Új Kelet, 2009. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-08 / 1. szám
. Szerető (és) családfő Kívülállóknak - mondjuk az olvasóknak, hírfogyasztóknak - mókás, az érintetteknek kellemetlen történet járta be a romániai sajtót az év elején. A Hargita Megyei Hegyimentő-szolgálatnak telefonon elpanaszolta egy hölgy, hogy barátja (a román hírekben „amantul", azaz szeretője) december 31-én ellátogatott a maroshévízi Sf. Ilie ortodox templomba, majd kiment a hegyekbe és ott eltévedt. Mivelhogy december 31. és január 2. között sok idő eltelt (például két hideg éjszaka), és a hölgy elmondása szerint a férfi többé nem adott életjelt magáról, a hegyimentők a legrosszabbakra (például halálesetre) felkészülve kezdték megszervezni a bevetést, az eltévedt férfi keresését. A maroshévízi hegyimentők szolgálatban voltak a hegyekben, ahol nem volt mobiltelefonjel, így őket nem sikerült mozgósítani, ezért a szolgálatok irányítói elhatározták, hogy már a helyszíneken lévőket hívják segítségül. Az utazásra és tényleges bevetésre azonban - hál'istennek - nem került sor, mert időközben kiderült, hogy hamis riadóról van szó. A férfi a szilveszteri mulatságot a családjával, feleségével akarta tölteni, le akarta rázni a szeretőjét, ezért azt mondta (vagyis hazudta) neki 31-én, hogy elakadt a hegyekben, és nem tudnak találkozni. A hölgy az aggodalom miatt fordult a hegyimentőkhöz. Beugratási szándékkal nem vádolható, mert jóhiszeműen cselekedett. A hegyimentők azonban még így sem díjazták a történetet, illetve annak szereplőit, mert ha bekövetkezik a hiábavaló keresés, az beláthatatlan következményekkel járhatott volna a síző- és kirándulóhelyekről fölöslegesen elhívott hegyimentők hiányzása, lefoglalása miatt. A fölösleges költségekről, szellemi és fizikai erőfeszítésekről nem is beszélve. U. K. a hatalom megtapos, embereken gyalogol végig, és közben mosolyog" Pongrácz Róbert írása Exkluzív Demcsák Zsuzsával A gyergyói hoki fekete napja A gyergyói hokinak annyi - mondjuk elkeseredve. Elérkeztünk arra a pontra, ahonnan már tovább nincs út, a visszautat pedig senki sem ismeri. Eddig is csak a sötétben tapogatóztunk, a pillanatnyi fényvillanásokról bemagyaráztuk magunknak, hogy ez már a cél, ez az alagút vége. Aztán rendre kiderült, hogy ez mégsem az, ahová készültünk, és akkor új célokat tűztünk ki, és kezdtük elölről az önámítást. A gyergyói medencében most ötvenezer jégkorong szakember magyarázza a magyarázhatatlant, ötvenezer féle „ugye megmondtam" és ötvenezer féle „ezt kéne csinálni" hangzik el, baráti társaságokban, kocsmákban és munkahelyeken. Illetve az ötvenezer az túlzás... Sokan vannak, akik magasról le (...) az egészet. Ja, és vannak, akik röhögnek, szívből, igazán kárörvendve. Hiszen nincs jobb öröm, mint a káröröm, hiszen nincsen benne irigység. Tény: a Progym Hargita Gyöngye alulmúlt minden előzetes várakozást. Mondjuk, volt olyan személy, aki egy üveg tequilába fogadott még a szezon elején, hogy ez lesz az eredmény. De szerintem még ő is szívesen veszített volna a fogadáson. (gergely) - folytatás a 20. oldalon - Az örömteli lecsúszás CSOMAFALVI SZENVEDŐ Az óév utolsóelőtti napján, dél körül a 13/B jelzésű országúton, Parajd közelében haladt személygépkocsijával a marosvásárhelyi P. L. A huszonéves fiatalember nem csökkentette kellőképpen a sebességet egy éles kanyarban (ahol már számos autóbaleset történt) a gépkocsi átsodródott a baloldali sávra, és összeütközött egy szemből jövő, szabályosan közlekedő személygépkocsival, amelyet az ugyancsak Maros megyei, pontosabban szászrégeni M. L. vezetett. Az ütközésben súlyosan megsérült P. L. utasa, a gyergyócsomafalvi C. R. (vagy Cs. R.) fiatal hölgy. Az anyagi kár körülbelül 15 ezer lej. A közlekedésrendészet szerint a baleset pillanatában mindkét gépkocsivezetőnek be volt kapcsolva a biztonsági öve, és egyikük sem volt szeszes italok hatása alatt. (n. k.) Újítsa meg előfizetését idejében a 2009-es évre! Magyarországról vasúton: Közvetlen vonattal Székelyföldre Hasznos lista a Turistaösvényen...