Uj Kelet, 1922. április (5. évfolyam, 74-95. szám)

1922-04-01 / 74. szám

2 oldal Andrei Barsan rövid beszéde után Jan Russi parasztpárti képviselő felszó­lalása körül nagy zaj támad. Ezután a szenátus a mandátumok hitelesítésére tért át. Az aradi és az arad megyei mandátumokat igazolták. Livius Miksa kéri Divius Dimitrescu mandátumának megsemmisítését. A szenátus a mandá­tumot a felszólalás dacára hitelesíti. Iga­zolták ezenkívül a radnai, háromszéki, szeredi, ilfovi, bakaui, pátvai mandá­tumokat. A szenátus ülése 6 órakor ért véget. A legközelebbi ülés holnap dél­után 3 órakor lesz. Minisztertanács ■ ,Oleanu kamarai és Ferichide szenátusi elnök részvételével minisz­tertanács volt ma délben, amelyen elhatározták, hogy a választások hi­telesítésénél elhangzott felszólalá­sokra a kamara ülésén Vaiteanu és Florescu, a szenátus ülésén Constan­­tinescu fognak válaszolni. Elsősorban a költségvetést és a lakbérleti szer­ződések meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot vették tárgyalás alá. A minisztertanács elhatározta, hogy egyelőre ideiglenes jellegű tör­vényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amely az eddigi lakbérleti szer­ződéseket egy évvel meghosszab­bítja, a lakbéreket pedig az 1916 évi bér háromszorosára, az üzlet­helyiségek bérét annak ötszörösére emeli. A magyarok Bukarest, márc. 31. Bernády György, a kamara ügyetlen magyar képviselője, két nap óta ágyban fekszik, nem vehet részt a parlament tárgyalásain. Gróf Majláth Gusztáv és Nagy Károly püspökök ma megbeszélést folytattak Banu vallásügyi miniszterrel, a felekezeti iskolák államsegélye tárgyában. (Lux.) Közelednek egymáshoz az ellenzéki pártok A kormány részéről a parlamentben elhangzott támadások az ellenzék ellen azt eredményezték, hogy a pártok tár­gyalásai gyorsabban haladnak előre és kölcsönös engedményeket tesznek. Való­színűnek tartják, hogy a közeli napok­ban megkötik az egyezséget és ennek alapján kezdik meg a mandátumok igazolása után a parlamenten kívüli akciót. Az „Aurora“ jelentése szerint a nemzeti párt készülődik a gyulafehér­vári kongresszusra. A kongresszuson sor fog kerülni a pártprogram meg­változtatására. Tervbe vették a párt akcióprogramjának a regátra való ki­terjesztését is és a kongresszuson tár­gyalni fognak a más pártokkal való fúziókról is, valamint a pártorganizációt i­s revidiálni fogják. Az első parlamenti üléseken és a mandátumigazolások során a bizottsá­gokban elhangzott vádak következtében a liberális pártban újból kiéle­ződtek az ellentétek, amelyek most már kirobbanással fenye­getnek. Az „Epoca“ ezzel kapcsolatban a következőket tudta meg: — A választások miatt a liberális pártban nagy az elégedetlenség. Külö­nösen Tom­a Stelian volt igazságügy­miniszter van nagyon elkeseredve. So­kan vannak a pártban, akik Stelian körül csoportosulnak és ezek minden valószínűség szerint külön fognak válni a liberális párttól. Stelian ki akarja ismét adni lapját, a „ Nationalul“-t és azt akarja elérni, ha már az egész országban nem is, de Erdélyben okvellenül semmisítsék meg a választásokat. Berlin, március 30. Dr. Weizmann, a cionista világszervezet intéző bizott­ságának berlini üléséről közvetlenül J­ánsba utazott, ahol az antantkor­­m­ányok kiküldötteinek tanácskozása folyik a keleti kérdésben. Berlinben Weizmannak alkalma volt Einstein professzor házában dr. Rathenauval Palesztina újjáépítésének gazdasági problémáiról tanácskozni. Egy táv­irati értesítés szerint Weizmannt a legközelebbi napokban Olaszország­ban is várják. A mandátum ratifikálása Paris, március 30. A Palesztina­­mandátum ratifikálásáról szóló kü­lönböző és egymásnak sokszor ellent­mondó hírek­ tisztázására egy zsidó újságíró kérdést intézett a népszövet­ség mandátumbizottságának vezető­jéhez William Rappardhoz, váljon a Palesztina-maandátum kérdése tárgya­lásra kerül-e a legközelebb április­ban megtartandó népszövetségi ta­nácskozáson. Rappard professzor kijelentette, hogy a népszövetség titkársága egy­­előre nem tudja teljes bizonyosság­gal m­egmondani, hogy a Paalesztina­­mandátum valóban tárgyalás alá ke­rül-e az áprilisi tanácskozásokon. A tanácskozást valószínűleg április hu­szonötödikén fogják megnyitni. A népszövetség egyelőre még nem kapta meg Angliától a Palesztina-mandá­­tum végleges tervezetét, valamint az Egyesült­ Államok válaszát­ sem az an­tanthatalmak által legutóbb hozzá­juk intézett jegyzékre. Rappard kijelentéséből arra kell következtetnünk, hogy a Palesztina­­mandátum kérdése aligha kerül tel­jes m­egoldás elé, a népszövetség áp­rilisi ülésein. Mindaddig, míg a Pa­­lesztina-mandátumot nem tekintik kü­­külön politikai ténynek, hanem a sev­­resi békeszerződés egy részének, le­hetetlen a Palesztina-mandátt különállóan és soron kívül elintézni. Ahhoz azonban, hogy a Palesztina­­mandátumot az általános mandátum­kérdések egész komplexumától elkü­lönítve tárgyalhassák, szükséges, hogy ehhez a népszövetség összes tagjai­nak, valamint az Egyesült­ Államok­­nak hozzájárulását kieszközöljék. Amennyiben Llyod George to­vábbra is hivatalában marad, vagy ha Balfour lesz az utóda, akkor ter­mészetesen a palesztinul Zsidó Nem­zeti Otthon fejlődése elé semmi aka­dály nem hárul. Ha azonban Cham­berlain kerülne hatalomra, így nehéz előre megmondani, hogy a Palesztina­­mandátum milyen formában fog vég­leges elintézést nyerni. Vita az angol alsó­házban a Ruthenberg­­tervről Az angol felsőbabán lord Raglan következő kérdéseket intézte a kor­mányhoz : 1. Jóváhagyta-e a kormány a Palesztinai Ruthenberg-tervezetet ? 2. Vájjon az érintett földbirto­kosok beleegyeztek-e a tervezet vég­rehajtásába ? 3. Felelősséget vállalt-e a kormány a tervezet sikeréért? 4. Vájjon a tervezeteket a kor­mány ellenőrzése és felügyelete alatt fogják- e végrehajtani ? 5. Várjon azok a zsidók, akik a ter­vezet végrehajtásánál mint munkások alkalmaztatnak, kellő védelemben fognak részesülni és ki viseli a ter­vezet végrehajtásának költségeit? A kormány nevében Sutherland herceg válaszolt a következőképen : A Ruthenberg-tervezet igen komoly és praktikus terv, melyet a zsidók fognak végrehajtani, hogy Pa­lesztina gazdasági erejét ezzel is emel­jék. A terv röviden abban áll, hogy a Jordánt a Tibériás tóból való ki­folyásánál kimélyítik, minek követ­keztében a víznek egy természetes rezervoárja keletkezik. Itt aztán turbi­nákat állítanak föl. A tervezet eleinte a villamosáram előállítása mellett egy csatornázási tervet is magában fog­lalt, hogy azokat a puszta helyeket, melyek mostan csak bizonyos év­szakokban és csak legelőknek hasz­nálhatók, a csatornázás által földm­i­­velésre alkalmassá tegye. A kormány szerződést kötött Rro­­thenberggel, hogy amennyiben társa­ságot tud összehozni bizonyos mini­mális tőkével, akkor megadja neki a­ koncessziót a hidroelektromos tervek keresztülvitelére. A szerződés értel­mében a kötendő m­egállapodás egyes­pontjait és a társaság alapszabályait elsősorban a palesztinai kormányzó és a Jewish Agency hagyja jóvá. A koncesszió korlátozza a társaság nyereségét és az elekromos áram mindenkori ára fölött a kormány határoz. Egyszóval az egész vállal­kozás a kormány ellenőrzése és fel­ügyelete alatt fog állani. Másrészről azonban az angol kormány semmi­fél­e financiális felelősséget nem vál­lalt a tervezet, sikeréért. Az egész tervezetet a palesztinai kormány és a gyarmatügyi minisztérium szakér­tői tüzetesen megvizsgálták és a be­vándorlók minden érdekét kellően, m­egvédelmezték. Olyan tervről van, itten szó, mely őfelsége kormányát,­ valamint a palesztinai kormányt tel­­­­jesen kielégí­ti és egész Palesztinának hasznára lesz . Az országnak természetes fekvése­­megköveteli és lehetővé teszi a csator­­názást és a villamos erőre való beren­dezkedést. Nem engedhetjük meg, hogy egy il­yen kedvező tervot bárki is meg­akadályozzon és remélem, hogy ehhez a lordok is hozzá fognak járulni, mint­hogy a Stub­enberg-terv egész Palesz­tinának rendkívüli nagy hasznára lesz. Ami a kérdés ötödik pontját illeti, Rothenberg kötelezte magát arra, hogy a munkálatoknál nem fog kizárólag zsi­dókat alkalmazni. A terv keresztülviteléből Palesz­tina összes lakosai, zsidók és arabok egyaránt hasznot fognak húzni és amellett a munkálatoknál sok arab­ foglalkozást is fog találni. Zsidók és arabok egymás mellett fognak dolgozni a csatornaépítésnél, a villamos beren­dezkedések épí­tésénél, a gépek mellett stb. Mindenki azt a munkát fogja vé­gezni, amire leginkább, alkalmas. A kormány kötelessége lesz, hogy a ren­det f­öntartsa és a berendezkedéseket minden támadás ellen, megvédelmezze. Erre vonatkozólag külön pont intézke­dik a szerződésben. Weizmann a keleti konferencián Az Új Kelet tudósítójától — A parlament tárgyalni fogja a külföldi tartozások és követelések fizetését. Bukaresti munkatársunk je­lenti : A parlament mostani legelső ülésszakában többek között a külföldi tartozások és követelések fizetési mó­dozatát is tárgyalni fogja. Beavatott helyről szerzett értesítés szerint nagy differenciák lesznek a háború előtt és a háború után keletkezett adósságok és követelések kiegyenlítési k­ulcsának meg­állapításánál. ÚJ KELET ­ Meghalt a vágvecsei főrabbi Pozsonyból jelenük. A napokban meg­halt a vágvecsei, ortodox zsidó, hitközséi tudós és szentéletű főrabbija, Danzil Márk. A korabbi nyolcvannyolc évet él és még utolsó éveiben is friss szellem erővel dolgozott és tanult. A rabbi pá­lyán 55 éve működött és egyike vol Szlovenszkó legmegbecsültebb és­ leg­­tiszteletreméltóbb zsidó papjainak a mármarosszigeti szefárd hitközségi főrab­bija, dr. Danzig Samu édesapját gyá­szolja az elhunyt pátriárkában. J «■*»»■* samw ----------- Szinte korai ZU SPÄT színmű négy felvonásban. Jegyek a volt Bresim ponitikiná, viathatók ! Szombat, 1922. áprilisi 1­v A kényszerbérletek nem szüntetik meg­ a régebbi szerződéseket Az Új Kilét tudósítójától, Petri­k államtitkár, a kolozsvári föld­­­mivelésügyi reszort vezetője, a napok­ban ismételten nyilatkozatot­ tett, hogy­­a földosztást májusban okvetlenül meg­kezdik. Ez az agrárreform tényleges­ végrehajtását jelenti, mellyel sok olyan, egzisztenciális probléma fog megoldást nyerni, mely eddig káros zavarokat­ okozott az ország gazdasági életében.. Májusban eldől a sok panasz és sére­lem forrásává lett kényszerbérletelek sorsa is. Ebben a tekintetben a kolozs­vári járásbíróság a minap már prejudi­­káló döntést hozott, mely precedensül szolgálhat hasonló esetekben. Salamon Márton és Salamon Móric­­ kolozsvári lakosok körülbelül négy év­vel ezelőtt 370 katasztrális holdnyi bir­tokot vettek bérbe a Szent Erzsébet­­Egyház gondnokságától- Holdanként 22 korona, később 11 lejt haszonbért fizet­­­tek Salamonék, akik időközben nagyobb új beruházásokat tettek a tanyán. Gazda­sági épületeket, cselédlakást, istállókat­­ építettek nagy juh- és szarvasmarha­állományuk részére. Az invesztálásokra a bérlők olyan megállapodást kötöttek ír a tulajdonossal, hogy a bérlet lejárta­­után az aggmenház felbecsülteti az épü­leteket és azok értékét­ visszafizeti Sala­­monéknak. Egy évvel a szerződés megkötése után, 1919 elején, az agrárbizottság kisajátította s kényszerbérletbe adta a , kolozsvári határral szomszédos faival, föld­m­iveseinek Salamonék bérelt bir­tokát és holdanként évi 40 lei haszon­­­ bért állapított meg. A­ kényszerbérletbe­­ adásnál nemcsak az a­ sérelem érte Sa­lamonékat, hogy egész­ állatállományét­, hát kitették az országatra és még meg­felelő, állóhelyet sem hagytak nekik, de az új bérlőket nem is tették felelőssé a gazdasági épületekért, amelyeknek felügyeletére Salamonék kénytelenek voltak fizetéses őrt alkalmazni. Legfurr­csiibb azonban az a­ sérelem, mely-­ a birtok tulajdonosa Bőszéről érte Sala­, monókat. Biedermann­ József, az­ agg­­monház gondnoka, ugyanis a falusz­i gazdáktól járó bérösszegeket a megházy részére vette át és, nem fizette ki Sala-. monóknak, holott ők továbbra i­i­fizették­, a bért. Ténylegesen ugyan rém, fizeti bék, mert a monáz nem akarta a hol­­dankénti 11 lei­­ bért elfogadni, mikor­ kényszerbérletben. 40 leit kaphatott,­ de. Salamonéi­ a bérösszeget letétbe iro­­á­lyozták. A mondát három évig szedte­,két­­szeresen a bőrt és amikori­ Salamonét fölszólították a kényszerbéreti összegük megtérítésére, a gondnokság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kény­­szerbérlettel Salamonék szerződései ér­vénytelen lett és igy a„ falusi gazdák, akik nem­, Salamonék albérlői,, hanem a menház közvetlen, szerződéses felei, a men­háznak kötelesek bért fizetni. Több­szöri eredménytelen felszólitás után Salamonék pert indítottak, a Szent Er­­zsé­beti agymenház ellen és követelték, hogy a három évi bérösszeget, 44,4 dG­ leit­­ás járulékait a­ bíróság fizettesse meg a men­házzal A perirat felosilíti mag, hogy Salam­onék c­ak volt egy 10 holdnyi lóhorcaföldjük, melyet saját költségükön művöltek m­eg és vitettek be s a monház gondnoksága ezt a föl­det külön kiadta évi száz lei haszon­bérért, melyből Salamonéknak m­é'*’ a tényleges költségeiket sem, térítették meg. A kolozsvári királyi, járásbíróság pontokon foglalkozott az üggyel és azt az ítéletet hozta, hogy a menház kö­teles a kényszerbérletekből eredő ösz­­szeget és kamatait visszafizetni Sala­­monéknak, mert a kényszerbérletok ,az bérlő s a tulajdonos közötti szerződés érvénye nem­ szűnik meg és ha a kényszerbérlet megszűnik, a birtok ismét visszamegy az első bérlő használatába, amennyiben az állam­ a birtokot végleg ki nem sajátítja. — Lenin állapota. Rómából jelen­tik . Moszkvai jelentések szerint Lenin állapota rosszabbodott. Florenci és tri­eszti lapok jelentése szerint már meg is halt, csak titkolják halálát.

Next