Uj Kelet, 1921. január (4. évfolyam, 1-21. szám)

1921-01-01 / 1. szám

Siombit, 1 § - jzL—Li— UJ KEL El Jabotlnsky nyilatkozik az ameri­kai cionista konferenciáról és a zsidó állam fölépítéséről — Az Uj Kelet tudósítójától — London, dec. 28. Tudvalevő, hogy a nem­rég megtartott amerikai cionista konferencia köben Palesztina-felépítési alapot létesített, mely ellentétben a londoni konferencián életbehívott „Keren Hajjeszod “-dal, csak adományokat fo­gad el, míg a beruházásokra külön társaságo­kat létesít. A londoni zsidó távirati iroda tudó­sítója beszélgetést folytatott Wladimir Jabotin­­skyvel, a „Keren Hajjeszod“ igazgatójával és kérdést intézett hozzá, mi a véleménye az amerikai határozatról. Jabotinsky az újságíró kérdésére ezeket mondotta: — Az amerikai határozat részletei még nem eléggé ismeretesek előttünk. Csak mint magánvéleményt jelenthetem ki, hogy nem emelhetek kifogást az individuális épszetmunka ellen, ha azok végeredményben cionista fel­ügyelet alatt állanak. Ez a felfogásom magya­rázta azt is, miért keltem Palesztinában ez amerikai „Hadassza” társaság autonómiájának védelmére. De nevezzük a dolgot bárminek, a „Keren Hajjeszad“ alap­elvei érintetlenül maradnak. Olyan határozatot, amelyet nemzetközi cionista konferencián hoztak, ahol az amerikaiak is te­kintélyes számban voltak képviselve, nem lehet lokális határozatokkal megváltoztatni. A határo­zat érvényben van és mi végrehajtjuk azt Eu­­rópában épúgy, mint Amerikában. ..— Mit ért Ön a Keren Hajjeszod alap­elvei alatt? — Az első alapelv a »mieszer“ (tized­adó). Vagyont tilknak legalább tized­­rémét adjátok a zsidó állam felépítésére, vállalkozásba akarja fektetni, megteheti, de a szervezett építő munkánál s­em mondhatja a nép egy része, hogy én csak jövedelmező vál­lalatokba helyezem pénzemet, míg a nép má­sik része, építse fel az iskolákat, kórházakat és egyéb szociális és kulturális intézményeket, melyek szintén szükségesek, de amelyek nem hajtanak profitot. Az egész népnek egységesen kell, hogy vállalja a felépítés munkájának mindkét fajtáját, a hasz­onhajtót épúgy, mint az ideálisat. • A nemzet közös jövedelmé­ből a szegények legszegé­nyebbje is meg kell, hogy kapja részét, — hacsak lefizette a »maaszer­*. — Milyen arányban osztják fel a »Keren Hajesszod* pénzeket az egyes munk­ágak közöd? — Nemsokára könyv jelenik meg, am­ely­ben ezek az adatok pontosan és száműzé­ien lesznek felsorolva. Hozzávetőlegesen ezeket mondhatom: A befolyt pénz húsz százalékát a Nemzeti Alapnak adjuk földvásárlási és föld­­feljavítási munkálatokra. A bevándorlás, a ház­építés, az egészségügyi intézmények és az iskolák költségeire egyenként öt-öt százalékot fordítunk. A hátramaradó összeget jövedelmező befektetésekre. Körülbelül tíz százalékot mező­gazdasági gyarmatosításra és 10 százalékot mező­gazdasági kölcsönre adunk. Természetesen ezek a számok csak hozzávetőlegesek. A fő dolog, hogy a Keren Hajjeszad minden négyzetméter földön és minden kalapácsütésben éreztetni akarja hatását. • Minden zsidótól követeljük ezt akár cionista, akár nem cionista, tekintet nélkül a gazdasági válságokra, a rossz valutaviszonyokra, a nagy adókra. Minden nehézség ellenére oda kell ad­notok népeteknek vagyonotok és* jövedelmetek tizedrészét. A finanszer* irtózatos erőfeszítést jelent, melyhez hasonló nincsen, ezt az erő­feszítést a felelősség rója ránk, amely szintén páratlan a történelemben. A második alapelv, hogy mindenkinek, aki a Korén Hajjeszedra bi­zonyos összeget felajánl, tudnia kell, hogy ő nemcsak adakozó, hanem be- ’­fektető is, aki hasznosan he­lyezte el pénzét. Adózásának bizonyos részét, legyen ez az adó bármily csekély, jól jövedelmező vállala­tokba fektetjük és a hozadék bizonyos része megfelelő időben és módon visszakerül hozzá. Ha a magánember popzát csak jól jövedelmező ajkát harapdálta és keservét egy habzó pohár ital­lal öntötte le, és m­egbékült, amikor Salome tánc után melléje penderült és megcsókolta. Hajnalodon. Leperték a lokált. Fizettek. A mulatság befejeződött. A barna Hó megszokásból megnedvesítette a pohár falán a te­nyerét és lemorzsolt egy rövid hálaimát. Nagy hóz­ib­ék estek kint. A távolból tejes szánok csengetyül hallatszottak. A gyalogjárón a korinkelők csúszó lépései hosszú sávokat koronáz­tak. A fejekből az ital, a füst meg a dohos pára elszállott. Salome a szép fiúba kapaszkodó­­. Egy utcasarkon majd hogy valakibe ütköztek. Nagy darab görnyedt ember volt, fillére húzott gal­lérral. Bársony zacskó lógott a karján, aranynyal hímzett zsidó betűkkel. A megriadt lelkiismeret volt a hosszú fekete alak a nagy fehérségben. A fiú egy pillanatra megrendült. Aztán oda­­szólt a barátjának. — Nesze,­fogd kézen a kisasszonyt ( És a nő étarját kifejtette a magáéból és mint­egy eszelős rohant a hosszú fekete ember után a szom­széd­i teába. A pajeszát a füle elé igazgatta és ment ment a besz­hamidrás felé és cipelte ma­gával a Sátánt. Amazok kacagtak. Salome belécsimpaszkodott a és vidám volt. Látszott, hogy semmi baja nem volt a Sá-Sitlé Imre. Sámnál.­­ — Alkalmasnak tartja a jelenlegi palesz­tinai viszonyokat ilyen munkálatokra? — Ha az angol kormányzatra gondol ennél a kérdésnél, a k­norsok a lehető legjobbak. Én nem tar­ozo**--*• kévéénél megelégedők közé és a régi kormányzatnak legélesebb tá­madója voltam. De Herbert Sámuel és munka­társai kitűnő, erőskezű férfiak, bölcs politikusok, jó szervezők és bizalommal vannak irántunk. Az arab obstrukció nem egyéb néhány intrikus mesterséges lármájánál, amely nyom nélkül fog eltűnni. Természetesen garanciákat követelünk, hogy a mai állapot a jövőben nem változik meg a hátrányunkra. Ami a jelent illeti, nyitva állanak a kapuk, a d­alucok munkára kész izmokkal vannak : adjatok pénzt, hogy meg­kezdhessük a munkát és Dántól Ib­érsibáig tejnél én méznél drágább m­dtt folyjék zsidó munkások verejtéke. — Milyen eszközök segítségével alarjáta ,maaszert* behajtani? — Nem a hatalom fegyverével, mert ez nem áll rendelkezésünkre, de van egy fegyve­rünk, mely erősebb minden hatalmi eszköznél, a zsidó lelkiismeret, a zsidó szív felébresztése. Ezt pedig propagandával fogjuk elérni. Köny­veket, brosúrákat, lapokat fogunk kiadni, fil­meket készítünk, legjobb szónokainkat elküldjük a világ minden részébe és személyesen, házról-házra járva fogjuk fel­keresni a zsidókat, hogy figyelmeztessük a kötelességükre. Az alacsony valutájú országok­ban ipari cikkekre és nyersanyagokra váltjuk a pénzt. Mindenütt nagy népgyűléseket és kon­ferenciákat tartunk és felrázzuk a zsidóságot nagy tespedéséből. Az önvád maró érzése lesz minden zsidó szívében, aki nem tett eleget kötelességének. Ujjal fogunk mutogatni arra, aki megfeledkezik népéről, amikor az életéért harcol, és bezárja szívét, amikor testvérei sorsáról van szó. 31 germanizm­us és a bolsevizmus ellen Paris, dec. 30. (Damian). A francia sajtó Lefebre Andree beszédét közli, amelyben ki­jelenti, hogy Romániának, Csehszlovákiának és Lengyelországnak gátat kell alkotniok a germaniz­­mus és a bolsevizmus ellen. 3. oldal. A hadikfilcsonkötvények összeírása Magyarországon Hegedűs Lóránt látogatása a budapesti tőzsdén — nem tervez nagy adókat az iparosok és kereskedők ellen. - Az Uj Kelet tudósítójától. -Budapest, dec. 31. Hegedűs Lóránt, ma­gyar pénzügyminiszter első intézkedésével ös­­­szeí­atja az ország határán belül levő hadiköl­­csön-kötvényeket és pénztárjegyeket. Erre kü­lönben a békeszerződés kötelezi az összes utódállamokat. Ezt az összeírást egy most meg­jelent kormányrendelet a hadikölcsönkötvények és pénztárjegyek nosztrifikálásának nevezi. Csakis magyar állampolgárok, cégek és vállalatok, tulajdonában levő címletek noszt­­rifikálhatók. Idegeneké csak akkor, ha a cím­letek Magyarországon őriztetnek és azokat tulajdonosa a kibocsátás alkalmával maga je­gyezte, vagy 1918 október 31 előtt szerezte és azóta állandóan tulajdonába tartja. A címletek 1921 január 15-től február végéig a nesz­trifiká­­lás előkészítésével megbízott pénzintézetek valamelyikénél bejelentendők. A kérelem felett egy bizottság határoz, elutasító határozat ellen 15 nap alatt lehet fe­­lebbezni. Az így készülő­ jegyzék alapján fog a magyar állam nyilatkozni, hogy a nosztrifikált címleteket mennyiben ismeri el saját tartozá­sának. Budapest, dec. 29. (Damian). Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma megjelent a tőzsde­tanács ülésén, ahol hosszabb beszédben ki­fejtette, hogy semmiféle kurzussal nem hagyja magát befolyásoltatni. Az országot, főleg a kereske­delmet és ipart nem kívánja agyon­­adóztatni, az egész vonalon szabadságot akar teremteni s békem­unkát folytatni. A trianoni szerződés értelmében felkéri a tőzsdetanácsot, hogy a zálogleveleket, kölcsönkötvényeket és elsőbbségi kötvényeket holnaptól kezdve jegyeztesse. Budapest, dec. 30. (Damian). Ár­on kö­­vülségi titkár a román misszió vezetője ma bemutatkozó látogatást tett Teleki miniszter­elnöknél. Szerkesztői üzenetek A beérkezett levelekből és kérdezőősködésekből tartalmuknál fogva néhányra kénytelenek vagyunk ismét e rovatban válaszolni: Vajonlakó jelölt. Az a hír, hogy a kormány a lakásvilá­g leküzdésére szállítható házakat vesz igénybe, nem jelenti azt, mint Ön gondolja, hogy a vagonokba telepítik a lakásnélkülieket. A vagonok­ban tapasztalat szerint ugyan jól el lehet lakni, de honnét veszi Ön azt, hogy azok szállíthatók is. Türelmetlen bontulajdonos. Néhány hónappal ezelőtt már megüzentük Önnek, hogy a negyven százalékos konok beváltása csak napok kérdése. Miért türelmetlenkedik akkor? 02H7. számú előfizetőnk. Nagyon kedves öt­let öntől annak a kiszámítása, hogy ha az­­ Új Kelet“ vaskos karácsonyi számának betűit egymás­mellé raknék, a vasútállomástól a Főtérig lehetne rajtuk eljutni. Másik laptársunknak úgy látszik sé­rült­ betűi vannak, mert azokon ön szerint jóval tovább, úgy körülbelül­­ az elmegyógyintézetig lehet eljutni. Jó modor. A parlamentben elharapódzott durva tárgyalási hang leküzdésére szerint­ünk is igen helyénvaló volt az Önök képviselőjének az a közbeszólása, hogy: ,disznó­aljas gazság ilyen ina­­parlamentáris kifejezéseket használni.“ Furcsa divat. Tényleg különc ember lehet az Ön agglegény barátja, aki lakásának rendben megtartá­sára eddig bejárót tartott, s most egyszerre ki­járót keres. Amisztiaváró. Kérdésére közöljük, hogy a magyar kormány által kiadott amnesztiarendelet ha­tálya enre nem terjed ki. A rendelet ugyanis té Műivé felsorolja, hogy mely bűncselekményekre és milyen büntetésekre vonatkozik az amnesztia. Egy­általában nem szól azonban a hendelet olyanokról, akik, mint Ön — nem követtek el Semmit. (d. *.) Minden zsidó egyetemi hallgatónak közlesvége beiratk­oani a„ E*rá“-ba

Next