Uj Kelet, 1921. október (4. évfolyam, 218-238. szám)
1921-10-26 / 234. szám
I mentén a harcoló csapatok fölött azemlét tartott. A magyar hivatalos jelentés A M. T. I. a következő hivatalos könteményben számol be az eseményekről( Lehár ezredes és Osztabarg őrnagy parancsnoksága alatt a lázadók folytatták siósyonmlácusat Budapest felé. A kormány elfiszti enyhébb eszközökkel próbálta az előnomulást maghiúsítani. A vasúti síneket Nagy Péter*!°f־ sági tábornok több ponton felszedette, Osts»• burg elővéd« azonban a síneket helyreéllítetták, így történt, hogy éjjel a lázadó csapatok elővéde egész Buder* tájékáig előre juthatott. A kormánynak, miután minden békés eszközt kimerített, fegyveresen kellett a támadásnak elentállnia. A kormány csak akkor szánta rá magát az idegen kalandorok által félrevezetett magyar véreivel szemben fegyverhasználra, amidőn azoknak a főváros közvetlen közelében történt támadó szándékú előnypalyán a raá3 megoldást nem tett lehetővé. Budaörs közelében sikerült ellenállás után a kormány még egy kísérletet tett. A király kíséretében levő Hegedüs Pál altábornagyot felkérte, hogy jöjjön Budapestre és győződjék meg a helyzetről. Regedüs vasárnap délelőtt parancsőrtisztjével Budapestre érkezett. Bethlen fesérletében Hohler, Anglia budapesti követe részletesen ismertette a nagy- és kisantant állásfoglalását. Hegedűs ezután visszatért a Bicske közelében áló királyi vonathoz.A magyar kormány feltételei közben Károly, akinek a vonata Bicskénél a nyílt pályán állomásozott, parlamenteket küldött át a kormánycsapatokhoz és amnesztiát isért, ha azok beszüntetik a harcot A parlamentbe tárgyalt a kormány megbízottaival és a hadvezetőséggel, de eredményre jutni nem tudtak. Ostenburgék helyzete mind tarthatatlanabbá vált, a csapatok egy része a balsikerek hatása alatt átpártolt a kormányhoz. Budapestnél állandóan újabb csapattömegek érkeztek a harc színhelyére, úgyhogy Horthy katonái iölánybe jutottak. Hétfőn délután a lázadó csapatok megtudták, hogy félrevezették őket, a felhajtó tisztek ellen fordultak és többet közülük agyonütöttek. A királyhű csapatok között felborult a fegyelem és ezzel elé dőlt e királykaland. A magyar kortpány amikor látta, hogy frontális győzelmet aratott, újabb parlamenteket küldött Károly táborába és közölte Károllyal feltételeit. A kormány ragaszkodott hozzá, hogy Károly az angol követ rendelkezésére bocsássa személyét, hogy mondjon le a magyar trónról és közölte, hogy a puccs résztvevőit felelősségre fogja vonni. A lázadók azonban ilyen feltételek mellett nem mentek bele a kapitulációba. Időt akartak nyerni, elrendelték tehát ■a csapatok sürgős visszavonulását. Újkomáromba akartak menni, azonban Tatánál tovább nem jutottak, mert Komáromnál az ottani helyőrség kormányba csapatai újból felszedték a vasúti síneket. A kormánycsapatok közben folytatták előnyomulásukat, elvágták Ostenburgék visszavonulási útját és teljesen körülberi tették. Ostenburgék azonban még mindig vonakodtak megadni magukat, mert rendkívül szigorúaknak találták a megadási feltételeket. Károly és Zita Ekkor már a felkelők házában is kormányhű csapatok állottak. A győri helyőrség tisztikara elhatárolta, hogy a királytól a neki letolt esküjük alól a feloldásukat kérik. Mert abban a téves hitben tették le az esküt, hogy a király az antant beleegyezésével és a kor* Hiányzó tudtával jött Magyarországra. Ezt a határozatot futár vitte el Károlyhoz. A hir négy lehangoltságot és elkeseredést keltett Károly táborában, annál is inkább, mert a harci események a királyhű csapatokra mindenütt balul ütöttek ki. A lázadó csapatok, mivel látták, hogy a helyzetük tarthatatlan, 28-án este a nemzeti hadsereg parancsnokságához parlamentáriat küldtek és fegyverszünetet kértek. A tárgyalásokra két megbízott I kiküldését javasolták. A tárgyalások Cukalajorban folytak. A magyar kormány részéről Kánya■ Kálmán rendkívüli követ és Sárkány Jenő altábornagy vettek részt a tárgyaláson és közölték a kormánynak azokat a feltételeit, amelyektől a fegyverszünet függ. Károly megbízottai, Óráth és Lehár átvették a feltételeket és gyors választ ígértek. A király környezete beható tanácskozás után elhatározta, hogy a magyar kormány tételeit nem fogja el és továbbra is ellentáls. A kormány csapatainak akciója újból megtörte Ostemburgék ellenlátását A lázadók kénytelenek voltak menekülni. Oxtenburg csapatainak nagy része elízéledt, a kötelékek lassn felhomollottak, egyes csapatokat Tatatóváron 13 cm bevágónkoztak és nyugat felé irányították. A csapatok másik része Tatratóváros környékén az erdőbe menekült. Miután Károly csapatai szétszóródtak és vad futásban menekültek, a nemzeti hadsereg alakulatai megközelítették és körülfogták a király vonatat. Károlyt cserben hagyták kivel Károly és Zita tehát fogságba jutottak. Lehár és D ■tonborg mikor látták a helyzet tarthatatlanságát, megszöktek a király környezetéből és szerelvényeiket hátrahagyták. Rendkívül tragikus jolenetek között körült Károly és Zitas nemzeti hadsereg fogságába. Itt esett fogságba Rakovszky István kinevezett miniszterelnök is. Andrássy Gyulát és Orita Gosztávot már előzőleg Tarmóvároson elfosta Hunénfalvy ezredes • Intézkedés történt, ►hogy a királyi párt ne élje! biztonságukról gondoskodtak. Fogságba fúlnak Mihelyt az antant budapesti képviselői értesültek arról, hogy a királyi pár fogságba esett, felszólították Horty kormányzót, hogy a királyi párt, szolgáltassa ki és szökésük esetén feleőssé tették őt. A nagyhatalmak a királyi családot a Baleári szigetcsoporthoz tartozó Malorka szigetén fogják internálni. A királyt egész környezete, a tábornokok, magasrangú tisztek cserbenhagyták és elmenekültek. A szerelvényt csak néhány tiszt őrizte. Amikor a kormánycsapatok a vonat közelébe érkeztek és ezt körülvették, Károly mellett már csak néhány leghívebb embere maradt. A csapatok parancsnoka, miután a katonák megszállották a vonatot, Károlyt és Zitát fogolynak nyilvánította. Károly a tatai kastélyban . A királyi párt, miután fogságba esett, Szijénfalvy ezredes katonái a tatai kastélyba Maérték. Riménfalvy esi édes nyomban jelentést küldött a budapesti kormánynak és további intézkedéseket kért A kormány azonban a továbbiakban ez antant megbízottakkal* fog együttesen eljárni. * A Bethlen-koresány megbízottját elküldte a tatai kastélyba Károlyhól, akivel tisztázni akarja Magyarország közjogi helyzetében olyan fontos királykérdést. A magyar kormány több feltételt terjesztett az exkirály elé és azok elfogadását követeli. Ezek a feltételek: Károly végleg mondjon le a magyar trónról és ismerje el a pragmatica sanctio teljes meg-szűnését. Kötelező ígéretet tegyen, hogy többé nem teszkísérletet az országba való visszatérésre. A Bethlen-kormány közölte az is, hogy a puccs résztvevőit felelősségre fogja vonni. A kisgazdapártban az a felfogás, hogy ha Károly nem mond le önként, a nemzetgyűlésnek kell a tróntól megfosztani őt. Ostenburg febellőtte magát A király elfogatása után a kormány ellen lázadó csapatok fejvesztve menekültek. Ostenburg és Lehár együtt igyekeztek Sopron felé. Orenburg menekülés közben, mint azt a »Virradat״ közli, főbelőtte magát. Lehár sorsáról egyelőre nem tudnak semmit Budapesten. A menekülés csak nagynehézség ■kisel történhet, mert a felkelők mögötti területen is mindenütt a kormányhoz pártolt a lakosság és a katonaság. A kormány nagy eréllyel látkozát a rendcsináláshoz. A puccsisták ellen a legszigorúbb rendszabályokat lépteti életbe, hogy egyszer s mindenkorra megakadályozza a lázadást. A puccs résztvevőit tekintet nélkül arra, hogy polgári ▼agy katonai személyek voltak- e azok, a tatársálló bíróság elé fogy ták állítani. Felségsértés és lázadás bűntettével vádolják őket. A kormány álláspontja, hogy ezek a legitimisták az 1920. évi első törvénycikk ellen vétettek. A kormány elrendelte gróf Suipmy Antal, nyugatm Magyarország volt kormánybiztosának letartótatását is, mert becsületszavát adta, hogy karlista mozgalomban nem vesz részt és a Budapest elleni felvonulásban mégis ott látták. A királypuccs leverése után, Budapesten időző két vezető külföldi diplomata kijelentette, hogy a Bethlen- kormány helyzete e siker után oly szilárdnak látszik, mint Európában egyetlen más kormány helyzete sem. A magyarok meg lehetnek elégedve kormányukkal, amely ilyen rendkívül nehéz helyzetet ennyi tapintattal és mégis ilyen erélyesen tudott megoldani. Lerombolták az Est kiadó hivatalát és nyomdáját Azt a nyugtalanságot és zavart, amelyet a királykaland idézett elő, a felelőtlen elemek újabb kilengései követték. A budapesti ébredők a királykalandot arra használták fel, hogy zavart idézzenek elő és hogy rombolhassanak, így nagy tömegek behatoltak az Atheneum épületébe, amelyben az Est szerkesztősége van. A nyaradott helyiségben az Atheneum négy rotációs gépét összetörték, onnan átvonultak az Est kiadóhivatalába, ahol szintén mindent elpusztítottak. A rendőrség csak későn értesült a rombolásról, így azt megakadályozni nem tudta. Támnádóst készítettek elő a Szociáldemokrata párt lapja, a Népszava ellen is, ott azonban rendőri készültség állott készenlétben, amely megakadályozta a pusztítást. Horthy prroklamációja Horthy kormányzó kiáltványt intézett a magyar nemzethez, amelyben rámutat arra, lelkiismeretlen egyének a királyt félrevezették, rábírták a Magyarországba való visszatérésre, nem törődve a polgárháborúnak, az idegen megszállásnak, az ország megsemmisítő biztos következményeivel. A nemzeti hadsereg hűsége, a magyar nép józansága elhárította a veszedelmet s a kormányzó meleg köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik melléje állottak. A Dunántúl hű népének és a főváros higgadt lakosságának külön is tolmácsolja köszönetét, de megerrdekszik a főváros nagyszámú munkásságainak hazafias viselkedéséről is. A kereszténypdri ás a kisgazdák elítélik a puccsot Hétfőn a kora esti órákban elterjedt a hír, hogy a király őrizetben van. A kereszténypárt értekezletet tartott, amelyen megállapították, hogy az akcióhoz a pártnak semmi köze nem volt. Tiltakoztak a külső hatalmak beavatkozása ellen, mert a királykérdés — szerintük — Magyarország belfigye. Rerolák miniszter Andrássy pártelnök kizárását indítványozta. Hosszabb vita után az indítvány fölött érdemileg nem határoztak, hanem kimondták, hogy elítélik azokat, akik a kísérlet kezdeményezésében ,és végrehajtásában résztvettek. Nagyatádi Czabó egy küldöttség előtt kijelentette, hogy a kisgazdapárt állandóan hangoztatta, hogy Magyarországnak le kell ráznia a Habsburgok igáját és szabadon kell megválasztania királyát. Rámutat arra a végzetes veszélyre, melyet Károly királynak csak egynapos uralma is okozhatott volna az országnak. Az események igazolták a párt állása ׳ fontjának h helyességét. Lipták Pál volt államtitkár kijelentette, hogy az artista puccs résztvevői hazaárulást követtek׳ el és vagyonelkobzással kell őket büntetni , vagyonunkból az elesettek hozzátartozóit kell támogatni. Szerda, 1921. október 26.. TV■ **., 234. n% UJ KELET