Uj Kelet, 1923. szeptember (6. évfolyam, 160-179. szám)

1923-09-01 / 160. szám

2 mos zászlajára írta. A Szövetség­ működése ed­dig főleg a galut-munkára koncentrálódott, a Palesztina-munka háttérbe szorult. Ezen a kon­ferencián azonban a delegátusok óriási többsége annak az akarásának adott kifejezést, hogy ez a helyzet m­evírtózzék és a túlsúly a Palesz-­­tina-munt­ára helyeztessék át. Sajnálattal álla­pítja meg­, hogy ennek a kívánságnak nyoma sincsen a politikai javaslatokban, aminek okát­­ abban látja, hogy politikai bizottság ezen a­­ konferencián egyáltalában nem működött. A­­ javaslat e hiányának pótlására beterjeszti az itt következő indítványt­ .­­ A konferencia kimondja, hogy a Zsidó Nemzeti Szövetség működését a tiszta cionista program megvalósítására koncentrálja. E program túlsúlyát a szorosabb értelemben vett Palesztina-munka képezi (palesztinai alapok támogatása, az emberanyag előkészítése, h­aluc­­munka stb.), de beletartozik a nemzeti galust­munka is. A később megejtett szavazás során a kon­ferencia nagy többséggel elfogadta ezt a nagy elvi jelentőségű határozatot. Több hozzászólás után a konferencia a következő politikai javaslatokat emelte hatá­rozattá : Bizalom Wolzmannak­ ­. Az E. Zs. N. Sz. negyedik konferen­ciája a legnagyobb csodálattal és elismeréssel adózik a cionista világszervezet elnökének, dr. Wezmann Chaimn­ak azért az önfeláldozó és emberfeletti munkáiért, amelyet az utóbbi év­ben a cionista eszme gyakorlati megvalósítása érdekében kifejlett. Az E. Zs. N. Sz. leg­nagyobb bizalommal viseltetik a világszervezet e­löke h­átít és kéri, hogy újult erővel foly­tassa áldásos tevékenységét a zsidó nemzet javára. (Ehhez a javaslathoz Hirsch Jakab (Nagy­bánya) azt a pó­t­indítványt­ tette, hogy a Weizm­annak adandó bizalomnyil­vání­tás végén a konferencia követelje a XII. világkongresszus ama határosa annak végrehajtás­át, amelyek a vallásos , követelmények tiszt­ele­tbentajtására vonatkoznak Palesztinában. Dr. Weissburg ellene van a pótin­dítv­ányn­ak, mert ez a hatá­rozat bizalomnyilvánítás akar lenni a mozga­lom nagy vezére iránt és minden rekrimináció megdöntené ezt a el­tétlen b­zalmat. A­­kon­ferencia ilyen értelemben határoz.) Az egységért 2. Az E. Zs. N. Sz­. negyedik konferenciája a­ közös érdekek védelmére és közös veszélyek elhárítására szükségesnek tartja, hogy az egész nagyromániai zsidóság között bizonyos fokú egy­­ség teremtessék. Az egységes szervezetet a már meglévő zsidó szervezetek föderatív tömörülése által gondolja megvalósíthatónak. 3. Az eredményesebb Palesztina-munka érdekében­­a konferencia­ szükségesnek tartja­, hogy a romániai cionista szervezetek között is megteremtessék­ az organikus együttműködés. E célból javasolja, hogy a négy országrészi cio­nista szervezet Bukarestben közös komitét lé­tesítsen. 4. A konferencia helyesli­­ és örömmel veszi tudomásul a ZS Nagy Intéző Bizottság feb­ruári határozatát és kezdeményezését az egysé­ges erdélyi zsidó képviselet megteremtése érdeké­ben. Kijelenti, hogy az E. Zs. N. Sz. hajlandó ezen egységes képviselet kiépítésén oly mér­tékben résztvenni, amilyen mértékben az erdélyi zsidóság többi országos szervezetei részt vesznek. A Szö­vetség ismételt felhívást intéz az országrész összes hitközségeihez és más intézményeihez, hogy az összzsi­dóságot fenyegető veszélyek el­hárítására megfelelő szervezetet létesítsen. Ezt a szervezetet a Szövetség a legmesszebbmenő mó­don hajlandó támogatni. Az antiszemita izgatás ellen 5. A konferencia a legnagyobb aggoda­lommal állapítja meg, hogy a múlt évben meg­indult antiszemita agitáció nemhogy alább hagyott volna, de egyre növekvő tendenciát mutat A zsidó lakosságot középkori gyanúsí­tásokkal igyekeznek a tömegek előtt gyűlöle­tessé tenni és ezáltal olyan atmoszférát terem­teni, amelyben a zsidó lakosság élet- és vagyon­biztonsága a legnagyobb mértékben veszélyez­tetve van. A konferencia feltételezi, hogy a kor­mány teljes mértékben elítéli a zsidók ellen megindított társadalmi mozgalmat, de sajnálat­tal állapítja meg, hogy az ennek leküzdésére eszközölt hatósági intézkedések nem voltak elég hatékonyak ahhoz, hogy az egyre növekvő izga­tásnak gátat vessenek. A konferencia követeli, hogy a kormány tartsa tiszteletben a tanszabadság alkotmánybiz­­tosította jogait és hajtsa végre a sajtó- és bün­tetőtörvényeknek izgatásra és gyilkosságra való felbujtásra vonatkozó szakaszait minden egyes polgárba és az országban megjelenő összes sajtótermékekre egyformán. A két arab példabeszéd­ ­. Példázat arról az tühberről, aki u­gyan hamar d­íibe gurul Egy szép napon ellátogatott hozzám egy ember és fezzel kezdte : — Én olyan ember vagyok, aki nagyon hamar dühbe gurul! Úgy mondotta ezeket, a szavakat, hogy az ő felének alázatosságban csengtek, mégis abban, ahogyan beszélt volt valamelyes büsz­keség. — Olyan ember vagy, akit a rossz szék­é­n szállt meg — féle­lem néki. Erre hamar dühbe gurult és akkor már fadíjra, hogy nem hazudott, amikor ezzel kérdtem: , Én olyan ember vagyok, aki nagyon háttal dühbe gurul! » Megsértettél engeli! — Mondotta azután. Hiszen a kevés vérmérséklet nem a rossz szellemnek, hanem a meleg és bátor természet­nek a jele. Én nagyon hamar, gurulok dühbe, de hamar meg is nyugszom. És akkor szívesen teszek jóvá mindent, így beszélgettünk a kertben, séta közben. Egy pillanatra magára hagytam . Vendégemet, amikor visszatértem, a konyhából egy tojást vittem magammal. A tojá­t hozzávágtam a hátulsó kerítéshez. Széttörött, Veleji kifrecsent és bepisakolta a kerítést. *­* * Arról beszéltél, — szóltam — hogy rágutáh“ szívesen teszel mindent jóvá. Nos, eredj a kerítéshez, szedd össze a tojást, tiszto­gat meg a kerítést, a tojás fehérjét és sárgáját rakd vissza szépen a héjába, aztán ültesd rá ,a tyúkot, hadd költsön ki csirkét a tojásból. És ha mindezt megtetted, mondd, jóváteszed hangu­latod kitöréseit. Mert te, dühödet freccsented rá a barátaidra és azután rájuk hagyod, hogy tisztogassák meg magukat tőle és feledjék el a te sértő szavaidat. A legjobb mód arra, hogy az ember jóvátegye a dühét, ha a dühét magánál tartja és nem érezteti senkivel. — Valóban jogosan mondtad rólam, — felelte vendégem — hogy a rossz szellem szállt meg, pedig olyan szó ez, amit senkitől sem tudok eltűrni. Még egyszer tűrnöd kell tőlem ezt a szót — folytattam. — Olyan ember vagy, akit a rossz szellem szállt meg! Mert az, aki hamar dühbe­­gurul, olyan ember, aki egy ügynek csak az egyik oldalát tudja látni és képtesen elha­markodott ítéletét magánál tartani addig,­ míg a teljes igazságot meg nem ismeri. És minthogy az ilyen embert a rossz szellem szállta meg, dühbe gurul, úgy ahogy te szoktál. Ne hízelegj magadnak azzal, hogy ez a bátor lélekü­k a ste­le, mert én megmondtam neked, hogy minek a jelet! Vendégem hallgatott. Én pedig kezembe vettem a kert­i öntözőt és a kerítés felé indultam­, hogy lemossam a tojáslevét róla. De vendégem nem engedte. Elvette tőlem az öntözőt és ő maga mosta is a tojás levét a kerítésről. — Igaz, hogy nem tudok ebből a tojásból megint egész tojást csinálni, — mondotta —­­de azért mégsem ment egészen kárba­­n. Példázat a magasztosságról Egyszer egy vendéglőben ültem, ahol Ham fiainak (néger) egyike szolgált fel az asztalok­nál. Mellettem egy izgága ember ült, aki foly­ton zsörtölődött az ételek, az árak és a kiszol­gálás miatt. A négerrel tűrhetetlenül gorombán bánt. Amikor szomszédom elment, dicsérni kezde­tem a négert. — Ez az ember fölötte kellemetlenül vi­selkedett veled— mondottam te azonban ritka türelemről tettél tanúbizonyságot! — Igen uram! — felelt a szolga. — Va­lóban kemény szavakat használt a beszédjében! — Te pedig — szóltam újra — csodála­tosan uralkodtál magadon. — Igen Uram! Köszönöm Uram! —­ Látod­ — folytattam — ritka és szép tulajdonság ilyen körülmények között megtudni tartani az önuralmat. ( Nos, mikor mindezt elmondtam, a néger pincér bizalmas lett és igy szólt: —­ Uram, egy ember, aki olyan fölényes helyzetben van, mintán vagyok, lehet magasz­tos is..­­ . Én pedig szerettesés volna megtudni, hogy mit értett fölényes helyzete alatt és ezért igy szóltam: — Minden ember fölényes helyzetben van, aki megtudja őrizni hidegvérét. — Igaz uram, — felelte a néger —, de nekem még egy különös előnyöm is van és JI KELET Szombat, 1923 szeptember 1 . Technikai irodát állítanak fel az erdőtermelők Háromtagú bizottság intézi a fatermelők ügyeit (Kolozsvár, augusztus 31. Az Új Kelet tu­dósítójától.) Megírtuk, hogy az erdélyi faterme­lők augusztus 26-án Nagyváradon értekezletet tartottak, amelynek főtárgya az agrárbizottságnak már ismertetett termelési tilalmához való állásfog­lalása volt. Foglalkoztak azzal az új helyzettel is, amely beállott az erdőtörvénynek több olyan ren­delkezésével, amelyek a fatermelőket érdeklik elsősorban. Az értekezlet megvitatta azokat a nehézsé­geket, amelyek az erdő­term­elő társadalomra nézve­­ egyrészt az új erdőközigazgatás rendelkezései, másrészt a földmivelésügyi minisztériumnak a meg­­­lévő erdőszerződések revíziójára vonatkoznak. A nehézségek. ..amelyekkel az erdőtermelőknek meg­küzdeniük kell, olyan súlyosak, hogy azokkal szemben a termelőknek egységes frontba kell tömö­­rülniök. Ha az erők széjjelforgácsolódnak, egészen bizonyos, hogy ennek minden fatermelő messze­­kiható kárát látja. Az egységes frontot elhatározták tehát, az irányítást, valamint az összes e kérdéssel kapcso­latos ügyeket egy háromtagú bizottság fogja intézni■ A bizottság tagjai dr. Metes, dr. Rácz és dr. Böszörményi, akik működésüket a mai nappal már meg is­­ kezdték. A bizottság működése elsősorban arra irá­nyul, hogy mindazon vállalatok, akik az erdő­tör­vényben előirott kötelességüknek nem tesznek ele­get, ne károsodjanak. Ügyelni fognak arra, hogy a miniszternek a bejelentést egy évre elhalasztó legutóbbi rendelete a helyi hatóságok részéről res­­pektáltassék. Másik feladata, hogy statisztika és pontos kataszter készíttessék mindazon erdővállala­­tokról, amelyek üzemterveiket tartoznak bemutatni. Minden valószínűség szerint egy külön technikai irodát állítanak fel, ahol az erdőtermelők ügyeit gyorsan fogják elintézni. Az iroda feladata lesz még az erdőtörvényt megismertetni az érdekelt kö­rökkel és minden irányban­­felvilágosításokkal szol­gálni. Győzött a kormány az írországi választásokon London, augusztus 31. Az írországi válasz­tások a kormány teljes győzelmével befejeződ­tek. De Valerát­ megválasztották képviselőnek.

Next