Uj Kelet, 1920. december (3. évfolyam, 115-138. szám)
1920-12-01 / 115. szám
2 oldal at írnak a jeruzsálemi lapok BkJM vélemények maolit palesztinai parlamentről. — Az Új Kelet tudósítójától — Jeruzsálem, nov. 20. A palesztinai zsidó sajtót hetek óta az első palesztinai nemzetgyűlés, az Assefat Hanivcharim foglalkoztatja. A lapok legnagyobb része nagy lelkesedéssel üdvözli a palesztinai zsidóság első alkotmányos képviseletét s még az ellenzéki lapok is a megelégedés hangján írnak az Aszéfat Haniv* charim határozatairól. A „Haarez*-ben dr. Klaugner hosszú cikket írt az Aszéfat Hanivcharim megnyitása alkalmából. Párhuzamot von a mai idők és a babyloni szabadulás kora között. A múltban politikailag: az ellentét a szamaritánusokkal, amoritákkal és arabokkal, akik az országot a babyloni fogság idején megszállották. Gazdaságilag: a szegény néprétegek helyzete az egyenlőtlen vagyon megoszlás miatt. Kulturális szempontból: az idegen asszonyok erkölcstelensége és a héber nyelv elfajzásának kérdése. Ezra, de különösen Nehemia, az akkori főkormányzói az országnak, nem tudták egyedül megoldani ezeket a kérdéseket, szükségük volt a nép támogatására és összehívták anagy gyülekezet férfiait* Javasolja tehát, hogy a mostani gyülekezetét a palesztinai zsidóságnak szintén „K’neszet Hágdalá*-nak nevezzék, mert ez a név megilleti ezt a gyűlést, amely jelentőség szempontjából a parlament és a népkonferencia között áll. A .Haaret* egy másik száma behatóan foglalkozik a palesztinai zsidóság szervezetének feladataival és a cionista világszervezethez való viszonyával. Palesztina zsidósága nem lesz többé különböző országok, nyelvek, osztályok és rítusok keveréke, amelyek a legélesebb harcot folytatták egymás ellen, mert hiányzott a közös alap, amelyre ráállhattak volna és amely összetartotta volna őket. Az Aszéfat Hanivcharim a zsidó Palesztinát élő organizmussá fogja összeolvasztani, melyben, bár minden egyes tag megőrzi a maga sajátosságát, de meglesz a lelki egység a közös munkára, úgy a zsidó, mint a nemzsidó világnak respektálnia kell majd a palesztinai zsidóság szervezkedésének tényét Az angol politikának tradíciója, hogy meghallgatja a lakosság kívánságait és mindenesetre érdekében áll, hogy a mi segítségünket is megnyerje a mandátum határozatainak megvalósításához. A cionista szervezet a dinamikus erő, mely a bevándorlást vezeti, szervezi, és az országot beépíti; a szervezett palesztinai zsidóság a statikus erő lesz, mely az új elemeket feldolgozza, megemészti és egységes testté formálja. Ugyanebben a lapban Glücksohn visszapillantást vet a palesztinai zsidóság politikai múltjára. A palesztinai zsidók eddig a török kormánynak, a katonai igazgatásnak és a cionista szervezetnek voltak alattvalói, egyszóval passzív elemei voltak a történéseknek. A helyzetnek ezután meg kell változnia. A palesztinai zsidóság sorsának iányításába ezentúl elhatározó módon akar befolyni s ezért szükséges, hogy az összes pártok együttműködjenek. A "Dvar Hajóm", amely minden eszközzel küzdött az Aszéfath Hánivdarim összehívása ellen, kijelenti, hogy az Aszéfath Hanivharim megalakulásának tényét tudomásul veszi és azt elismeri, jóllehet aggodalmait nem képes elnyomni. ígéri ezzel szemben a legélesebb kritikát Az éles kritika azonban elmaradt. A sajtó véleménye a határozatokról teljesen egyhangú. Az összes lapok, beleértve aDoar Hajomot“ is, megvannak elégedve az Aszéfat Hamivharim tevékenységével. A többségen levő baloldali pártok, mint a sajtó nyomatékosan hangoztatja, nagy önmérsékletet tanúsítottak, amely még a legélesebb ellenzéket is megnyerte, így többek között elismerték az orthodoxok utólagosan eszközölt választásait és lemondottak az Aszófa hatáskörének általuk javasolt kiterjesztéséről, a vitákban az engesztelődés hangján szólottak és végül lemondottak arról, hogy a Vaad Leumiban számuknak megfelelő arányban legyenek képviselve. Nem szavazták le a többségben levő szocialistákat, hanem úgyszólván önmaguk szavaztak maguk ellen. De épen ebben az önkéntes megadásban mutatkozik az erejük. A sors döntő pillanat kijózanította őket. Ezeket a sorokat a Doar Hajómba Ben Jehuda írta, aki tudvalevőleg a választásokon résztvett, de azután mégis az Aszéta össze ülése elen foglalt állás. Ben Jehuda egy másik cikkében ezeket írja: Ki Aszéta akként választotta meg a nemzeti tanácsot, hogy abban a baloldali pártok nem bírnak többséggel, jóllehet az Aszétában magabm többségük van. Bár a baloldali pártok tagjai élénkebbek és politikaiig iskolázottabbak, mnt a jobboldaliak, mégis a balolal az ülés tartama alatt dicsretreméltó politikai és taktikai engedékenységről tett tanúságot. Remélhető, hogy ezt az engesztelő taktikát a Vaad Lenmiban is megfogják őrizni. A Vaad Leumit tehát pozitív tényezőnek kell tekintnünk és bizalommal kell, hogy várjuk intézkedseit. Az egész sajtó egyhangúig annak a véleménynek ad kifejezést, hogy az Aszéfat Hanvchariin legnagyobb teljesíténye a Vaad Leumi (Nemzeti Tank ) megalakítása. Néppé lettünk, Palesztin népévé. Sehol sincsenek olyan egyhangúlag választott miniszterek, mint a Vaadzsumi. Egészen természetes, hogy az Aszófa körül voltak hiányosságok is. Nem volt olyan lelesedés, amilyent váltunk. A jakiatok nem voltak kelő pontossággal előkészítve és a nevelésügyet csak hézagosan tárgyalta a gyülekezet. Ezzel szemlén politikai érettséget tanúsított és a megértés szellemét vitte be a civakodó pártok közé. Nagyjelentőségű az Aszóra tanácskozásaiban az, hogy a nyelvkérkérdésről egyáltalán nem vet szó, mert mindenki egész temészetesnek tartotta, hogy itt csak egy ny.lvnek van létjogosultsága: a hébernek. Az egész tanácskozás alatt egy ilen más szó nem hangzott el, csak héber. Olyan ■ tény ez,mely az ország hebraizálása szem- I pontjából nagyobb jelentőséggel bír minden I rendeletnél és propagandahatnál. UJ KELET Szerda, dec 1., t11. 115 A Babarczy-különítmény littnlajstroma nem semmi köze az ellenforradalom tiszti különítményeihez. A Britanniában négy ilyen társaság került hurokra. A budapesti főkapitányság bűnügyi osztályán négy rendőrtisztviselő foglalkozik a britanniások ügyével. Babarczy Jenő báró ügyét dr. Szrubián Dezső rendőrkapitánynak osztották ki. Babarczyról újabb dolgok derültek ki. Megjelent a rendőrségen Szimon István kereskedő Viktor nevű fia és elmondotta, hogy négy nappal a Britannia-szálló megszállása előtt három tiszt bevitte a urbán-niába, ahol az egyik szobában a tisztek megkínozták. A tisztek lánckereskedéssel és anyagyilkossággal vádolták Szimon Viktort és csak három nap múlva bocsátották szabadon. A kínzásokat Babarczy báró vizelte, aki pénzt kért Szimontól elbocsátásakor a legénység részére. Szimont szembesítették Babarczyval és azonnal felismerte Babarczyban egyik bántalmazóját. A rendőrség azt is megállapította, hogy Babarczy, néhány tiszt társával, záróra után betért egy rákospalotai vendéglőbe, ahol két rendőr a zárórára való hivatkozással távozásra szólította fel őket, mire Babarczyék a rendőröket igazoltatták és lefegyverezték. Babarczy ezt a főkapitányságon beismerte, az egész esetet azonban csupánfiatalos fellobbanásnak minősítette. A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén szóba került, hogy az Éhmanntelep társaságához egy képviselőnek is igen sok köze volt. Egy közbeszólásból kiderült, hogy ez a gyanúsított képviselő Hir valamikor hordár, majd törzsármester volt és a választások előtt avanzsált politikussá. Beszélnek arról is, hogy Hir György álnéven vezetője lett volna az egyik ehmanntelepi csoportnak, mégpedig annak, amely a vidéki rekvirátusokat végezte. Hir György ma az elhangzott gyanúsításokra vonatkozólag ezeket mondta : — Nincs okom tagadni, hogy tényleg létesítettem egy szervezetet, amely azonban távol áll az egész mostani dologtól. Erről és ennek céljairól a kormány is tud, annál is inkább, mert fentartására a kormány adta a pénzt. Amit cselekedtem, azt állom és vállalom is érte a felelősséget. Nyilatkozik az ügyben Friedrich István is, aki kijelentette, hogy a Britannia megrendszabályozása csak az első lépés lehet, ha a kormány tényleg komolyan és eltökélten konszolidációt akar teremteni Nagyon csodálkozik azonban azon, hogy hogyan lehettek az elfogott egyének hosszabb idő óta Héjjas és Bibó főhadnagyokkal egy szállodában és miért nem igazoltatták az illetőket ők maguk és miért most végzik ezt a munkát, holott ha előbb végezték volna el, akkor sok minden baj nem történt volna meg. Büntetés helyett rehabilitálják az Ébredőket — Egy nemzetgyűlési képviselő álnéven egy bandával vidéken rekvirált Az Új Kelet tudósítójától borzalmas bűncselekmények derültek ki, bizonyára hosszabb ideig fognak tartani. Türelmetlenségre nincsen semmi ok, mert a rendőrség és a többi hatóság a legnagyobb eréllyel dolgozik tovább. A razziákon már eddig is számos egyént tartóztattak le. Az úgynevezett különítmények különböző szedett vedett elemekből állottak ; különös társaság volt ez, amelyAz Ébredő Magyarok Egyesületét a parlamentben még közönséges bűnszövetkezetnek nevezték a kormány tagjai, a minisztertanács egyik legutóbbi határozatában már „nemes intenciójának“ jelöli meg az Egyesületet, amelyet mihamarább vissza kell adnihazafias működésének." Az ügyészség az ébredők összes letartóztatott főbűnöseit több képviselő és miniszter közbenjárására szabadlábra helyezte. A minisztertanács pedig már a belügyminiszter útján értesítette az egyesületet azokról az intézkedésekről, amelyek mellett az Ébredők Egyesülete újból megkezdheti társadalmi tevékenységét. Ferdinándy Gyula belügyminiszter kijelentette a Virradat munkatársa előtt, hogy az Ébredők Egyesületének irattárában talált összes aktákat és leveleket megvizsgálták és rendbenlévőnek találták. Ugyanekkor a belügyminiszter az alábbi nyilatkozatot tette : " Az Ébredő Magyarok Egyesületének vezetői közül jelenleg egyetlen egyén sincsen letartóztatva, miután ilyen szigorú intézkedés foganatosítására a vizsgálat adatai szerint semminemű ok sem látszott fönntorolni. Épen ezért meglepetésszerűen hallottam Ruppert képviselő súlyos vádjait, amelyeket a Landau-féle és a Club kávéházi események kapcsán a bírói fórumoknál állítólag terrorisztikusan eljáró ébredők ellen emelt. Ezekről az állítólagos atrocitásokról semmiféle tudomásom nincsen. A belügyminiszter így folytatta nyilatkozatát : — Eddig az olyan excesszusokkal szemben — mondta a miniszter — amilyen például a Hungáriában játszódott le,betolakodott elemek inzultálták a vacsorázó közönséget) nem rendelkeztünk hatásos fegyverekkel. A most elfogadott statáriális törvény módot ad a legrettentőbb büntetések alkalmazására. Lehetetlenség annak az állapotnak a fentartása, hogy este kilenc óra után nem mernek az utcán közlekedni Budapest békés polgárai. Mi vissza akarjuk adni az utcát a szabad közlekedésnek. Gróf Teleki miniszterelnök sem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy a rend helyreállítására ígéretet ne tegyen. Most a következőkben ígéri a jogrendet a Babarczy-esettel kapcsolatban: — A nyomozás folyik és tekintettel arra, hogy