Uj Kelet, 1921. november (4. évfolyam, 239-263. szám)
1921-11-26 / 260. szám
2 aligha tud eleget tenni, mert ha a magyar csapatokat nem vonják ki a soproni népszavazási terreletől, nem is áll módjában a rántikálást végrehajtani. A népszavazási terület határát elzárták, Nyugatmagyarország felől Ausztria felé megszűnt a forgalom. . a zsidók Itáliában Capri, november eleji■. Pr. embernek azt kellene hinnie, hogy Itáliában csupa zsidó vagy legalább is túlnyomó részben zsidó él. Vannak provinciák, ahol a melvesztésig htt zsidó típusokat lát az ember és önkéntelenül fölkínálkozik a probléma. Vannak feltünő hasonlatosságú fajok vagy ősidők ^felkiveredésével állunk szemben? A mai italia^600? zsidó lelket számlál ״ז Pompeius óta mindig is voltak, zsidó lakói az ,or.sz.istisak, akiknek sorsa a történelem során mindig különb volt más nyugati népek között élő testvéreikénél. A zsidók számára zárt ajtói voltak Itáliának majdnem minden században, akkor is, amikor az egyik országban a keresztes hadik, a másikban az inkvizíció tizedelte a zsidó népet. Na gondó kultúra virágzott olasz földön. Hol maradtak a nagy zsidó generációit ? Jogink van hinni, hogy az idők־ sorát, mint népünk annyi gyermeke, lassan kint beolvadtak környezetükbe és ez okozta a most is föllelhető nlmi jelleget. De ח déli részeken, különösen az arab invázió idejében, Szicíliában sok zsidó vér vegyült olyan vérbe. Ezek persze csak föltevések nem tndul mányos megállapítások. A külső fiziognómiáról iem lehet biztonsággal következtetni a fajkeveredésre. De ne időzzünk a múltnál, hanem térjünk át a jelenre. A zsidóság külső helyzetét eléggé jellemzik a közélet olyan neve, mint Luzatti Ottó- i lenghi, Barziltti, Ernesto, Nathané, még sok olyan név, akire Olaszország politikai» es társadalmi élete büszke lehet. 1. ׳ Olyan orszác, «mely az antiszemitizmust nem ismeri (hacsak jelentéktelen rallási ,‘urlódásokra nem gondolik). A pápa környezete egy részének ‘ féltékenykedése ״ a jcuzsirierai zsinagóga új világbirodalma“ miatt nem számítható antiszemita tényezőnek.. A katolikus fölfogásban mind•״' szerepe volt. ״ ez orvház fölényének a pógával szemben*, de a ן cionizmus iránt a popsiig nem mutatott komoly ellentállást, *ez többizben határozottan helyeselte a zsidóság nemzeti irányú törekvéseit. E kérdésben egyébiránt a vatikán nem mondta ki az utolsó szót.A cionizmusért az olasz nép széles réteg valósággal lelkesedik, aminthogy az olas■tok minden nacionalista megmozdulás iránt komoly rokonszenvet mutattak mindenkor. A külpolitika a zsidó Palesztinát támogatja és és olasz politikai köpök komoly és meleg rokonszenvvel kísérte a karlspadi kongresszus tárgyalásait. Ha Palesztinából számottevő egyéniség érkezik Olaszországba, megrohanják az interjúvoló újságírók. A héber nyelvet különösen Firenzében kattiválják nagy ■zeretettel. Fiatal, aktív erők vették kezükbe a hebraizálás munkáját, akik családokhoz járnak ,és rábeszélni igyekeznek, hogy gyermekeiket taníttassák héberre. A hitközségek még mindig zárkózottak ,a cinn1°ta mozgalommal szemben, begubózzák magukat kultuszügyekbe, bár újabban több hitközség belátta, hogy intézményeit nemzeti szellemmel kell telítenie és már mutatkoznak jelek arra, hogy a cionizmus terjeszkedni fog a hitközségek útján. Be kell ismerni, hogy a zsidóság kiválóbbjai inkább politikai és közgazdasági téren érvényesítik tehetségüket és sokan még teljesen asszimilációs állapotban vannak, de ez nem jelenti, hogy zsidó megmozdulásoknál tehetségüket ne állítanák a zsidó ilyen szolgálatába. Meg lehet állapítani, hogy Olaszország zsidó nobilitásai sohaem bújtak el általános zsidó feladatok teljesítése elől. Sok gazdag zsidó él Itáliában, de igen sok a zsidó proletár is. Rómában és Livornoban rengeteg szegény során zsidó ember tengődik. , Zsidók és olaszok jó barátságban élnek egymással. Közös testvéri benső vonásokat 18 hét megállapítani közöttük, hiszen ugyanaz a kék tenger övezi a Karmel hegyét, sínt a •Veznvot. A költészetes trejowo nép nehéz nemzeti küzdelmünket szeretettel kíséri. Erich Max: Jadi története egy tambiggal ! Irta : S. Cinrulhowstiy • (S/abó iinre forditáta! ,,Senki emberfiát meg ne véss.* Ne szégyenitsd meg a szegény embert, ne nézz ez •vv ember tejét), akinek nincs szép arca 68 milie jó ruhája, na nézz ferdén hibás vagy n'ronszyu ódolt emberre, aki a tűzd() mögött, • ■10.101״ « község végén lakik', ne vesd meg, mért a keze kortes, a körmei sárgultak es az 1181 olyan érdekek, mint a zápoly, fáig neked, inl’ itteninek, szép fehér kezecskéd van, mint 0 y vóisik, aki n t após kosztján él és semmit ׳־ huh dolgozik és világor nem fogna kezet egy i0alommunkással, akinek a feje, a törzse, a csizmája tele van lisattel. Ne húzódozz tőle ,tól való félelmedben, hogy meríti («מ9י beferdíti tékére *ima ruhádat, ne hidd, hogy annak • embernek a lelki, akít meg/,a mögötted • adsz, •árból való. Ne hidd, hogy az a zsidó, aki a bethimidrasban • legutolsó padban ülés atyján*k atyja es minden őse solu különb ן lyen nem ült, hogy alacsonyabb rendű nálad-1ál, mert te állandóan fent az első sorokban élsz. Ugyanaz az isten, aki téged teremtett, őt is életre szólította és épen úgy a te Atyád mint az Övé. Mesét mondok, hallgassatok meg. A mese egy templomszolga fiáról szól, Gidinak hívták, isten szerencsétlen teremtése volt szegény. Senki a világon nem tudja, hány esztendős 2011 os borzas szakálla, fésült, ráncos képe soha senkinek nem tudta elárulni éveit. Fésületlen hajával, lerongyolt toldott, foltozott ruhájával, zsíros ujjaival, fölfeesett zsebeivel és alaktalan kalapjával, amin minden látszott, kivéve a posztó és legalább is húsz esztendős lehetett; kiforgatott csizmájával, araemet soha zsírral nem kentek és nadrágjával, amit csinéggel kötözött össze, nem volt valami kívánatos látvány, nem is beszélek az ingéről, arait a mellénye alatt viselt. Ha a szájába néztél, egyetlen fogat nem találhattál benne és ha egyszer-másszor mosolygott... megindult a nyál a Májából. Az ember — isten bocsássa meg bűneinket — rosszul lett, ha ilyenkor jájt*. Ahogyan fönt említettem, senki sem tudta,־ mikor «ízületett, hány esztendős volt. Mind'g 1■ ebben az állapotban ismerték et, tudták ־ róla, hog.־ y anyja tisztességes» zsidó aszszony volt, kicsi, beesett, aszott, mint egy forgács, apja Ruben, a samesz nagy darab ember volt és részeges, ellenségeinek legyen mondva. A kházban minden munkát Qidival végezzottek, minden súlyos tennivaló az ״ vállán volt, minden pénteken ő mosta fel a klauz padlóját, amihez más városban erős napszámost fogadnak, ő azt egyedül végezte. Söpört, felszedegette a papírdarabokat, megtuzitotta az ablakot, megmoalta a függő gyertyatartó־ it és leszedhette a gyertyák faggyúját. Ö !•Ütötte mag vízzel a víztartó. ..ioy:feszítette a türülközöket, tá'.vu idején ő futotta a helyvétet, egymaga hűsitette a lat, forgácsot szedegetett, petróleumért ment, ki׳ vitte a hamut és ha a vakolat lehullott valamely falról, akkor Gadî'tapasztotta be. Ha kecskék mentek a templom női felébe és feltúrták a földlet (mert akkor még nem volt padló), akkor Gadi friss földet vitt és homokot és megtöltötte a gödröket. Ha erős eső a klauz küszöbét széjjelvitte, akkor Gadi kövekből új küszöböt készített, Gadi bemászott a kéménybe, szóval nem volt munka, amit Gabi el nem végzett volna és semilyen munka nem fárasztotta, legalább is emiatt soha nem panaszkodott. Mit csináljak, szokta némelykor mondani. Mi egyebet csinálhatok, mint hogy dolgozom. ״ m * És ha a klauzban nem volt munka, akkor mások dolgoztattak vele. Nem is beszélve a gondnokról, a papról, a metszőkről és a kántorokról. Mindenki a városban a legkisebbtől a legnagyobbig, mindenki uralkodott fölötte és rendelkezett vele. Ha be kellett dugaszolni egy lyukat, azt Gadival végeztették. Gadi hívta a dajenokat a paphoz, a saktert a mészároshoz, embereket a chevra ksdisa ülésre. Jómódú asszonyok magukkal hívták őt a vásárra, hogy cipelje utánuk a libákat és a csirkéket, a gondnokáénál ciberét képeslett, a pionénál besavanyította az ugorrkákat. Itt korját kevert a teheneknek, amott forgácsot szedegetett, a gytőkékét, akik nem akartak a hhéderbe menni, Gadi vette a vállat?», ha válás, volt a rabbi előtt, akkor Gadi lejárta, a lábait, az újszülött-ünnepségeknél 0 volt az w.1921. november 26.. IV. évf.. *•360. UJ--KELF1 .i.׳ »*»,»*»י*,»«»׳»••»•»«*•«• .. ** ״ ... ״ - « — ('*ShivAs. Az erdélyi, bánáti, máramarosi és körösmyéki Mistachl •servert׳») elhatározták, hogy a folyó évi december 5.-én Clujon kezdődő cionista konferenciát egy nappal megelőzően, tehát december 4. én vasárnap este a cluji Chovra Kadiai helyiségében, Szentlélek utca 1. szám alatt előértekezletet tartanak oly célból, hogy a tárgyalás alá kerülő fontos ügyekre nézve egyöntetű , megállapodásra jussanak és ezáltal a tanácskozások rövid és harmonikus lefolyásúak lehessenek. Tisztelettel felkérjük eknnélfogva az összes Mizrachista delegátusokat, hogy a fent említett időben az előértekezlésre megjelenni sziveskedjenek. Oradea Mare, 5682. Mifrdzsvan hó 31. Mizracni vezetőség. Emelni kell a temés Kobardját Harc az alkohol ellen — Meter prefektus társadalmi akciója m Vasárnap délelőtt értekezlet 1081 • vár megyeházán, melyen ׳ az emberiség egyik legnagyobb ellensége, a nyomor, a bűn és a műveletlenség szülőatyja, az alkohol, a korcsma, az iszákosság és tüdővész ellen intéznek hadat. Az értekezletet dr. Metes Péter kolozsmegye prefektus hívta össze s meghívójában a következőket mondja : — Az alkoholizmus elleni sikeres küzdelem érdekében szükségesnek tartom, hogy a társadalom is tegyen meg mindent, amit módjában áll cselekedni s a hatóságok, egyházak és kulturális intézmények vezetőivel együtt oly irányú tevékenységet fejtsen ki, amely acél elérésére szolgál. Munkatársunk ez irányban beszélgetést folytatott a prefektussal, aki az alkohol elleni küzdelem programját a következőkben vázolta : — A sok politikai és gazdasági kérdés között van egy másik kérdés,amely most már azért is aktuális, mert a tél beálltával mindenkinek több idő áll rendelkezésére vele foglalkozni. Ez a kérdőés a tömeg kultúrájának eme־ 1663. A falvakban immár egy éve van érvényben az a rendelet, hogy vasárnap a korcsmáknak nyitni nem szabad. És mondhatom, az eredmény nagyon szép. Sokkal kevesebb a kihágás és a bűnözés, mint azelőtt és nagyon sok ember szokott le az italról. A városokban ezt a tilalmat nem lehet elrendelni, mert sokan étkeznek oly helyeken, ahol italt mérnek. De annyit mindenesetre el fogok rendelni, hogy vasárnap délutánonként két órán át minden italmérés, kávéház és más mulatóhelyiség zárni köteles. Érintkezésbe fogok lépni minden kultúralakulattal, hogyaz italtilalom ideje alatt népszerű ismertető előadásokat tartsanak, egyszerre többet is. S remélem, hogy ezekkel az előadásokkal, kitartó munka s türelem árán fokozatosan sikerülni fog, a tömeg kultúráját, ha nem is nyugati nivóra, de mainál lényegesen ^magasabbra emelni. Ének elérésére nemcsak* a szót fogjuk felhasználni, hanem a színházakban is ennek érdekében fognak propagálni s a mozikban is rémdrámák helyett^ ismeretterjesztő s felvilágosító szórakozást fog találni a nép. Amolyan szabadgimnázium létesítésére gondolok, mint amilyenek minden nyugati államban vannak. Hivatalos helyen is tárgyalásokat folytattam ebben az ügyben és Groza miniszter nem idegenkedik attól a gondolattól sem, hogy az akciót állami támogatásban részesítse. -