Uj Kelet, 1921. november (4. évfolyam, 239-263. szám)

1921-11-26 / 260. szám

2 aligha tud eleget tenni, mert ha a magyar csapatokat nem vonják ki a soproni népszava­zási terreletől, nem is áll módjában a ránti­­kálást végrehajtani. A népszavazási terület határát elzárták, Nyugatmagyarország­ felől Ausztria felé meg­szűnt a forgalom. . a zsidók Itáliában Capri, november eleji■. Pr. embernek azt kellene hinnie, hogy Itáliában csupa zsidó vagy legalább is túl­­nyomó részben zsidó él. Vannak provinciák, ahol a melvesztésig htt zsidó típusokat lát az ember és önkéntelenül fölkínálkozik a prob­léma. Vannak feltünő hasonlatosságú fajok vagy ősidők ^felkiveredésével állunk szemben? A mai italia^6­00? zsidó lelket számlál ״ז Pompeius óta mindig is voltak, zsidó lakói az ,or.sz.istisak, akiknek sorsa a történelem során mindig különb volt más nyugati népek között élő testvé­reikénél. A zsidók számára zárt aj­­tói voltak Itáliának majdnem minden század­ban­, akkor is, amikor az egyik országban a k­eresztes hadik, a másikban az inkvizíció tizedelte a zsidó népet. Na g­ondó kultúra virágzott olasz földön. Hol maradtak a nagy zsidó generációit ? Jo­­gink van hinni, hogy az idők־ sorát­, mint népünk annyi gyermeke, lassan kint beolvadtak környezetükbe és ez okozta a­ most is föllel­­hető nlmi jelleget. De ח déli részeken, külö­­nösen az arab invázió idejében, Szicíliában sok zsidó vér vegyült olyan vérbe. Ezek persze csak föltevések nem tndul m­ányos megállapítások. A külső fiziognómiáról i­em lehet biztonsággal következtetni a faj­­kevered­ésre. De ne időzzünk a múltnál, ha­nem térjünk át a jelenre. A zsidóság külső helyzetét eléggé jellem­­­­zik a közélet olyan neve, mint Luzatti Ottó- i lenghi, Barziltti, Ernesto, Nathan­é, még sok olyan név, akire Olaszország politikai» es­­ társadalmi élete büszke lehet. 1. ׳ Olyan orszác, «mely az antiszemitizmust nem ismeri (hacsak jelentéktelen r­allási ,‘urló­­dásokra nem gondo­­lik). A pápa környezete egy részének ‘ féltékenykedése ״ a jcuzsirierai zsinagóga új világbirodalm­a“ miatt nem szá­­mítható antiszemita tényezőnek.. A katolikus fölfogásban mind•״' szerepe volt. ״ ez orvház fölényének a pógával szemben*, de a ן cionizmus iránt a popsiig ne­m mutatott ko­­m­oly ellentállást, *ez többizben határozottan helyeselte a zsidóság nemzeti irányú törekvé­seit. E kérdésben egyébiránt a vatikán nem mondta ki az utolsó szót.­­A cionizmusért az olasz nép széles rét­eg valósággal lelkesedik, aminthogy az olas­­■tok minden nacionalista megmozdulás iránt komoly rokonszenvet mutattak mindenkor. A külpolitika a zsidó Palesztinát támogatja és és olasz politikai­ köpök komoly és meleg rokonszenvvel kísérte a karlspadi kongresszus tárgyalásait. Ha Palesztinából számottevő egyé­niség érkezik Olaszországba, megrohanják az interjúvoló újságírók. A héber nyelvet különösen Firenzében kattiválják nagy ■zeretettel. Fiatal, aktív erők vették kezükbe a hebraizálás munkáját, akik családokhoz járnak ,és rábeszélni igyekeznek, hogy gyermekeiket taníttassák héberre. A hit­községek még mindig zárkózottak ,a cinn1°ta mozgalommal szemben,­ begubózzák magukat kultuszügyekbe, bár újabban több hitközség belátta, hogy intézményeit nemzeti szellemmel kell telítenie és már mutatkoznak jelek arra, hogy a cionizmus terjeszkedni fog a hitköz­ségek útján. Be kell ismerni, hogy a zsidóság kiválóbbjai inkább politikai és közgazdasági téren érvényesítik tehetségüket és sokan még teljesen asszimilációs állapotban vannak, de ez nem jelenti, hogy zsidó megmozdulásoknál tehetségüket ne állítanák a zsidó ilyen szolgá­latába. Meg lehet állapítani, hogy Olaszország zsidó no­bilitásai soha­­­em bújtak el álta­lános zsidó feladatok teljesítése elől. Sok gazdag zsidó él Itáliában, de igen sok a zsidó proletár is. Rómában és Livorno­ban rengeteg szegény során zsidó ember ten­­gődik. , Zsidók és olaszok jó barátságban élnek egymással. Közös testvéri benső vonásokat 18­ hét megállapítani közöttük, hiszen ugyanaz a kék tenger övezi a Karmel hegyét, s­ínt a •Ve­­znvot. A költészetes trejowo nép nehéz nemzeti küzdelmünket szeretettel kíséri. Erich Max: Jadi története egy tam­biggal ! Irta : S. Cinrul­howstiy • (S/abó iinre forditáta! ,,Senki emberfiát meg ne véss.* Ne szé­­gyenitsd meg a szegény embert, ne nézz ez •vv em­ber tejét), akinek nincs szép arca 68 m­ilie jó ruhája, na nézz ferdén hibás vagy n­'ronszyu ódolt emberre, aki a tűzd() mögött, • ■10.101״ « község végén lakik', ne vesd meg, m­ért a keze kortes, a körmei sárgultak es az 11­­81 olyan érdekek, mint a zá­poly, fáig neked, in­l’ itteninek, s­zép fehér kezecskéd van, mint 0 y vóisik, aki n­ t após kosztján él és semmit ׳־ huh dolgozik és világo­r nem fogna kezet egy i0alommunkással, akinek a feje, a törzse, a csizmája tele van lisattel. Ne húzódozz tőle ,t­ól való félelmedben, hogy meríti («מ9י befe­­rdíti tékére *ima ruhádat, ne hidd, hogy annak • embernek a lelki, akít me­g/,a mögötted • adsz, •árból való. Ne hidd, hogy az a zsidó, aki a bethim­idrasban • legutolsó padban ülés atyján*k atyja es minden őse solu különb ן lyen nem ült, hogy alacsonyabb rendű­ nálad-1­ál, mert te állandóan fent az első sorokban élsz. Ugyanaz az isten, aki téged teremtett, őt is életre szólította és épen úgy a te Atyád mint az Övé. Mesét mondok, hallgassatok meg.­­ A mese egy templomszolga fiáról szól, Gidinak hívták, isten szerencsé­tlen teremtése­­ volt szegény. Senki a világon nem tudja, hány esztendős 2011 os borzas szakálla, fésült, rán­­­­cos képe soha senkinek nem tudta elárulni éveit. Fésületlen hajával, lerongyolt toldott, foltozott ruhájával, zsíros ujjaival, fölfeesett zsebeivel és alaktalan kalapjával, amin minden látszott, kivéve a posztó és legalább is húsz esztendős lehetett; kiforgatott csizmájával, araemet soha zsírral nem kentek és nadrág­­jával, amit csinéggel kötözött össze, nem volt valami kívánatos látvány, nem is beszélek az ingéről, arait a mellénye alatt viselt. Ha a szájába néztél, egyetlen fogat nem találhattál benne és ha egyszer-másszor mosolygott... megindult a nyál a Májából. Az ember — is­ten bocsássa meg bűneinket — rosszul lett, ha ilyenkor jájt*. Ahogyan fönt említettem, senki sem tudta,־ mikor «ízületett, hány esztendős volt. Mind'g 1■ ebben az állapotban ismerték et, tudták ־ róla, hog.־ y anyja tisztességes» zsidó asz­­szony volt, kicsi, beesett, aszott, mint egy forgács, apja Ruben, a samesz nagy darab ember volt és részeges, ellenségeinek legyen mondva. A kházban minden munkát Qidival végezzottek, minden súlyos tennivaló az ״ vállán volt, minden pénteken ő mosta fel a klauz padlóját, amihez más városban erős napszámost fogadnak, ő azt egyedül végezte. Söpört, felszed­e­gette a papírdarabokat, meg­­tuz­­itotta az ablakot, megm­oalta a függő gyertyatartó־ it és leszedhette a gyertyák faggyúját. Ö !•Ütötte mag vízzel a víztartó. ..ioy:feszítette a türülközöket, tá'.vu idején ő futotta a helyvét­et, egymaga hűsitette a lat, forgácsot szedegetett, petróleumért ment, ki׳ vitte a hamut és ha a vakolat lehullott vala­mely falról, akkor Gadî'tapasztotta be. Ha kecskék mentek a templom női felébe és fel­­túrták a­ földlet (mert akkor még nem volt padló), akkor Gadi friss földet vitt és homokot és megtöltötte a gödröket. Ha erős eső a klauz küszöbét széjjelvitte, akkor Gadi kövek­­ből új küszöböt készített, Gadi bemászott a kéménybe, szóval nem volt munka, amit­ Gabi el nem végzett volna és semilyen munka nem fárasztotta, legalább is emiatt soha nem pa­naszkodott. Mit csináljak, szokta némelykor mondani. Mi egyebet csinálhatok, mint hogy dolgozom. ״ m * És ha a klauzban nem volt munka, ak­kor mások dolgoztattak vele. Nem is beszélve­­ a gondnokról, a papról, a metszőkről és a­­ kántorokról. Mindenki a városban a legkisebb­től a legnagyobbig, mindenki uralkodott fölötte és rendelkezett vele. Ha be kellett dugaszolni egy lyukat, azt Gadival végeztették. Gadi hívta a dajenokat a paphoz, a saktert a mészáros­­­hoz, embereket a chevra ksdisa­ ülésre.­­ Jómódú asszonyok magukkal hívták őt a vá­sárra, hogy cipelje­­ utánuk a libákat és a csirkéket, a gondnokáénál ciberét képeslett, a pionénál besavanyította az ugorrkákat. Itt kor­­j­­át kevert a teheneknek, amott forgácsot sze­­deget­ett, a gytőkékét, akik nem akartak a hhéderbe menni, Gadi vette a vállat?», ha válás, volt a rabbi előtt, akkor Gadi lejárta, a lábait, az újszülött-ünnepségeknél 0 volt az w.1921. november 26.. IV. évf.. *•360. UJ--KELF1 .i.׳ »*»,»*»י*,»«»׳»••»•»«*•«• .. ** ״ ... ״ - « — ('*ShivAs. Az erdélyi, bánáti, mára­ma­rosi és körösm­yéki Mistachl •servert׳») elhatároz­­ták, hogy a folyó évi december 5.-én Clujon kezdődő cionista konferenciát egy nappal megelőzően, tehát december 4. én vasárnap este a cluji Chovra Kadiai helyiségében, Szentlélek­ utca 1. szám alatt elő­­értekezletet tartanak oly célból, hogy a tárgyalás alá kerülő fontos ügyekre nézve egyöntetű , megállapo­dásra jussanak és ezáltal a tanácskozások rövid és harmonikus lefolyásúak lehessenek. Tisztelettel felkérjük eknnélfogva az összes Mizrachista dele­gátusokat, hogy a fent említett időben az előérte­­kezlésre megjelenni sziveskedjenek. Oradea Mare, 5682. Mifrd­zsvan hó 31. Mizracni vezetőség. Emelni kell a temés Kob­ardját Harc az alkohol ellen — Meter prefektus társadalmi akciója m Vasárnap délelőtt értekezlet 1081 • vár­ megyeházán, melyen ׳ az emberiség egyik leg­nagyobb ellensége, a nyomor, a bűn és a mű­­veletlenség szülőatyja, az alkohol, a korcsma, az iszákosság és tüdővész ellen intéznek hadat. Az értekezletet dr. Metes Péter kolozsmegye prefektus hívta össze s meghívójában a követ­kezőket mondja : — Az alkoholizmus elleni sikeres küzde­lem érdekében szükségesnek tartom, hogy a társadalom is tegyen meg mindent, amit mód­jában áll cselekedni s a hatóságok, egyházak és kultu­rális intézmények vezetőivel együtt oly irányú tevékenységet fejtsen ki, amely a­cél elérésére szolgál. Munkatársunk ez irányban beszélgetést folytatott a prefektussal, aki az alkohol elleni küzdelem programját a következőkben vázolta : — A sok politikai és gazdasági kérdés között van egy másik kérdés,­amely most már azért is aktuális, mert a tél beálltával minden­kinek több idő áll rendelkezésére vele foglal­kozni. Ez a kérdőés a tömeg kultúrájának eme־ 1663. A falvakban immár egy éve van érvény­­ben az a rendelet, hogy vasárnap a korcsmák­nak nyitni nem szabad. És mondhatom, az eredmény nagyon szép. Sokkal kevesebb a ki­hágás és a bűnözés, m­int azelőtt és nagyon sok ember szokott le az italról. A városokban ezt a tilalmat nem lehet elrendelni, mert so­kan étkeznek oly helyeken, ahol italt mérnek. De annyit mindenesetre el fogok rendelni, hogy vasárnap délutánonként két órán át minden italmérés, kávéház és más mulatóhelyi­­­ség zárni köteles. Érintkezésbe fogok lépni minden kultúralakulattal, hogy­­az italtilalom ideje alatt népszerű ismertető előadásokat tart­sanak, egyszerre többet is. S remélem, hogy ezekkel az előadásokkal, kitartó munka s tü­relem árán fokozatosan sikerülni fog, a tömeg kultúráját, ha nem is nyugati nivóra, de mai­nál lényegesen ^magasabbra emelni. Ének elé­résére nemcsak* a szót fogjuk felhasználni, ha­nem a színházakban is ennek érdekében fog­nak propagálni s a mozikban is rémdrámák helyett^ ismeretterjesztő s felvilágosító szórako­­zást fog találni a nép. Amolyan szabadgimná­zium létesítésére gondolok, mint amilyenek minden nyugati államban vannak. Hivatalos helyen is tárgyalásokat folytattam ebben az­ ügyben és Groza miniszter nem idegenkedik attól a gondolattól sem, hogy az akciót állami támogatásban részesítse. -

Next