Harminchat nemzetség égett el érted, miért lennél épp te kioltható? A jövőt tudod, amíg múltad érted, és jelenedet jelenti a szó! Amit óvni kell, mindig az az érték, és a világ ott van, ahol óvni kell! A mindenséget emberre úgy mérték az istenek, hogy magát érje fel! Most jelen vagy, és rossz jelennek lenni, mert felelősség ez az átmenet: a halálon túl sem önmagát menti, csak azt, mi belőle jövő lehet! 1991. április Kérdés Mert a mindenség ellentéte vagy, mint a múlandó, kijátszható élet, és végletek között űzi szabad játékait veled értelem, lélek, a végtelen pedig egyre tagad, mert nincs köze semmihez, ami múlik, eszményeidből is rabság fakad hiten és eszménytelenségen túlig. Magadra kérdezhetsz hát bármikor: miért kell értened azt, ami tőled annyira se függ, mint e szörnyű kor, ami egyre herdálja a jövődet? Miért hiszed, távlat a gondolat, ha képzeteibe soha nem léphetsz? Egyáltalán, miért méred magad öntudatlanul bolygó mindenséghez? 1991. március

Next