Uj Kelet, 1923. március (6. évfolyam, 10-36. szám)

1923-03-24 / 30. szám

9 oldal — Előttem és Averescu között nem tu­dok megegyezést elgondolni ezen a földön, de Marghilomannal a túlvilágon sem. * A diákmozgalmakról Jorga így nyi­latkozott : — Nem élek már az egyetemi ifjúság között, nincs tehát felfogásom a diákmozgal­makról. A numerusz klauzuszt az egyetemeken semilyen körülmények között nem lehet alkal­mazni Épül Palesztina US városrészek, népszínház, ipartelepek Tel-Avivban, Haifában, Tibériásban. Nagyszerű kereset­­lehetőségek a Kineret-tó partján• A Földközi-tenger dánáin újraéled a híres föníciai üveggyártás. Fokozódik a phalupok munkateljesítménye — Az Új Kelet tud­ósítójától , Palesztina folytonos fejlődéséről számolnak be a következő, Jeruzsálemből érkezett hírek: Közgazdasági lap Tel-Avivban Tel-Avivban megindult Palesztina első köz­gazdasági lapja „Miszb­ár v’Taászija" címmel. A lap foglalkozik a földmivelés, ipar, kereskedelem és közlekedés minden kérdésével és szakszerű fel­világosításai és tanácsai nagyban hozzájárulnak az ország gazdasági konszolidációjához. Chalncok az építőiparban Az 1921—22. évi építkezési idényben a chalncok várakozáson felül haladást tettek az épí­tési szakmában. Ezt bizonyítja a „Habone“ építési vállalat jelentésének következő adatai: egy vuri­­kán átlagos munkateljesítménye 1921-ben, téglafal építésben 0 70, alapbeton készítésben 0 50, vas­­betonkészítésben 0 25 köbméter, padlózásban 8­00 négyzetméter 0 30, 0 50, 0­ 30, 0 30 font napi munkabér mellett. Eszerint a fenti munkálatok egysége (köbméter ill. négyzetméter) 0-857, 0 600, 1-200 és 0 075 fontba került. Ugyanezeknél a munkálatoknál 1922-ben a következő számok mu­tatkoznak : 1 f­ő/ V Átlagos munkateljesítmény 1-50, 1­00, 0-70 köbméter, 16-60 négyzetméter; munkabérek 0-60, 0-45, 050 és 050 font; a munkaegység előállí­tási költsége tehát 0-700, 0 450, 0-714 és 0 050 fontot tett ki. Ebből látható, hogy a h­alucnak egy­évi gyakorlata a következőket eredményezte: a munkás jövedelmének emelkedése 100, 50, 66­6 és 6­60 százalék; munkabérmegtakarítás 18­3, 25, 40­5 és 333 százalék ; egy munkás munka­teljesítményének emelkedése pedig 114, 100, 180 és 100 százalék. Amint ezekből az adatokból lát­ható, nem a munkabérek leszállítása tette olcsóbbá az építkezést, sőt több esetben emelkedett a munka­bér 100—183 százalékkal, hanem­ a munkás által végzett munkamennyiség 250—280 százalékos emel­kedése. Kísérletek üveggyártásra. A cionista vezetőség közgazdasági reszortja kisebb expedíciót szervezett, amely három hét alatt végigjárta Palesztina partvidékét a szíriai határon levő Rász-el- Nákurától Ráfáig és összegyűjtött száznyolcvannégy féle homokmintát és nyolcféle tengeriszivacs-min­­ tát. A homokmintákat átadták a vegyvizsgálati ál­lomásnak, hogy elemzés útján állapítsa meg, melyik fajta alkalmasabb üveggyártásra. Tudvalevő, hogy a régi föníciaiak is a Földközi-tenger keleti part­vidékének homokjából gyártották a messze földön hires föníciai üveget.­­ ... Uj városnegyedek A haifai „Hadár Hákármel“-negyedben az idén elkészült több mint negyven kőház és harminc­öt melléképület fából. — Haifának harmadik új zsidó negyedében „Báth-Gállim“-ben, amely a ten­ger partján terül el, megindult az építkezés. E­ cél­­ra a­ Brandeis-csoport szövetkezeti bankja tízezer egyiptomi font kölcsönt folyósított. Ugyanott meg­kezdte üzemét egy kisebb téglagyár is. Tel-Avivban hozzáfogtak egy népszínház építéséhez, amelyben kétezerötszáz ülőhely lesz. Az építést egy magán­ember finanszírozza és az épület harminc évig tulajdonában marad, azután átmegy a tel avivi mun­kások tulajdonába. A munkásközpont egyébként tárgyalásokat folytat e­s pénzcsoporttal százötven ház építéséhez pzilkáMBhítel dolgában. — A śel­­avivi uji Baruofiov-I^^Mébe­jb $sö fczárl lakó beköltözött. A hegyek területét kétszáz álllamföld vásárlásával kibővítik. — Tibériásban hozzáfogtak három új negyed: „Kirját Sámuel“, Adivá“ és „Maimania“ felépítéséhez. Az utóbbi évben Tibé­riásban mintegy kétszáz épület készült el. Gazdasági lehetőségek Tibériásban Tibériás város polgármestere a következő le­hetőségekre hívja fel az érdeklődők figyelmét! 1. Tejgazdaság. Helye volna egy modern tejgazdaságnak túró- és vajgyártással. A környék­beli falvak és kolóniák egész éven át elláthatják tejjel. Ilyen vállalat hiánya nagyban érezhető a városban. 2. Halkonzervgyártás. December, január és február hónapokban nagymennyiségű szardiniahal van a Kinereth-tóban. Egy modern halkonzervgy­ár­helybeli olajjal feldolgozhatná belföldi fogyasztás és export számára, ami a vállalkozónak nagy jövedel­met biztosítana. 3. Dohánygyár. A környéken termelt nagy mennyiségű dohány feldolgozására egy dohánygyár kedvező feltételek mellett láthatná el a helyi és környékbeli fogyasztást. a munkabérek világhelyzete — Az Új Kelet tudósítójától — A következő táblázat a fontosabb országokban érvényes munkabéreket tartalmazza és pedig nem a megfelelő országok valutájában, hanem a pénz vá­­sárlóképessége szerint angol értékegységben. A bérek összehasonlítása: Szakma Anglia Németem, Franciaorsi. Belgium Amerika Könnyes 880 44-2 5611 52­0 188-1 Építő­munkás 88-0 44-2 72-1 50-3 169-3 Szerelő 79-0 451 52-6 49-911510 Betűszedő 1850 4011 630 520 13910 Szakma­nélküli 61-0 43-3 42-0 36-5 45-2 Átlag 82-2 43-8 57-5 47-6 135-8 Ha viszont összehasonlítjuk az órák számát és pedig azt, mennyit kell egy munkásnak dol­goznia, hogy béréből négy font kenyeret, hat font fehér lisztet, egy font vajat, egy liter tejet és hat tojást vehessen, akkor az eredmény még szembe­tűnőbb lesz. Az órák száma, melynek béréért a munkás a jelzett élelmicikkeket megvásárolhatja, országonként a következő: Szakma Anglia Németország francia Belgium Amerika Kömives 3 — 7*25 5-50 6-— 1-— Építő­munkás 3--7-256’— 6-— 1-25 Szerelő 3-25 7-25 6-50 6-75 2.— Betűszedő 3-— 7-75 5— 6-— 1-25 Szakma nélküli 4-50 7-25 10-50 8-75 5-25 Átlag 8-33 7-33 6-20 6-75 2-16 Az utóbbi táblázat tehát azt bizonyítja, hogy a legkevesebb munkával a legtöbbet Amerikában lehet keresni. * A tavaszi futballbajnokságra sportegye­sületek legelőnyösebb beszerzési forrása Sugár & Co. sportáruháza, Cluj, Calea Victories 5. (v. Kossuth Lajos­ utca.) Egyesületeknek, iskoláknak, viszont­eladóknak kedvezményes ár. JIULD.BUCH- a’mo HANDLUNG »odirUlIl j­D, b i: «J Cluj, Str. St. A. Josif Nr. I. --------------------------•.------------------------­“inVT tx anca ‘van, pxViotdak sscesm Hebraica und Judafca ,y 1 ’' *1D JfJ’Sh’a unVtrxrttsjibxn .prbxjrrD .imsiev |s¥js px anro a'n’bts ['s fytDTittKwn:» uw m'j’io .nintai rpspa .pron ,D’:opi ijhió orttüjrttixec» -p p* nvum .again jynKn ;y:vs lysframy y;'\s-.yc -uw nie ÜJ KELET J / Dániel születése Irta Ernst Weiss A berlini „Junge Bühne“ Ernst Weiss „Olympia“ című drámáját most mutatta be nagy sikerrel Az alábbi következő regényrészlet Ernst Weiss első irodalmi munkájából való, amely a közeli napok­ban kerül a német könyvpiacra. Babyloniában a csöndes, sárga, a sivatag lehel­­lététől selymessé fodrozódott folyó partján egyazon időben a legösszehasonlíthatatlanabb emberek éltek, akiket Isten átokra vagy áldásra szemelt ki, aki­ket démonok uraltak, akiket — a lelkek közönséges mértékén felülemelkedve, vagy a lélek szintjén alul lesülyedve — a föld napról-napra élni engedett, vagy elpusztított. Nebukadnecár élt akkor, a leg­boldogabb uralkodó, a legbölcsebb király, korának legnagyobbja, a mélyresülyedt Dániel is itt élt, Dávid királyi házának örököse, örökségétől meg­foszto­ttan, a szegénység terén felnevelve, a fogság turbójával megmosdatva. Emberektől származott, ám am bori alig volt rajta. Megszületett * száműzetés t3j*dik évében, ezíi*0J#m­ világító gyenitsb., %y start, akit a vadul felbillgó anya mint ertfo vádja ellett egy homályos barlangban késő este, az eső­zéseket­ követő első melegebb napon, Nebukadnecár császári várának parkjában, fönt Babylon városa felett. Felülről pedig egy szánakozó szolga favillával néhány rakás aszott avart kint az anyának, abból, amivel a császári lovardát tisztogatta. Mert Ráchel, Dániel anyja, férjével Jojákimmal és annak fivéré­vel a megvakított Zedekia királlyal, lent senyve­­dett a császári park alján, a barlangban, amelyet azelőtt nílusi krokodilok lakóhelyéül tartottak. Az asszony feje alatt férje nemes, keskeny kezei. Ke­mények és csontosok a tízéves nélkülözéstől és fogságtól. Meztelenek mindhárman. Zedekia, a fiatalabb fivér, Jeruzsálem utolsó királya. Az idősebb Jojákim, a bölcsebb, a szeli­­debb, előrelátva a királyi kegy összeomlását, az isteni szentély elpusztulását, még mint ifjú áten­gedte Jeruzsálem trónját a fiatalabb, a lobogóbb, az erősebb testvérnek. Zedekia viselte az Isten ke­gyeiből való város koronáját. Egykor erős, fehér, királyi kezeit a későbben elátkozott Jeruzsálem városa felett és ime ezek a kezek megkötve tes­tének szemérme előtt, pihennek, mint egyetlen ru­hadarab, amelyet a mezítelen, a megvakított, a megtébolyított még megtarthatott akkor, amikor fivérét Jojákimot, Ráchelt, annak feleségét, a kar­csút, az elefántcsontszinűit, a sudár termetűt, a fe­keteszeműt elcipelték él­ő Zedekin, bajlortao, az egyenes tartásúak között, kizénytelenül a sírok között, vakon a látók között elvesztett maga mellől.. Tavasz idején pusztult el Jeruzsálem, akkor, amikor eső esik és az akácok virulnak. Nebukad­­necár nagy serege diadalmasan hömpölyög vissza Babyloniába. Nyerítettek a csatalovak, zörögtek katonák pajzsai a vak király mellett, ujjongtak , ordítottak idegen nyelven a katonák, a tevék nagy harangjai megszólaltak, minden nap másutt szállt meg a sereg, tovább-tovább vonult, el a drága otfós honi föld akácillatától. És a vándornapok éneke­ és lármája közepette hirtelen elhalt a zaj, az ál­latok is hallgatnak, csak a tevék hasított patái között zizeg a forró homok. Visszafojtva szívja a számnélküli harcos lélekzetét; egyetlen férfi vonul előttük, aki előtt mindenki meghajol, némán, a déli szélben reszketőn, az élővilág leghálmasabbja, Nebukadnecár. Együtt a kis család. A császár közelében tartják őket fogva, ő soha oda nem jön hozzájuk. Felülről ételt adat, de csak tisztátlan húst, a fehér Nilusból való puhányok, kígyók etetésére való büz­­hödt halat. Mintha most is krokodilusok lakoznának ott és nem Juda két szerencsétlen királya és egy asszony. A végtelen, borzalmas egyedüllétben tíz hosz­­szú éven át nem jelentkezik idegen, aki mentőszó­val vigasztalná őket, esténkint nem hatol világi­ tűz hozzájuk, csak a gonoszul pislogó hold, nincs takarójuk a hideg, világos éjszakákon, amikor bb­bér harmat szik­ a földre, reggelente amikor dér vonul végig tagjaikon, mint ha a hegyek talaján amott messze az elveszett otthonban, Isten nsg­szerű, fe­nyőtő­ illatos hegyén a Libanonon. Nem közeledik feléjük idegen arc, senki nem Szombat, 1923 mivclta 24.

Next