Uj Kelet, 1922. március (5. évfolyam, 47-73. szám)
1922-03-01 / 47. szám
Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda Cluj-Kolozsvár, Str. Baron L. Pop, Brassal utca 10. Az Új Kelet telefonjai Szerkesztőség................ 977 Kiadóhivatal ................ 844 Nyomda ....................... 879 Héber osztály ••••...........455 Zs. N. Sz. ...................... 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek címzendők. •• Kéziratokat nem adunk vissza és nem őrizhetünk meg V. évfolyam, 47. szám Cluj (Kolozsvár) 5682. adat 1. ■■■■■■■■■naaHspHanni atMW Bert» .......Zttít Ssrfrsche str. 8. »L ' BZÁ fffiT" .alyaudvaron Id él Kje ■ tel 50 báni os» m £00 «n. I ck POLITIKAX NUIPILA ^ - .... * _ • » ' »' Egy szdm................ 1 dinár 1922. március 1. Szerda A lakásínség Lakásínség nem jelent okvetlenül lnkásanarkiát is, mert az ínségben még nem merül el a törvény tisztelete. Kolozsváron mégis már anarkia van, de olyan csak, amely a tehetetlenségből kavarog bele a közszellembe. A lakosság ártatlan ebben, mert a lakáshoz való természetes jogát nem kapcsolja, nem is kapcsolhatja bele az erőszakos megoldások lehetőségébe. Szűk primitívségében őrizte meg ezt a jogát és vágyai még most sem terjednek tovább, mint a szerény kielégüléshez. De ezen a ponton aztán meg is makacskodik. Rendületlenül azt hiszi, hogy lakáshoz joga van és ezt a jogot nem a törvény, nem a hatalom adta, neki, hanem a termését. Ez a felfogás nem egészen helytelen, de egy hibája mégis van. .Jogot adhat a természet, de lakást nem ad és akinek nincs lakása, vagy volt, de kitúrták belőle, az hiába apellálna a természethez. A természet csak a madarak és az erdei vadak lakásnyomorát rendezi, az embert még az irgalmas természet is a lakáshivatalhoz utasítja. A lehető legrosszabb helyre küldi. Mert lakáshivatal van is, nincs is. Van-e, nincs-e, az ritkán tudható. És ha véletlenül mégis van, hát akkor nem működik, mert a főnök lemondott. Vagy nem mondott le, de nem dolgozik, mert gúzsba kötötték. Az is lehetséges, hogy nem kötötték gúzsba és azt csinálhat, amit akar. De a lakbérleti bizottság elnöke szintén azt tehet, amit akar és ő majdnem mindig épen annak az ellenkezőjét akarja, mint amit a lakáshivatal főnöke akar. Most például az a helyzet, hogy van, főnöke a lakbérleti hivatalnak. Ezen a napokban nevezték kiXantopol bírót, erre a felelősségteljes állásra. De nehogy eszébe jusson valakinek panaszával fölkeresni ezt a kétségtelenül jóakaratú főtisztviselőt, mert csak hiába zavarná. Xantopol bíró még egy íróasztalt sem rekvirálhatott el az új hivatalban, mert a belügyi államtitkárság, miután az ő meghallgatása nélkül történt meg a kinevezés, erélyesen tiltakozott a kinevezés ellen. A lakástalannak lakás, a hivatalnak pedig főnök kell, aki lakást adjon. A problémának ez a tengelye. Az ember azt hihetné, hogy ebben a kérdésben ez a legfontosabb és hogy tudott-e az új főnök kinevezéséről a belügyi államtitkárság, vagy nem tudott róla, az talán nem is túlságosan lényeges. De azért kár haragudni a belügyi államtitkárságra és kár lenne azzal vádolni meg, hogy merő presztízs-kérdésből akadályokat gördít a hivatal működése elé. A belügyi államtitkárság nem gördít akadályt a hivatal elé. Mert ha meg lehetne működésében akadályozni a lakbérleti hivatalt, vagy ahhoz, hogy megálljon és ne dolgozzon, semmi más nem kell, csak egy felsőbb fórum akadékoskodása, akkor túlzás volna beszélni lakásproblémáról. Nem igazi probléma az, mikor csak azért nem lehet lakástadni a lakásigénylőnek, mert a lakbérleti hivatalnak nincs főnöke. Ilyen ínséget még el lehet tűrni, legyőzni is lehet. De itt a baj nem is a főnökinségben van, hanem abban, hogy lakás nincs és ezt nagyon jól tudják a belügyi reszortban. Nem csoda hát, ha ott az volt a felfogás, hogy tiltakozásával nem kuszálja még jobban össze a problémát. Valóban így van: nincs lakás. Ugyan nem nagyon régen sok volt még, de kevés lett. A baj azzal kezdődött, hogy ezt nem vették észre idejekorán. És akkor az történt, ami mejdig történik, amikor a sok öszszeütközik a kevéssel és nincs szabályozó erő, amely a különbséget idejekorán kiegyensúlyozza. Ha a bajt mindjárt akkor veszik észre, amikor megjelentkezett, a kiegyensúlyozás nem lett volna túlságosan nehéz feladat. Ezt a momentumot azonban elhibázták és...a baj ijesztő mértékre növekedett. Végül egészen oda jutott, hogy a megoldásnak utolsó lehetősége is összezsugorodott és a szegény lakáshivatali főnökökből és elnökökből Sisiphusok lettek, akik hegynek felgörgítik a súlyos sziklatömböket, amelyek mindig viszszazuhannak. Külön szerencsétlenség, hogy a modern Sisiphusok kövei csak képletesek és egy árva kalyibát se lehet felépítenie azokból. A sok és kevés összecsapásból kavargott ki az anarkia, nem a lakosság türelmetlenségéből és kielégíthetetlenségéből, még kevésbé az illetékes fórumok nem tenniakarásából. Ezzel aztán igazán nem lehet megvádolni a lakásügyek sáfárjait. Sőt ellenkezőleg, ha kihívták maguk ellen a kritikát, hát ezt inkább azzal érték el, hogy többet tettek, mint amennyit kellett volna. Rendelet után rendeletet hoztak, intézkedési intézkedés után, ami csak a működésükhöz fűzött várakozásokat szaporította meg, denem szaporította meg a lakásokat és nem csökkentette le természetesen a lakásszükségleteket sem. Ebből bontakozott ki az az állapot, ami már anarkiához hasonlít. Minden anarkia kezdete a nincsetlenség. Az emberek makacsul azt hiszik, hogy a kényelem bizonyos mértékéhez joguk van és ezt ki kell elégíteni. Ha a kényelemnek ez az igénye, a lakásba torkollik, akkor lakást akarnak. Törvény és rendelet is kell és kell hatóság, amely a törvényt és rendeletet végrehajthassa. De olyan törvényt még nem alkottak, amely alatt megtanyázni is lehetne. És olyan sincs, amely lakást adhasson, amikor nincs lakás. Az államhatalom megteheti és teljes joggal teheti meg, hogy a túlságosan kielégült igényeket leszorítja azoknak az igényeknek az érdekében, amelyek a legszerényebb érvényesülésig sem juthatnak el. De végleges megoldásnak ez se mondható. Mindig akadnak olyanok, akiktől nem lehet elvenni semmit se és sokszor akadhat olyan is, akiért mást megrövidíteni nem érdemes a hivatalos felfogás szerint. (.ugman volt lakbérleti főnök példáulmost annyit se érhet el, hogy akárcsak egy szobás lakáshoz is jusson. Sok jót akart, amíg hivatalban volt, de egész bizonyos, hogy a probléma szlejéig csak most jutott el. Most már ő is tudja:“ nem sok rendelettel lehet elintézni a lakásínséget, hanem sok lakással. Az államnak építeni kell, vagy kikényszeríteni az építkezést. A zavaroknak véget vetni csak ezzel lehet. • Csicserin felrobbantja a génuai konferenciát A szovjet jegyzéke a hatalmakhoz. Franciaországnak nem is küldték el a tiltakozást "A londoni szakértői konferencia március 3-án lesz. A belgrádi értekezletet hatodikén kezdik. Benes találkozik Nincsiccsel. A bukaresti megbeszéléseket még nem ratifikálták. Vrangel Belgrádban telepedik le, Cáfolják a magyar-lengyel egyezményt. Oroszország eladja a templomok kincseit Az Új Kelet tudósítójától Az európai politikát néhány nap óta Llyod George és Poincaré boulognei találkozója foglalkoztatja. A világsajtó a közeledést és a találkozót Bones doktor eredményének mondja. Anglia és Franciaország miniszterelnökei eszerint abban állapodtak meg, hogy Génuában nem fogják érinteni az eddigi szerződéseket és megállapodásokat. Oroszország elismeréséről csak a konferencia után tárgyalnak, egyébként mindent a londoni szakértői konferenciától tesznek függővé, amely a génuai összejövetel ügyében is határozni fog. Ez a szakértői konferencia ma beérkezett távirat szerint március harmadikén kezdődik s rajta a hatalmak képviselői vesznek részt. Olaszországot és Belgiumot a boulognei találkozó eredményeiről utólag értesítik. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvet a francia kormány ma megküldötte Lloyd Georgénak. Ha Lloyd George aláírta, s elküldik a szövetséges kormányoknak. Váratlan szenzáció, amely bomba-ként hat az eseményekre, az a Bonn- 1 nen át érkezett távirat, amelyben az Ostexporossz jelenti, hogy Csicsorin a boulognei találkozó után tiltakozó jegyzéket intézett valamennyi államhoz. A pikantéria már ott kezdődik, hogy Franciaországnak nem ment el az orosz jegyzék. Csicsorin kijelentette, hogy ha Oroszországot egy előzetes konferencia által hozott határozatok elé állítják, akkor a szovjet kormány nem óhajt résztvenni a génuai komédián. Oroszországnak ez a lépése annál kínosabb feltűnést kelt, mert könnyen szétrobbanthatja az egész konferenciát, vagy legalább is minimális jelentőségűvé zsugorítja össze az egészet. Tegnapi feltevésünk úgy látszik Beigazolódott: Boulogne nem Lloyd George sikere, hanem a francia miniszterelnöké. Poincaré minden eddigi cselelekedetével a génuai konferencia robbantására törekedett. Most úgy látszik mintha siker koronázná robbanó törekvéseit. Oroszország számára ez a szakítás meglehetős súlyos dolog, mert az ország gazdasági helyzete egyenesen sirabhas. Moszkvai jelentés szerint a népbiztosok tanácsa tegnap a kényszerkölcsön ügyét tárgyalta. A kényszerkölcsönt a templomok kincskészletéből akarják behajtani. Azt remélik, hogy hatvanezer púd aranyat és háromszázezer púd ezüstöt fognak öszszeszedni Oroszország templomaiban. Ennek az árán élelmiszereket vásárolnak az éhezők számára. A népbiztosok tanácsa a javaslatot áttette a központi végrehajtóbizottsághoz. Számolnak vele, hogy még a négy évi forradalom hatása sem elég még ahhoz, hogy a nép a templomok kincseit elvinni engedje. Ezért felhívást intéznek a lakossághoz, hogy ne akadályozza meg a rendelet végrehajtását, mert ezen múlik az ország és az éhező milliók fenmaradása. Hogy a londoni szakértői konferencián ott lesznek a kisantant szakértői, még nincs tisztázva. Lehetséges, hogy a boulognei találkozón ezt is megbeszélték, bár hivatalos jelentést még nem adtak róla ki. Ha igaz, hogy Benes doktor hozta össze az angol és a francia miniszterelnököt, több mint valószínű, hogy mégis csak részt vesz a kisantant is a harmadikonkezdődő szakértő-megbeszélésen. Különben a kisantant külön is konferenciát tart, mint már többször jelentettük Belgrádban és ez március ötödikén, vagy hatodikén kezdődik. Belgrád bevárja London határozatait. A kisantant pillanatnyi helyzete különben nem Belgrádon nyugszik, hanem Prágán, ahol most Benes Londonból hazaérkezve beszámol az eseményekről. Érdekes, hogy Benes a napokban fog találkozni Nincsics jugoszláv külügyminiszterrel, hogy a kisantaszt hrnpol itáliai adtait és a génuai kérdést tisztázzák. A találkozó Bratislavában lesz. A bukaresti értekezleton tudvalévően, amelyen előzetes konferenciáját tartották meg a belgrádi konferenciának. A határozatokat al Jugoszlávia, Románia, Görögország, Csehszlovákia és Lengyelország nevében mondották ki, de a csehszlovák és a lengyel követek meghatalmazás nélkül vettek részt az értekezleten. Prágából és Varsóból utólag kellett volna ezeket a meghatalmazásokat megküldeni, de még mindmáig sem érkeztek meg a csehszlovák és a lengyel meghatalmazások. Azt hiszik a késedelem Bonos külföldi útjával van kapcsolatban. Érdekes Nincsics minapi nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben arról volt szó, hogy Jugoszlávia menedéket ad a Wrangel katonáknak, ma Szalonikiből a következő telegram érkezett: Wrangel tábornok egy francia torpedón ma ideérkezett. A tábornok holnap Belgrádba utazik, ahol valószínűleg végleg letelepedik. Szalonikiban több orosz tábornokkal és más menekülttel tárgyalt. Ha Belgrád menedéket ad Wrangelnek, ezzel a jugoszláv állam nyíltan belépett Oroszország ellenségei közé. Jugoszláviának egyébként még sok elintézetlen ügye van Bulgáriával és Olaszországgal. A ...Journal de Debats“ néhány nappal ezelőtt azt jelentette, hogy Jugoszlávia és Olaszország között egyezség jött létre Fiuméra vonatkozólag. A belgrádi sajtó ma ezt a hírt kereken megcáfolja. Hasonlóan érdekes az a lengyel cáfolat, amelyről varsói távirat ad hírt. Az európai sajtóban erősen tartotta magát a híresztelés, hogy Lengyelország és Magyarország között politikai egyezmény jött létre. A külügyminisztérium felkérte a sajtó képviselőit, cáfolják meg a dolgot. A lengyelek különbenmeglehetősen sűrűen fordulnak a népszövetséghez. Miután a népek ligája Felsőszilézia nagy részét az úgynevezett Sforza-vonalig megígérte nekik, most Skirmunt lengyel külügyminiszter táviratot intézett Doumonthoz, a népszövetség titkárához és kéri a népszövetség közbenjárását, hogy a Kov