Uj Kelet, 1923. január (6. évfolyam, 1. szám)

1923-01-18 / 1. szám

Csütörtök, 1923. január 18. jön Jtrázs .De a v­ os bár:. N­e mnogy* dolog, de talán érdemes­­eljegyezni. * Aki egy könnycseppet ejtett az Olajf­ák hegy­én hántolt, friss sírra, azt mondta a Mesternek búcsúzóul: .Köszönöm, amit adtál, te nagy Mester !“ Aki két könnycseppet ejtett, az még ezt is hozzátette: .... és bo­csásd meg, hogy oly sokat szenvedtél értünk.* Kliomer Ben-Jehuda neve a legna­gyobb­ak között ragyog népünk törté­netében. .. Jeruzsálem, 5603, Circ.nuka. Mordechdj Avi-Shaul 9 beleli zsidóság problémája Németországban — Az Uj Kelet tudósítójától — Berlin, jan. 17. A porosz belügy­miniszter a keleti kérdésben emlék­iratot dolgozott ki, amelyből csak részleteket közölt a porosz sajtóiroda. Amennyire a hivatalos jelentésből meg lehet állapítani, a porosz belügyminisz­ter igen behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel és a megoldás egyetlen lehetséges módját választotta: a nem­zetközi megoldást. A porosz belügy­miniszter felismerte, hogy a zsidókér­dés nemzetközi kérdés, amely csak nemzetközi politikai utakon oldható meg. Világtörténelmi probléma ez, amelyet nem lehet egyetlen ország keretén belül elintézni. A porosz bel­ügyminiszter emlékirata, amely az egész zsidó közvéleményben nagy fel­tűnést keltett, nagy vonásokban a következőket tartalmazza : Severin belügyminiszter a német birodalom külügyminiszterének, dr. Ro­­senbergnek felhívja a figyelmét bel­politikai és külpolitikai vonatkozásaiban a keletről történő bevándorlásra és konkrét javaslatokat állít fel a beván­dorlás esftéritásá­ra. Az utóbbi időben — mondja az emlékirat — megcsap­pant ugyan a keleti bevándorlók szá­ma, de tény az, hogy a Németországba menekültek legnagyobb ré­me Német­országban letelepedett, mivel tovább­jutásuk, vagy szülőföldjükre utaló vis­szatérésük teljesen lehetetlen. Azok a rendőri rendszabályok, amelyeket ilyen beözönlés ellen tenni lehet, eredmény­telenek voltak az idegen fajtájú népek beözönlése ellen. Tekintettel arra, hogy világpolitikai szempontból tekintetve népvándorlás folyatást­ tör­ténik keletről, amelynél Németország a híd a kelet és nyugat között, gondol­­ kell arra, hogy Németország a mai gyengeségé­ben és szegénységében nem lehet az a medence, amelyből a bevándorlók se előre, se visszajut­­ nem tudnak. Ez a probléma, a nyilvánosságot erősen foglalkoztató úgynevezett keleti zsidó kérdés c­upán nemzetközileg oldható meg. Ha azt akarják, hogy Né­metország egykori ellenségeivel szem­ben a lehető legnagyobb mértékben tel­jesítse kötelességeit, nemzetközi utakon meg kell könnyíteni terheit, amelyek más államok és népek politikai és gaz­dasági helyzete és saját földrajzi hely­zete következtében hárultak rá. Főleg a népszövetségnek foglal­koznia kell a keleti zsidó­ság kérdésével, amelynek különben is nemzetközi je­lentősége van. Továbbá érintkezést kell keresni azokkal a területekkel, ame­lyeknek munkaerőre van szüksége és ahová a Németországba rekedt külföl­dieket el lehet szállítani. Meg kell kétni IS KELET ­ idegen állam, amely átvenné őke . Itt­­ vannak a lengyel dezertőrök és ref- t raktörök, akiket mindaddi , mit Len­gyelországban a ka­nnaszötevényeknek amor­szt át nem adnak ne­m lehet ki­­utesitani az országból. A keleti ele­méinek következtében egés­z sereg kül­földi veszítette el otthonát, akiket élen ez­ért kényszer útján nem lehet e­lávolítani az országnól. E honvesz­­t­átok so­rának a szabályozása szintén csak nemzetközi úton történhetik. A porosz külügymin­iszter végül azt a reményét fejezi ki, hogy memoran­dumában foglalt javaslatai nem lesz­nek eredménytelenek. A Restaurációs Alap — Az Új Kelet tudósítójától Az utóbbi hetekben Erdély ,majd minden városában és falujában m­eg­­mozdult a zsidóság a Restau­ációs Alap érdekében. A kolozsvári zsidó­ság vezetőiből alakult százas bizott­ság felhívása nem tévesztette el ha­tását, a zsidóság megértette, hogy e súlyos időkben önmaga iránt való kö­telessége ismét ta­pra állítani a lerom­bolt tu­dó intézményeket és módot adni rá, hogy eredményesen felvehes­sük a küzdelmet az egyre fokozódó antiszemita izgatás ellen. A központi kiküldöttek jelentéseiből örvendetesen állapítható meg, hogy a zsidóság párt­árnyalatra való tekintet nélkül, egysé­gesen akar sikraszállani veszélyezte­tett érdekei védelmére és mindenütt elhatározó erővel nyilatkozott meg a kivársig, hogy az új Kelet, mint az egész erdélyi zsidóság politikai orgá­numa a lehető legröv­debb időn be­lül ismét rendes terjedelmében jelen­jék meg. Hallgassunk szomorú nap­jaiban mutatkozott meg legjobban, mi­lyen hatalmas és áldozatkész labor áll az Új Kelet mögött. A Restaurációs Alap munkája még nincsen befejezve. Nem a zvidi­­ág ál­dozatkészségén, sokkal inkább a gyűj­tők hiányán múlott ez. A központi százas bizottság kiküldöttei minden­hová el fognak menni, hogy meghir­­dessék az újjáépítés szükség­­ségét. Nem lehet kétséges, hogy az akció további folyamán is ugyanaz az ál­­dozatkészség fog megnyilatkozz, mint e­ddig. A Restaurációs Alapnak fbruár elsejéig együtt kell­en­ie, hogy fon­­tos misszóját kel­l időben bete­yhesse. Az angol koron­a nem változtat Palesztin­a-pol­ítikáján • Az Ui­k Az utóbbi napokban egyas­sas orgánumokban olyan hirek terjedt el, amelyek joggal keltettek nyugtas­ságot mindazok körében, akik a zs Pal­sztina sorsa iránt érdeklődést viseltetnek. A hirek alapját a sv távirati ügynökség egy jelentése tette, amely szerint Abdulah erii, Traansjordánus­ kormányzója, Palesi királyává kiáltotta ki magát és pn­­­máb­a a független arab állami jelentés megemlíti még, hogy az ,­­r­ár deklarációt ő is meg akarja való azonban az arab nép sérelme n­ékül, Londonból érkezett hiva­­los te­st­tesek szerint ez a hír nem felel meg valóságnak. Épen a legutóbbi napokban­­jut egy palesztinai arab delegáció s.r a .­­ gol gyarmatügyi minisztériumi­­ és kérte a Balfour-deklaráció határ­on kí­vül való helyezését. A gyarmati ki m­­a­niszter a küldöttséggel egy óra h­é­t tárgyal", azután kommünikét adott a sajtó részére, amelyben kijelenti, hog­y az angol kormány dacára a no egishr­ -­lődő arab tiltakozásoknak, továbbra változatlanul kitart a Balfour-dr -­hi­ - ■­­ban foglalt kötelezettségek mellet­t ezen a politikán semmi körülmény­e között sem h­alandó változtatni. A palesztinai helyzet beható meg­vitatás tárgyát képezte egyébként a cionista világszervezet nagy intézőbi­zottságának január tizennegyedikén Ber­linben megtartott gyűlésén. A gyűlés lefolyásáról részletes jelentések még nem érkeztek, egy táviratunk csupán arról szól, hogy Weizmann elnök be­számol­t a legutóbbi pales­tinai Útjának Illatairól és a helyzetet bizsko­­s lette. Cionista részről Abdulah királyi aspirációi csupán jámbor­ak tekintik és kísérleti rélgömb­­müllyel a lausannei konferencián is hangulatot teremteni. „Jewish Korrespondenz“ jelen­­szerint Weizmann dr., a cionista­­szervezet elnöke a napokban Ró­­m tartózkodott, ahol hosszabb ki­hatáson jelent meg Mussolini olasz »■Kerelnöknél. Az olasz félhivr­.ta­átogatásról nominaum d r. —--------, ly szerint Mussolini és Weizmann­­ mint egy óra hosszat tanácskoz­­ó k­zelkezeti problémáról és az­zes Palesztinára vonatkozó kérdő­ben sikerült teljes megértésre jutni. Weizmann római tartózkodása alatt 50 stácsos más ** politikai szettm­élyi­­éget látott meg, így többek között izatti szenátor volt miniszterelnököt , Gozare postaügyi minisztert, aki * jovalevőleg a nemzsidókból alakult romsubarát „Pro Israele” egyesület elnöke. Az ellentrzotdó politikai hírek da­cára Palesztinában teljes nyugalom van és zavartalanul folyik tovább a zsidó építőmunka. Legjobb bizonyítéka en­nek a zsidók egyre intenzívebb föld­vásárlása, így legutóbb a GR­U-tár­­saság vásárolt meg Tel- avivban két óriási földdarabot, amely a város te­rületének legértékesebb részét képezi­ A föld egy arab sejk tulajdonát k­é­­pezte, amelyre már tíz év óta eu­fusz­­nak a zsidók, de a sejk eddig volt hajlandó azt eladni, nem fjától . Az épülő ország A Palesztina-munka egy percig nem szünetel. A politika hullámverése, az európai bonyodalmak örvénylése, nagy és idő történeti események a zsidó munka előbbrevé filét nem tudják be­folyásolni. Ak kint van és dolgozik, az magában a m­unkában keresi és ta­lálja ki lésinek akár faji, akár egyéni foru­áit. Ös mond.és Alii ia: Trna*! alakulatok, építkezési vállalkozások, bankok ét olyan ip­r és közg’zd«sigi tényező», amelyek a­­ eg­obi­ fejlő­dés csiráit hordják magukban. N hány adat az orsz'g különböző közg*zd*sági ágazatának fejlődése:é‘ bepillí­tást fog engedni az uj P«,«ím­a serény, dol­­gos és közhasznú életé'ő!. Álljon itt első helyen a „Pagetine Land Developraant Co.* jelentése. A n—..i * 10 )0 k,.« -I --—°— ' A háború után a P. L dinam­o desztinal term* 375.9/2 f­nt sterlingért négyzetméter város tele sternig vételáron Ezidőszerint 46 000 d 4,595.000 négy/ftméter van vétel alatt összesen sterni­­g vételáron. A fonto­sbb t­lekvátsl Ní­zeti Alap is közvet Merchavja 9515 d nam font sterlingért, Jezre 1 .1­62.633 duna.po* 302.463 ért vásárolt is 213.850 :iU I­nába vette a görög 306 7762 j­iruzsálemi teli A JCá (Jewish Coloni­atio­n) lehetővé tette 3 kölcsönnel, a Kerkur ha fekvőségek megvásárlását A Geulah segitsé éve­ ható lett Uriah, Ein Chaj más falvak földjei. A társulat a Zsidó Ne 60.883 dunam­nyi terület mun­kás-telep­ütések javára Különbözö Achuzák és saságok St.-Louieban, Newyorkban, Blalrstockb ban, Romániában stb. tar .­­sére 41.771 duram földet P. L. I­. C.-től. Városi ter­vetkező arányba­­ adott e Ke­tvárosok javára­­. Épitőtársaságoknak Üzleti víz sn gyedekne. Ha meggondolj­uk, hogy mindezeket a nagyszabású ryesen lebonyol­­ha­t vétc font sterlinget kitevő­k segítségével ejtette meg, e­nnak a vezetők ki­vétel­s gét.­­Via az­onban a társi annyira kistéles­d­ek, hogy tőkét tete résén fól ke­lett célból dr. Thon, a társulat európai körútján 100 003 f részvény elhelyezésére vall. A P. L. D. C. ebdó celli jelentésből az erdélyi z‘idé jeBUtói Dr.iHiiir M­a chavjárt ’ • Következő részt: ' „A Jezreel völgye Wii ft chavja az Ilfuleh nevű álló lében fekszik (hai'a—dauvas útvonal és a Ntzare'h—Nabila ruzsárem or zásut memén). Jó­­ föld. Parcellák ma is eladók. Ki­sen alkalmas uj tele esek szí Dunamja 4 lom sterling. Mer kőrül 9515 dunam terül el, pen ben 40 000 dunam föld van zsinc­zen. A fekvőség síkság és nagyon ka­mas buza, árpa, szezám, zölds és bogyó terme csere. Gyümöl szépen tudnának fe­lődni Tejgaz üz.e­cek számára és vásáré/­­t fására fölö­te alkalmas ez a ún Az éghajlat enyhe, kellemes, V mé erre a föld alatt mindenütt haló Merchavia környékén mos: alakulóban egy­sidó letelepedés dél­i zsidó parasztok a már Balfouria­k dónis határában aj ha szándékoznak a­z utáni. Merchav­zenben egyébként a Zsidó Űr Alap — amelynek a helyett jelent fekvéssei vannak — a Trans­ii felé vezető vasútvonal közeléb­n tén új kolóniát s­ándékozik létre de a terület fon­tos közieket si rumnak ígérkezik. A jelentés megemlékezik lemi építkezőre alkalm­as teleki Betlehem felé vezető Talpiot­­e­t nagy, modern vá­rsú gyed io* gyönyörű fensikon. A talaj né'i cioó és kertek számára nw­ o mar. Klimija enyhe hegyi evegt ■eáz lakóházat lehet epitoui

Next