Uj Kelet, 1921. június (4. évfolyam, 117-139. szám)

1921-06-01 / 117. szám

Sawda, 1981 junlm 1., IV. évi., 117. «. UJ KELET Ausztria csak h­atdrRlMAsra hajlani Itpsatmagsarorszi­gon kedves^jenyek Nyugatmagraromágórt San»rortság bojketkl fenyageti Aiuk­lát —­­ A* U| K«M traMk­tjátd) — —»~ Nyugatmagyarország ügyében Dicsben meg­kezdett tárgyalások tudvalevőleg egy hét óta szünetelnek. Ennyi időre volt ugyanis szüksége is osztrák kiküldötteknek, hogy a magyar u­tas­ítót tüzetesen áttanulmányozzák és ellemavcn­­latokat megtegyék. Az oszták kormány vitesz- Miyséke alapot ad a to­vábbá tárgyal Asazmik L Íróiak hatámigazitán­­ netenését he­­yezi kvá­­zisba. A mengyel kormány közben általa fogal­mazott cikkekben félrenemonhotő módon adja Ausztria tudtr­a, hogy kedvezőtlen válasz ese­tén nem riad vissza kényszerítő eszközöktől sem. A gazdasági háború és gazdagni boj­keit jelszava kísért, amelyekkel nyomást akar­­unk gyakorolni a sínylődő Ausztriára. Nem hihető, hogy a kicsiny Ausztria amelynél min­den impenaisztikus célzat nevetséges lenne, ragaszkodna a békeszerződés sa.­­zerhiti végre­hajtásához, ha a kívánt engedményekért meg­felelő ellenérték gazd­isági koncessziókat kap­hat A kényszer évközök igény­bevételének egyáltalában nem lehet helye s csakis barátsá­gos megegyezésről lehet szó, amelynek meg­­hiúsulása esetén az antanthatalmak a békeszer­­ződések integritásának védelméért is követelni fogják annak végrehajtását. Újabb távirati tudósításainkat az alábbiak­ban adjuk: Ab­sztrák vilaszjegyzéke először összegezi a magyar javaslat három pontját Az első pont a területi engedményekre vonatkozott, a második pont ennek ellenében azonnal megkötendő gazdasági egyezményt ajánlott Ausztr­iának, míg a harmadik pontban M­agyarország a megegyezés eső­én a német lakosság részére teljas autonómiát igér nyelvi, nemzeti és kulturális fejlőd­ésének biztosítására. De osztrák válasz erre a következőket jelenti id­e .Mindenekelőtt a szövetségi kormányzat a második és harmadik ponthoz, az azokban lefektetett gazdasági és nemzeti engedmények teljes méltányolás* mellett, szükségesnek tartja kijelenteni, hogy ■zok nem tekinthetők ellen­­szolgáltatás az esetleges terü­leti engedményekért. A szövetségi kormány azt hiszi, hogy ezek a pontok nem hozhatők kapcsolatba a békeszer­ződések Nyugatmafo­erországra vonatkozó pont­­jainak végrehajtásával A kisebbségi jogok bizto­sítása a békeszerződésben pontosan beenfogy sthtatik és a gazd­sági emekettetésban Ausz­triának előnyben való réízesítését is a bék­e­­szerződés biztosítja. , Kijelenti azonban szövetségi kormány, u ni hid­rversi niguits* pitéén edljúutrdí Ui jiAfide tár­­gyaMeokban hopeátSsozal, hogy a magyar részről nyílvánított Wvánságn?* megíelelően gandasági és fltnogrcftai ezat­pon­­tok a lehetőség szerint figyelembe tőleMecek. Szilárdan áll azonban amdret* ae álláspont­ul«U«tt, hogy ezek a (árgyúlások esek » léke* nek­ődésék ét a nagykövetek tanár . ismételt döntéseinek kereteiben moroghat és ízért a Mkreszerződésben ■egáltapfíofl ftafArefcnak­ esek kel­ljeit«|U ftilgsifMiArel So« ■freed. A i«öf élségl komid by reséíí, ho^y smí • fo»gtgf9Mif§ fáid bajláflddságát JgáZOif«, femtmlM a­nzóbihforgó tárgya­láséi ’*gy a Mükáéges közvétuáték a kijelölt térüle­­teVnefe a tHáfldflí békeázer-^dés Litálybi* ^éláfői mdíkaé kiflHióSét és úti dúsát íie.fl tői hatják ki. Végül ezt a nézetét felesi ki a ^'Velléfil kormány, hogy a fentiek előrebecsá* tt« manléit a lorábbi tárgyalásokflák imuni »em állj« vijáh A Magyar diplomidái körökből kiszifá?» eott hiféle szífiszt t nhgyfti kormány nagy erő* f««Hítéséket tesz a nyi­gat«ági«főstíafigi kérdés sikere.*» megoldása ér­­lekében« A két állam hősten a ifiípy»lisok t riévol­atkozólan a W- barátságosadása folynik. illetékes helyen úgy Iüigyír tudják,­­ hogy s nyugatmagyarországi­­kérdés Magyar­szágnak megfelelő elintézése esetén a mag­yar kormány hajlandó Ausztria hadiadós­ságainak egy részét vállalni és azonkívül bárminc éven át 6000 vagyon gabonát és nagy­számú állatot a bécsi piacnak adni. Általános az a vélemény azonban, hogy az o­strák kor­mány ezen ajánlat ellenére sem tágít e kér­désben. hivatalo k«r»kből «simí­tanak arra, hogy a nyugat­­magyarországi kérdés Ausz­tria és Magyarország között Biladessen- összekötetés megszüntetését vonja maga után. A magyar kormány gazdaságii háborút illetőleg gazdasági bojkottot fog indíta­­i Ausztria ellen. A közvetlen szóbeli tárgyalások a leg­közelebb ismét megindulnak. fiz­et lakástörvénytervezet — az új Kelet tudósítójától. — Az új lakástörvénytervezet, amely a la­kásügyekben a régi szabad intézkedési jogot akarja részben visszaállítani, elkészült Főin­­tézkedése, hogy az épületek, illetve lakások lejáró bérletét, ha azok 1913. március elsejénél nem régibb keletűek, a bérlő érdeké­ben 1925 — a miniszter szándéka szerint csak 1924 — április 24 ig, tehát három, il­letve két évvel meghosszabbítja. Ez a kedvez­mény azonban a bérlőt csak akkor illeti meg, ha 1916. augusztus 15.-én a szóbanforgó bér­letben már benne volt, vagy ha állami, me­gyei vagy községi tisztviselő. Ellenben nem részesül a bérleameghosszabbítás kedvezményé­ben az, aki arról írásbelilél lemondott, vala­mint ama országok alattvaló, amelyekkel Ro­mánia 1916. augusztus 15 év háborús viszony­ban állott Nem értendők ide az újonnan kap­­­csolt részek lakói Saját házában bármely lakásra igényt tarthat az a háztulajdonos, aki 1916. évben már tulajdonosa volt a szélr­eforgó ingatlan­nak, feltéve, hogy ugyanazon a helyen lakik. Az építkezést akarja előmozdítani a tör­vény, amidőn megengedi, hogy a ház lebon­tása és újjáépítse .égett a régi házak tulaj­donosai a bérleti jogviszonyt megszüntethetik. A bérlet megszüntetése mindenkor három hónapos felmondással történhetik. A megnott­­rzsibbítással szemben a háztulajdonost bér­emelési jog illeti meg. Az emelés az 1015. október 26 án fizetett diszcérhoz igazodik és­pedig 1 80 százalékos béremelés a rövbid fog­lalkozást fize­tő elővel szemben, valamint ha a bérlő hatóság, tudományos, jótékony, vagy orvosi Intézet, 100 százalékos béremelés botorsott helyi­ségeknél és 200 százalékos er­dők a kereske­delmi, ipari és gyári célokra szolgáló helyi­ségek és raktáraknál. Érdekes újítása a törvény tervezetnek as, hogy az adókat és közterheket a bérbeadó és a bérlő közt megosztja. A törvényterveket aj, életbeléptetésekor, részletesen ismertetni fo­rjuk, 11WWWWWWWW — Hsérylis tábornok AsnásiéréL Bukariilől Írjak s nadogi­j tábornok elutalása előtt interjút adott as .îndreptarea*'nak. Ebben csodálatának ad kifejezést a román hadsereg en a katonai iskolák nevelési módszere fölött. Önök ma elf helyzetben vannak, mint mi vol­­tunk 1875-bflfl, — mondotta a tábornok, — Attarer Cavour azt mondotta: Naggyá tettük Itáliát, most tegyük olasszá, ami alatt as »fás« ország konszolidaciójáért szökséges munkát­ar­­totta. Önök b­ilgnapyobbitották Romániát, te­gyék most erőssé, Missziónkat gyönyört« fo­­gadták. Látszott, hogy az nem tuss udvaros- Kodás, hanem Igsa, testvári érzés megnyuatko- zássi. Életem végéig vissza fogok gondolni a szép papokra. — fejeste ha a tábornok az in­terjút. 8. oldal Jelinek Dénes rabolta ki az arab! Grallert-ékszerüzletet is Az áruló karkötőóra — Eddig hétszázezer lelt rabolt össze — Az Új Kelet tudósítójától — Az „Oj Ellet” hírt adott arról a nagy­arányú betörésről, amely nemrégen történt Aradon, ahol az egyik főutcában egy ékszer­üzletet fosztottak ki A nyomozó hatóságoknak már az első pillanatban feltűnt, hogy az aradi betörés hasonló körülmények között történt, mint a Fenyő és B­raun feli cég kirablása, ezért a vizsgálatot is ilyen irányban indították meg. Az aradi rendőrség értesítése szerint, a betörés ügyében olyan fordulat állott be, amely szinte egész bizonyossá teszi, hogy az aradi Grallertnél elkövetett betörésben azok is része­sek, akik a kolozsvári Fenyő-üzletet kifosztották. A Grallert cég főnöke ugyanis jelentést tett a rendőrségnek arról, hogy a betörés után az üzlethelyiség padlóján talált egyik karkötő­­órát a betörést megelőző napon egy fiatalem­bernek adták el, akinek külsejére ráillik a Fenyő-üzlet egyik megszökött betörőjének Jeli­nek Dénesnek a személyleírása. A Grallert cég főnökének a vallomása szerint a fiatalember huszonkét huszonhárom éves lehet, gesztenye­szinti haja és kis, fekete bajusza van, közép­termetű és barna ruhában jár. Minthogy az adatok egyeznek, a rendőrség most még erélye­sebben nyomoz Jeliinek Dénes után. A Jelline­z- fivérek, akik közül Béla tudva­levőleg a kolozsvári ügyészség fogházában van, Sipa detektívfőnök megállapítása szerint, eddig mintegy hétszázezer lejt raboltak össze. Ebből az összegből Jelinek Bélánál csak tizennégy­ezer lejt találtak meg, a többi valószínűleg Dénesnél van. A Jellinek-fivérek Amerikába akartak kimenni és hogy az ehhez szükséges pénzt megszerezzék, egész sorozat betörést terveztek. Jelynek Dénes jelenleg egyedül ope­rál, de a nyomozó közegek remélik, hogy az ő garázdálkodásának is nemsokára véget vetnek. Az oj angorai kormány A kormány tiszteletben tartja a francia szerződést — Görög offenziva a kisázsiai fronton — Az Oi Kalát tudósítójától — Komtantir,Ipoly, május 80. Az angorai kormánybrizist súlyos konfliktusok után végre sikerült elintézni. A kemolíziák két pártja, a bolsevisták és bolsevista-ellenesek nemcsak a nemzetgyűlésen, az utcán is fegyverrel küzdöt­tek egymás ellen. A harc egyelőre enyhült a két párt hívei között és visszaszorult a nemzet­gyűlés üléseire. Az angorai nemzetgyűlés leg­utóbbi ülésén botrányok és verekedések között folyt a kormányvita. Rafet pasa ellen merény­letet akartak elkövetni. Harminc kemaliata kép­­viselő beadványt adott át a kormánynak, amely­ben Rafet pasa vád alá helyezését követelte. Az új angorai kormány megalakult. Tagjai a következők: elnök és hadügyminiszter Tevzi­pava, külügyminiszter Juszuf Kostái bei, bel­ügyminiszter Mitah bei, igaságü­gyminiszter Resid bei, pénzügyminiszter Haszen bei. A kor­mány többi tagjai megmaradtak a régi kormány­ból. Az új angorai kormány megbízásából Norid bei jegyzéket adott át a francia kor­mánynak, amelyben közli, hogy az angorai kormány a márciusban kötött szerződést tisz­teletben tartja és azt teljesíteni "tajta. Kérte továbbá a francia kormányt, hogy támogassa az angorai kormánynak ama törekvését, hogy Saviota és vidéke a­ törökök birtokában marad­jon. A francia kormány az angorai kormánynak ezt a kérését elutasította. A kisázsiai fronton a háború ismét teljes erővel lángolt fel. A görögök az egész fronton általános offenzívát indítottak. A török csapa­tok a támadásokat visszaverték. A görög csapa­tok a front egyes helyein eredményt értek el, előrenyomulásukban elérték Cellargia községet.

Next