Uj Kelet, 1919. október (2. évfolyam, 37-40. szám)

1919-10-02 / 37. szám

2 UJ KELET 1919. 37. sz. A MAGYAR KORMÁNY EGYEZ­KEDNI AKAR A ZSIDÓSÁGGAL Kényszerű megegyezés — A kormánynak pénz kell Vázsonyi magyar békedelegátus ? — A gerinctelen magyar zsidóság — Székely Ferencz nyilatkozik A magyarországi események az utóbbi napokban igen érdekes fordulatot vettek. Az antiszemitiz­mus és a pogromszerű jelenségek még napirenden vannak ugyan, de a kormánykörök berkeiből szi­rénhangok szállanak már a zsidók felé. Pesten ma az egyetlen aktu­ális téma a zsidókérdés és a lapok legnagyobbrészt ezzel vannak tele. A hivatalos körök magatartásában határozottan megnyilatkozik a zsi­dókhoz való közeledés óhaja és Friedrichék minden lehetőt elkö­vetnek, hogy a megbántott és megkínozott zsidóságot kiengesz­teljék. A fölötte érdekes hangulatválto­zásnak két oka van. Az első a Páriából érkező hírek. A magyar kormány a Budapesten tartózkodó antantmisszió közvetítésével a na­pokban üzenetet kapott a béke­konferenciától, hogy egyetlen ma­gyar kormányt sem ismernek el, illetőleg Magyarországot nem hív­ják meg a békekonferenciára mindaddig, amíg a zsidóüldözések meg nem szűnnek és a magyar­országi zsidókérdés kielégítő meg­oldást nem nyer. A párisi zsidó békedelegáció a magyar pogrom­hírek vétele után nyomban inter­veniált a békekonferencia­­perma­nens bizottságánál és sürgős be­avatkozásra hívta fel a szövetséges hatalmakat, különösen Angliát, rámutatván azokra a veszélyekre, mellyel ezek az excelszusok úgy a zsidóságra, mint Magyarországra nézve járnak. A békekonferencia hosszas kisértetezés után elhatá­rozta a beavatkozást és bevezetés­­kÍ£an az említett üzenetet küldte a Fr­ied­rich-kormánynak. Úgy lát­szik az Üzenetnek megvolt a kellő hatása, mert Friedrichék minden áron egyezkedni akarnak a zsi­dókkal. Van azonban más ok is, ami arra készteti a Friedrich-korrpányt, hogy helyreállítsa a jó viszonyt a zsidók és magyarok között Ez a nyomós ok pedig az, hogy a kor­mánynak nincsen pénze és a zsidóktól szeretne nagyobb kölcsönt felvenni Hogy ezen állításunk meg­felel a valóságnak, az beigazolást (Az „ÚJ KELET” budapesti tudósítójától) nyer a pesti hitközség elnökének, Székely Ferenc bankigazgatónak alább közölt nyilatkozatából, aki szükségét érzi annak, hogy a kor­mány pénzkölcsönéről szóló híre­ket megcáfolja. Tény az, hogy a magyar helyzet kulcsát ebben a pillanatban a zsi­dók tartják a kezükben. Sajnos azonban a magyar zsidóság hiva­talos vezetői még mindig nem ké­pesek a helyzet magaslatára emel­kedni és tetteikben, elhatározása­ikban továbbra is az asszimiláció gerinctelen, meghunyászkodó po­litikája az irányadó. A magyar zsidóság részére most kínálkozik az első alkalom, hogy megvesse alapját egy becsületes, egészséges zsidó közéletnek, hogy szakítson a múlt bűneivel, melyeknek súlya alatt csak az imént majd össze­­roskadt és rálépjen végre a zsi­dóság egyetlen helyes és lehetsé­ges: a nemzeti szervezkedés és berendezkedés­ útjára. Az asszimi­láció következetlenségei és vesze­delmei szomorú tapasztalatok árán váltak bizonyossággá a magyar zsidóság előtt. És a magyar zsi­dóság okult is, csak a vezetők, a húsosfazékpolitikusok nem okul­tak. Ők most is ott akarják foly­tatni, ahol tavaly októberben el­hagyták és nem akarják észre­venni, hogy nagy események robogtak el fölöttük, melyek új orientálódást, új célkitűzést paran­csolnak a zsidóságnak. Ezt a sajnálatos meggyőződést kellett merítenünk a Budapestről hozzánk érkezett hírekből. A ma­gyar kormány és a zsidóság kö­zötti tárgyalásokról alábbi jelen­téseink számolnak be. Ankét a miniszterelnöknél A »Rendkívüli Kiadás" m­a: Napok óta suttognak a politikai kulisszák mögött egy megegye­zésről, amely a kormány és az iz­raelita hitközség között a zsidó­kérdésben létrejött. A mozgalmat különféle tendenciákkal variálták és fantasztikus összegekről suttog­tak, mely a megegyezés ára lett volna. A tárgyalások a miniszter­elnökségen folytak le s azokon a pesti zsidó hitközség több előkelő tagja vett részt. Felkerestek Székely Ferenc bank­igazgatót, a pesti izraelita hitköz­ség érdemes elnökét, tájékoztasson bennünket, mik igazak a híresz­telésekből s melyek azok a meg­állapodások, melyek mellett a fá­borult felekezeti békét helyre lehet állítani ebben az országban. — A pesti izraelita hitközség, mely különösen ebben a pillanat­ban központja a magyar zsidó­ságnak, állandóan kapott az el­múlt hetekben úgy szóban, mint írásban panaszokat hitfeleitől. Kü­lönösen a Dunántúlról, ahol napi­renden voltak az atrocitások.­­ A hitközség ennélfogva szám­talan ízben fordult panaszával a miniszterelnök, vagy a belügymi­niszter úrhoz, kérve sérelmet or­voslását. Különösen a legutóbbi napokban foglalkoztunk gyakran azoknak a szülőknek a sérelmei­vel, akiknek gyermekei valamely állami tanintézetben tanultak, vagy oda beiratkozni akartak. — Vasárnap délelőtt a minisz­terelnök úrtól a hitközség meg­hívást kap itt egy­ értekezletre, ame­lyen megbeszélésre kerülnének a zsidók sérelmei és azok orvoslása. — Az értekezletre a hitközség egy hármas bizottságot delegált, melynek tagjai báró Kohner Adolf, dr. Lederer Sándor és én voltunk. A kormányt pedig Friedrich Iak­ván és báró Korági pénzügymi­niszter képviselték. — Előadtuk, melyek lennének a legsürgősebb intézkedések, me­lyeket a törvény és jogrend helyre­állítása végett úgy a fővárosban, mint a vidéken a zsidók élet- és szük­ségesnek álltunk. Kértük nem­­csak az élet- és vagyonbiztonság védelmét, de a bűnösök megbün­tetését is. (Cenzúrázva.) — Kértük a vallás- és közokta­tásügyi minisztériumban egy ktttfti osztály szervezését, mely egy zsidó vallású főbisztosadó vezetésével a zsidó ügyeket kettő objektivitással és jóindulattal intézze.­­ A miniszterelnök kijelentette, hogy távol áll tőle minden anti­szemitizmus, teljes jóakarattal ke­zeli a zsidók érdekeit és sérel­­meiket belátható időn belül orvo­solja és a személyüket és vagyo­nukat úgy a fővárosban, mint a vidéken a magyar törvények ga­rantált védelmében részesíti. hasonlókról az eszmecsere mával szó sem volt, vagy alku-

Next