Uj Kelet, 1919. szeptember (2. évfolyam, 33-36. szám)
1919-09-04 / 33. szám
k az emancipációt ajándékozni. Latens módon a tudat alatt azonban mind a két oldalon őserejű nemzeti energiák munkálkodtak. Az orthodoxia vallási formája nemzeti életet ölt. — a neológiában a nemzeti dac, büszkeségartotta fenn a zsidóságot. Az új korszakban, ebben a mostani korszakunkban, amely a világháborúra következett, ez a tudat küszöbe alatt rejtőző nemzeti ösztön, egyszeriben, villámszerű gyorsasággal tudatossá tett s ezzel, a nemzeti eszme diadala révén, adva van a forma, amelyben, kultusbeli autonóm fajuk érintése nélkül az összes irányzatok egysgbe olvadhatnak és ez a nemzeti szövetkezés formája-A nemzeti szövetség a Z3ldtsé^^p^tiliai^szócs^Cr repre- ^ rS2l^&- A^rHSEli.s^vclB^. a ^idóság ^ .2felvi veben a kapocs. amcK^azcgi^es Ors&Sgoft zsidóit belekapcsolja j^Zgld nKrt^rnik myvTcpv-1 ségeHeTam^^diiin^i^tiKC; nyHSSa' iiclTrll^'^shijniasan dlfn mc£jTJ^_gJiEJettttHfet«B-ciAn'erőinek próbáját. ro*: *Bü Sem. UJ: KELET 1319-33. A kiutasítások dolga A Szövetség újabb intervenciója — Bizottság utazott Nagyszebenbe Az erdélyi városokból seprik a zsidókat A kiutasítási rendelet eltekintve egynéhány esküt nem tett tisztviselőtől, majdnem kizárólag zsidókat sújt. A kormányzótanács 1272. számú kiutasítási rendelete először csak az idegenekre, sehal nem f erdélyi illdőségűekre vonatkozott. Kedden azonban megjelent Pelota tábornok rendelete, amely "a közbiztonság érdekében és a végből, hogy a polgári és katonai tisztviselők elhelyezhetők legyenek". kiutasítja Kolozsvár területéről mindazokat, akik ISM óta költözködtek a városba, sőt azokat is, akik 19M előtt költözködtek be, de nem szereztek illetékességet. A kolozsvári zsidóságban fájdalmas megdöbbenést keltett ez a rendelet mert sok száz zsidó családot dönt a legkétségbeejtőbb bizonytalanságba. A megrémült családapák százai keresik fel nap-nap után az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség hivatalos helyiségei, és segítségért könyörögnek A Szövetség a kiutasítási akció kezdtétől fogva a legnagyobb erőfeszítéseket teszi, hogy elejét vegye az erdélyi zsidóság tekintélyes részére lesújtani készülő katasztrófának. Megbízosaink interveniáinak a nagyszebeni kormány illetékes ressportfőnökénél, kitől azt a megnyugtató tc- tedet kapták, hogy a hatóságok nem fogják túllépni a kiutasítási renddel kereteit s amennyiben túllépnék, úgy minden egyes esetben helyet adnak a Szövetség intervenciójának. újabb memorandummal fordult a Kormányzótanácshoz, melyben feltárta a folyamatba helyezett eljárás súlyos következményeit. A memorandum, többek között ezeket mondja: A Szövetség ügyvezetősége Igen tisztelt Kormányzótanács! Nem akarunk ezúttal hivatkozni jogi princípiumokra. Nem szólalunk fel azok érdekében, akiknek szerzeti jogai súlyos sérelmet szenvednek ugyan, de valamikép kiheverhetik azt, akik ha tetemes anyagi veszteséget is szenvednek, mégis visszaköltözhetnek régebbi lakóhelyükre és ott existálhatnak. Csak azon igazán szerencsétlenekért, — sajnos igen számosan vannak, — emeljük fe szavunkat, akik a kiutasító parancs végrehajtása által földönfutókká,a szó szoros értelmében hajléktalanokká lennének és önhibájukon kívül menthe- tellenül az erkölcsi és anyagi elzüllésnek, az elpusztulásnak lennének kitéve. A háborús események következtében, de különösen az 1918. évi novemberi forradalom és ezt követő zavargások kényszerítő hatása alatt igen sok zsidó család volt kénytelen elhagyni régebbe lakóhelyét és beköltözködni a városba. Számtalan esetben vagyonukból teljesen kifosztva, puszta életükkel menekültek a falvakból a városokba ezek az emberek, ahol otthoni látóiva új életet kezdtek. Kolozsvárt is azaz meg száz ilyen zsidó család van most, meyek a társadalomnak semmiféle erkölcsi kifogás alá nem eső, tisztességes alapokon nyugvó exisztenciával rendelkező tagjai.