Uj Kelet, 1920. szeptember (3. évfolyam, 47-67. szám)
1920-09-21 / 61. szám
Ciul, (Kolozsvár) 5081. Tripl 0. Kedd, 1090. szeptember 81 Jom Kippur Ezer figserüség és gyönyörű reménységek közepette köszönt reánk Kippur szent napja. ts ezer ínség és gyönyörű reménységek közepette legyen ez a nap nékünk a megengesztelődésnek, mellek verésének és bűnök vallásának emberien fenséges napja. Béke, béke legyen tőlünk, távolban állónak és közelben levőnek egyaránt, csak öblös magunkkal viaskodjunk meg szombatok szombatján, csak magunk mellét döngessük keserű megösmeréssel és prófétai elhutánzással: „Mertek szálljunk perbe és ha bűneink pirosak voltak, mint a biborfonál, fehérré váljanak, mint a gyapjú és ha veresek voltak mint a biborféreg, úgy tündököljenek fehérségükben mint a tiszta hó.* Mi volt nékünk valamikor a félelmetes hippurim napja és a bűnbánat és megbocsátás szent fogalmát mivé züllesztettük mi, bizalmas elődöknek szegény korcs utódai. Milyen fenséges ragyogóan csendül ki népszabaditó Mózes parancsa,elmúlt idők homályából, ragyogó szent parancs a főpapnak: „és engeszteljen magáért és családjáért,* de csak azért, hogy maga meg tisztultságábra „engeszteljen aztán az egész népért* És milyen szegényesen, milyen keservesen lerongyolt lélekkel áll oda a mai idők Didója Kippur,in napjának előestéjén szobája közepére és keríti körbe körbe feje fölött a rikácsoló szárnyast: „ezt én érettem váltságdijjal, ezt én érettem megváltásomért, ezt én éreztem bánóim megbocsátásáért. ..* Hát csak én és folyton és mindenek fölött a féltett a dédelgetett, a falánk lenn, falánk gyomra én? Haj, papok nemzete, ősi zsidó nép, hát hol marad népszabadító Mózes múltakat átragyogó parancsa a papokhoz : „és engeszteljen magáért és csiládjáért, de csak azért, hogy maga tisztaságában engeszteljen az egész népért?* Ezer ínség és gyönyörű reménységek közepette, múltat megértő és jövendőket építő zsidó akaratok áradatos buzdulásában, legyen ez a nap nékünk a megengesztelődésnek, mellek verésének és bűnök vallásának emberien fenséges napja. Béke, béke legyen förfiek távolban állónak és közelben levőnek egyaránt de öklös magunkkal viaskodjunk meg szombatok szombatján, de magunk mellét csak döngessük keserű megösmeréssel, de magunkkal csak szálljunk pörbe prófétás keménységgel és harsogjuk bünt valló zsdóság fölébe: héj testvérek, fonálul bántok ti bűnt is megbánástok értk újabb bűnözés, héj testvérek, „ha jöttök görnyedt háttal és fehérbe öltözötten, hogy megjelenjetek isten színe előtt, ki követelte ezt, ki követett ilyent tőletek, hogy tapossátok templomok csarnokait ?* Bizony, úgy van az, hogy rólatok, szegény, fonákul bünivallókról és büntvallón ujrabünözökröl mondották régi bölcsek a keserű, fogatcsikorgató, ajkat véresre maró szójátékot: „Jóm kippurim : Jóm ki Purim* — Purim appá tettétek ti szent Kippurim napot hét testvérek. Szobák közepén és fejetek körül kerengetett rikácsoló szárnyasokkal: ez csak a ti váltságdíjatok, ez csak a tiérettetek való engesztelés, de testvérek, platok nemzetsége, ki fog engesztelni, hogyan fogtok engesztelni az „egész népért ?* És ezer ínség és gyönyörű reménységek közepette és múltat megértő és jövendőket építő zsidó akaratok áradatos buzdulásában és mellek verésének és bűnök vallásának emberien fenséges napján hadd mondjuk el néktek ezt is. Mikor országunk pusztulásának idején római császár Vespasianus körülfogta lángokban álló szent városunkat, mikor már minden elveszett, a népért halálba menők egyike, Zakkai fia Jochanan letette elcsigázott kézéből a fegyvert és kikivánkozott az égő város falai közül. És római császár Vespasianus biztos diadalának és a zsidó nemzet teljes pusztulásának tudatában gúnyosan mondotta az agg harcosnak: Kívánj valamit a magad részére és megadom. Miért is ne ? Zsidók szent városa romokban, a Templom földig égve, a nép teljesen kiirtos, miért ne lenne kegyes, gúnyosan kegyes Róma császárja az utolsó élő zsidóhoz? És Zakkai fia Jóchanan azt felezte a császárnak: add nékem Jabnét és az ő iskoláit. És Zakkai fia Jóchanan, a végső pusztulások közepette igy engesztelt az ő népéért: megmentette a zsidó iskolát és ezzel megmentette a zsidó népet. Ezer ínség és gyönyörű reménységek közepette múltat megértő és jövendőket építő zsidó akaratok áradatos buzdulásában legyen béke tőlünk mindenkinek, közelben lévőnek és távolállónak. De öklös magunkkal csak viaskodjunk meg szombatok szombatján és fonákul bánt vallás helyett immár ne csak magunkért, de népünkért engeszteljünk. Zakkai fia, Jóchanan, a végső pusztulások idején úgy engesztelt az ő népéért, hogy megmentette Jabnét és iskoláit. Romokból újjáépülésünk idején engeszteljetek, engeszteljetek a mi népünkért, hogy megengeszteltessétek ti is, a szoba közepén álló, rikácsoló szárnyasokat fejetek körül kerengető testvérek, már hagyjátok szegény énetek bűneit fonákul engesztelő régi szokást, de vegyetek kezetekbe pénzt és sokat, aminthogy a törvény szerint ez is módja, — és áldozatos lendülettel kerengessétek meg fejetek fölött és görbedt hátatok kiegyenesedjék és szomorú könnyes csuklás helyett múltat megértő, jövőt építő, szent harsogással kacagjátok Isten trónusa felé: ezt a mi váltságdíjunkért, ezt mi éreztünk a kiengesztelésre, ezt népünkért a megváltásra, ezt a zsidó iskoláért. „És ha bűneitek pirosak voltak, mint a piros fonál, fehérré válnak mint a gyapjú és ha véresek voltak mint a biborféreg, tündökölni fognak fehérségükben mint a tiszta hó.* — •••*•»«« Mn-Mwr perszonílunio tetve Take Josesch Unttá átázik — az orosz—lengyel kéketsmoás — Hj Salat tudósítójától — A Neue Freie Presse feltűnő cikket közöl arról, hogy magyar részről újból felújították a román-magyar perszonálunió gondolatát. Ezt a nyilván sugalmazott cikket nem tekinthetjük másnak, mint kísérleti ballonnak, amelyet nem először és bizonyára nem utoljára bocsátanak fel. A mai magyar uralom nem először kínálkozik fel azoknak a hatalmaknak, amelyeknek pártfogásától politikai és gazdasági támogatást és előnyöket remél. Ezt a megoldási módot magyar részről azok az erdélyi mágnások forszírozzák leginkább, akik oszlopai voltak Erdélyben a magyar nevénpolitikának és a román nemzet jogos és korszerű törekvéseivel szemben, mindenkor merev elzárkózást mutattak, de ezúttal szívesen tagadják meg múltjukat, mert nagybirtokaiknak megmentése a kecsegtető jutalom. Katonai szövetség vagy perszonálunió, Bécs, szept. 20. ANeue Freie Presse cikket közöl a román-magyar perszonálunióról. A cikk szerint ezt a már egyszer eltemetett gondolatot az erdélyi nagybirtokosok dobták ismét a magyar közvéleménybe. Az erdélyi magnósok körtben kétféle kombinációt emlegetnek, az egyik szerint katonai 6-9 kereskedelmi szövetség jönne létre Magyarországgal Erdély autonómiájává), a másik terv szerint pedig perszonáluniót létezítenének Románia és Magyarország között. A cikk szerint a románoknak az utóbbi megoldás szimpatikusabb, mert a román sovinisza politikusok nem hajlandók a meghódított országréseinek politikai vagy kulturális sutonmiát adni. Az anyaországi politikusok egy része azonban szívesebben járulna hozzá Erdély autonómiájához, mert ezzel a bukaresti politikának támogatását remélik Bukovina és Biszarátia képviselőivel szemben. Az autonómia plattformját gróf Bethlen István vetette fel és támogatja ebben az erdélyi nagybirtokosok többsége. A Presse szerint Budapesten ma legszigorúbb titkolódzás van a kérdés körül, de hivatalos beismerésnek veendő a parlamentben a külügyminiszter részéről elangzott beszéd, amely szerint az ország elszigeeltségének véget kell vetni és Magyarország jelenlegi orientációja Bukarest és Varsó irányába esik. A legközelebbi Dunakonferencián valószínűleg konkrét kijelentések is fognak elhangzani a két ország közeledésétől.Eddig a „Presse” közleménye. Nem kétséges, hogy az erdélyi grófok szívesen látnák akár az egyik, akár a másik megoldást, ők céljaikat úgy az egyik, mint a másik után elérnék. De Románia, különösen a többi demokratikus hatalom hazódozásai és tagadó válaszai után bizonyára meggondolja, hogy hozzájáruljon-e támogatásával a mai magyar rendszer konzerválásához. Bukarestben sokkal jobban ismerik ennek a rendszernek tendenciáit és céljait, semhogy át ne látnának a szilám De mindentől eltekintve, ismételten hangsúlyozzuk, hogy nem hiszünk komoly tárgyalásban, inkább csak grófi és „kurzus“-kísérletezésekről van szó. Take Jonescu Rómában Róma, szept. 20 (Az Új Kelet távirata.) A lapok azt írják, hogy Take Jonescu szeptember 28-ikán Rómába érkezik, Giolittivel és Sforza külügyminiszterrel fog tanácskozni. Politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak a tanácskozásoknak. Az orosz—lengyel béketárgyalások AIOZva, szept. I9. /Damian) Megerősítik azt a hírt, hogy Csicserin Rigába utazott, ahol Sapiehával fog találkozni. Varsó, szept. 19. (Damian.) A lengyel békedelegáció Rigába érkezett A béketárgyakisok hétfőn kezdődnek. , Bukarest, szept. 20. A bolseviki megbízottak Rigába érkeztek. Dobszki elnök szerint a békét három hét alatt megkötik.