Uj Kelet, 1923. március (6. évfolyam, 10-36. szám)
1923-03-01 / 10. szám
oldal Pozsonyban vallásos reneszánsz van — Az Új Kelet tudósítójától — Pozsony, február 28. Már a vonatban, ahogy kihagytuk Marchegget, éreztem : valami szép,a régi város felé megyünk, — micsoda boltozatos, gettósés levegő csapott meg! — a kupéban hajlott, sovány zsidók ültek mellettem, már egészen öregek, Ők valahonnan Galíciából jöhettek alá a Kárpátokon, de mellettük ott voltak a fiaik, csinoskodó, pakompartos, reformzsidók, ezek minden héten legalább egyszer átjárnak villamoson Bécsbe és odahaza is "lochdeutschal beszélnek. Amikor a pozsonyi állomáson leszállottam és egyik utitársam figyelmembe ajánlotta: — steigen die nur ab beim Goldenen Hirschen —■ és egy emelkedő kanyarodáson, összeépített házak között eltűnt, eszembe jutott, legutóbb is két francia iró Jean és Jerome Tharaud illetődött meg ezen az ómivti zsidó életen, ami itt, a régi Felsőmagyarországon, mintha vitrinbe helyezték volna már idők előtt, épségben és antik patinában, édeskés zamattal megmaradt — Így, ilyen hullámveréses érzéssel indultam be magam is, szállodámból a kanyargó falépcsőkön, a Duna mellett enyhe dombon elhúzódó gettó utcasoraiba. A csillagok halvány égéssel már jöttek fel a fejünk felett, pillanatok alatt mély kapualjakból, körökből, sikátorokból, lépcsős ereszkedésekből ezerszámra indultak meg a templomok felé öreg férfiak kaftánban és rókaször kalappal, apró gyerekek legalább húsz centi hosszú hajfürttel, asszonyok fehér csipkés kendővel, kivasaltan, kikeményitetten, mintha régi rézmetszetekből léptek volna ki, de mindanynyiukon, ahogy így tipegve, vagy sietős apró lépésekkel mentek, elömlött valami középkori hangulat. — II. József császár — kellett okvetlen gondolnom, — most a Duna másik oldalán ül a Burgban és az ő hű zsidói itt Pozsonyban, a vastag falak mögött, sürgéssel-forgással kezdik ünnepelni a szombat eljövetelét, ó, ó — kiabált ki még most is némelyikükből csak ne volnának az adólajstromozók, pénzügyőrök és végrehajtók — valóban meg sem értett, hogy impériumváltozás van, a zsidók ma is nyögnek a mindenféle állami kirovás alatt és a pénzügyi krízis alatt — meg Tycho Brache is eszembe jutott, a prágai csillagász és általában valami prágai gettós, császáros impresszióm volt, ezt pedig feltétlenül a csehek csinálták, akik már akkor is, jó száz évekkel előbb, zöld, piros, barna prémekkel, vadászkosztümökkel, fekete bársony manzsettákkal és fehér csipkékkel körülkösöntyűzték az akkori zsidó életet. Mondom, ilyesféle megérzésem volt. Meg azután még az,hogy ezekkel a késői husszitákkal, a vallásosság elmélyülése is elkövetkezett, a nagy domború hullámfelcsapás után, ami a háborúban és azelőtt felduzzaszkodott szabadgondolkodás volt, újabb homorú visszaesés bukott alá a titokzatosságok vizeire — amikor másnap délelőtt, szombati nyugalomban, az egymásnak feszülő, bordáikat mutogató két-három-négyszázéves asszimetrikus erkélyű házak között, föltalált fiatal ismerőssel kószáltam, ő mondta is: — az emberek megint valahogy olyan furcsán vallásosak lettek... — mondom, így mondta: " furcsán ... — a talmudiskorában ismét sok a tanítvány, de ettől eltekintve, olyan emberek is elkezdtek templomba járni, ügyvédek, orvosok, akik egyszer már minden összeköttetést megszakítottak a teozófiával és már évek óta nem reagáltak a rabbik fedéseire, bizony mágiát vallásosak lettek ... — ezért másnap, hogy kivitt Pozsonyból a vonat, az az érzésem volt, hogy, csakugyan, az amit tegnap a Judengasseban láttam mi volt ha nem Husz János volt, ha nem Tycho Brache volt, ha nem a háború volt, ha nem a forradalom volt, ha nem az emberek menekülése a miszticizmushoz, a megfoghatatlanhoz, az istenhez ... Ben Ami A Jebudtt elnöksége felkéri a Palesztina-frakció huszonötöd bizottságának tagjait, hogy március ötödikén, hétfőn délután négy órakor okvetlenül jelenjenek meg a Park-kávéház emeleti termében, ahol nagyon fontos ügyben értekezik le«. « Állandó kiállítás 2.‘^S ÄÄÄS! Diamantstein és Moskovics ÚJ KELETCsütörtök, 1923 március 1 Milyenalapon szervezkedjék a romániai zsidóság Az Uniunea Evreilor Pamanteni országos kongresszust hív egybe — Az Új Kelet tudósítójától . A napokban érkezett haza Bukarestből az Erdélyi Esimto Nemzeti Szövetség elnöke, Dr. Fischer Tivadar, aki bukaresti tartózkodása alatt, mint az Új Kelet közölte, részt vett az Uniunea Evreilor Pamántem múlt héten lezajlott kongresszusán. Az Uniunea működésiről és a kongresszuson szerzett benyomásairól Dr. Fischer Tivadar a következőket mondotta munkatársunknak : , . — Az Uniunea Evreilor Pámán tem, magyarul a Hazai Zsidók Egyesülete, az ókirályságbeli zsidók politikai szervezete, melyet dr. Stern Adolf ügyvéd, jelenleg az ilfovi választókerület országgyűlési képviselője alapított. Néhány évtizedes múltja van és állandóan intenzív tevékenységet fejtett ki az oromániai zsidók polgári és politikai jogainak kivívásáért, vezette az antiszemitizmus elleni küzdelmet és harcolt a zsidóságot ért sérelmek orvoslásáért. Az Uniunea Evreilor Pamántenia a dolog természete szerint nem vallási, hanem népi szervezetnektekintendő, mely az óromániai zsidókat, mint egy elnyomott népkisebbség tagjait tömörítette polgári jogegyenlőségük kiküzdésére és létérdekeik védelmére. Nem politikai párt, határozott politikai koncepcióval és programmal , inkább csak jogvédő liga jellegével bír, mely azonban már több ízben politikai pártként is lépett fel a törvényhozó testületek megválasztásának alkalmával és legutóbb mandátumhoz is jutatta alapítóját, dr. Stern Adolfot. Néhány év óta a már hetvenhárom éves dr. Stern Adolf helyett dr. Fildermann Vilmos bukaresti ügyvéd az egyesület tényleges vezetője, aki rendkívüli agilitásával nagyban emelte az egyesület politikai súlyát az egész óromániai közvélemény előtt. A kongresszust legélénkebben az új alkotmánytervezetnek az óromániai zsidók állampolgárságát szabályozó rendelkezéseivel, a legutóbbi időben elhatalmasodott antiszemita mozgalommal és azegész ország zsidóságának egyesítésére alkalmas szervezet létesítésével kapcsolatos kérdések foglalkoztatták. Míg az elöl említett kérdésekben általában egybehangzó vélemények nyilvánultak meg a kongresszuson, az országos zsidó szervezet kérdése körül heves vita fejlődött ki a nyíltan nacionális és az opportunisztikus álláspontok hívei között. A nacionalisták azt hangoztatták, hogy az országos zsidó szervezet megteremthetésének érdekében az egyesületnek mindenekelőtt határozottan zsidó nemzeti programot kell magáévá tennie, amit az opportunisták célszerűségi szempontokból elleneztek. Végül a kongresszus s i A 1 3 0 n d n i é k //////// Egy üveg szakkör úgy határozott, hogy az országos zsidó szervezet jellegét és programját illetően a döntést az egybehívandó országos zsidó kongresszusnak tartja fenn. — A nekem engedélyezett felszólalás jogával élve, kijelentettem, hogy noha a szövetség, melynek élén állami szerencsém van, föltétlenül fentartja a maga határozottan zsidó nemzeti programját, a romániai zsidóság egyetemének egyesítésére alkalmas politikai szervezetet oly létszükségletünknek tekintem, hogy ha annak megteremtése a zsidó nemzeti jelleg kidomborításával ez időszerint nem volna lehetséges, azt ennek mellőzésével is föltétlenül elő kell segítenünk, hacsak oly alapon nem akarnák felépíteni e szervezetet, mely a zsidó népiség érvényesülését eleve kizárja s ez okból részvételünket lehetetlenné teszi. — Abból a tetszésnyilvánításból, melylyel a kongresszus nagy többsége szavaimat kisérte, azt vélem következtethetni, hogy a régi királyságban oly számbavehető áramlat, mely a zsidó etnikai lét merev negációjának álláspontját képviselné, egyelőre nincsen s ennélfogva az Uniunea Evreilor Pamánteni által tervbevett országos zsidó kongresszusnak mindazok, kik a zsidó népi egység gondolatánakalapján remélik a hazai zsidóság egyetemét politikailag megszervezhetni, optimizmussal nézhetnek elébe. Az országos kongresszus egybehívását egyébként az egész ország vezető zsidó egyéniségeinek néhány héten belül megtartandó konferenciája fogja megelőzni, melyre minden országrészből meghívást fognak kapni az összes pártok és irányzatok reprezentánsai. ................................................................. A budapesti munkáskizárások a nemzetgyűlés előtt . Újabb munkástömegek csatlakoztak a sztrájkolókhoz - Az Új Kelet tudósítójától — Budapest, febr. 28. A nemzetgyűlés mai ülésén napirend előtt Kabók Lajos képviselő a budapesti munkáskizásokat tette szóvá. Előadja, hogy körülbelül 60—70 ezer budapesti munkás lett kenyörtelen a kizárások következtében. Emiatt a munkaadókat okolja, felemlíti a munkások üldöztetését és a bizalmi rendszer előnyeit hangoztatja. Cáfolni igyekszik azt az állítást, hogy a munkásokat kényszerből zárták volna ki.Már januárban megindultak a tárgyalások a munkások és munkaadók közt. A munkásvezetők mindent megtettek a sztrájk megakadályozására. A február 6-iki bérhatározat tíz-húsz százalékos javítást hozott. A munkások látva, hogy megcsalták őket, újból elkezdték a bérmozgalmat Hangsúlyozza, hogy azért szólalt fel, hogy a kormány megakadályozza a munkaadók túlságos hatalmaskodását. Kérdi a kormányt, mit kíván tenni a súlyos közgazdasági katasztrófa elhárítására és a munkaadók megfékezésére. Hajlandó-e béregyeztető hivatalokat felállítani. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy az utolsó két hónapban minduntalan voltak részleges sztrájkok, különösen a gépiparban, amelyek kihatottak az egész termelésre. A minduntalan jelentkező sztrájkok között bizonyos összefüggés van. Ezek a munkaadók körében nyugtalanságot és áremelésben zavarokat okoztak, ezért a munkaadók többször panasszal fordultak hozzám. Ha a helyzet nem változik, folytatja a miniszter, kénytelenek leszünk erélyesebb rendszabályokhoz nyúlni. Csütörtökön megbíztam a kereskedelmi minisztérium ipari osztályának vezetőjét, hogy a kérdéssel behatóan foglalkozzon és igyekezzen az ellentéteket elsimítani. Eredményt nem sikerült elérni, de én a kérdéssel épen fontosságára való tekintettel, tovább is foglalkozom. Nem bjsze®, hogy egy-két nap alatt elintéződjék a kérdés. A munkanélküliség kérdése