Uj Kelet, 1923. december (6. évfolyam, 230-252. szám)

1923-12-01 / 230. szám

Szombat,­­1923 december I UJ KELET Hogyan készül a párisi revü A párisi színházakban a ruha szerint adják a je­gyet. Mistinguette. Nyolc hónap óta Strogoff Mihály. Ötszáznál több színház van Párisban (Páris; november hónap. Az Új Kelet tudó­­i, silójától) Ha valaki Párisban jegyet vált valame­lyik színházba, számozatlan jegyet kap, amelyen csak a hely minősége, tehát földszinti elsőrendű, földszinti másodrendű, első-, másod-, vagy harmad­­emelet van megjelölve. Este, amikor előadásra megy, a színház foyerjának közepén egy emelvény előtt kell sorbaállania. Az emelvényen két kifogástalan eleganciája ur ül és a hozzálépő színházlátogatót tetőtől-talpig végigmustrálja. Ez a két ur írja rá a jegyre a sor- és a székszámot. A két ur közül az egyik a női-, a másik a férfidivat alapos szakértője és aszerint osztja a helyeket, kinek milyen a ruhája. A legújabb crépe de Chines toilette á la Paquin feltétlenül első sorban kap helyet, míg a Boule­­varde Haussmann kis szalon­jában készült grenadine ruha csak a tizennyolcadik sorba kerülhet; az 1923-ban készült frakkok lenézően mosolyoghatnak­­az első sorból a harmadik sorban ülő frakkokra,­­ amelyek 1922-ben kerültek ki a műhelyből. Ezért­­ van az, hogy aki bármelyik párisi színházban, de különösen a nagy operában az első sorból hátranéz, nagyon­ szép látványban gyönyörködhet. A két szi­gorú úr határozata ellen nincs apelláta, mindenki­nek el kell foglalnia kijelölt helyét. A színházak általában nagyon drágák. Az operában egy földszinti jegy ára ötven frank. Min­den színházban van úgynevezett „promenoir", amelynek csak öt frank az ára. Ez tulajdonképen állóhely, amely körülfut az egész nézőtéren. Ott, — nem úgy mint nálunk — igen elegáns hölgye­ket és urakat­ is látni. A franciák legjelentékenyebbek az úgyneve­zett revükben. Húsz párisi színházban játszanak revüt, amelyekben azután tobzódik a szín, a pompa, a ragyogás és a rendezési trükk. A legszenzáció­sabb kosztümök és a még szenzációsabb kosztüm­­telenségek olyan óriási tömege vonul fel a szín­padokon, hogy az idegen azt sem tudja, hová és mit nézzen. A legnépszerűbb színésznője Párisnak, aki­ről, bár itt nincs színészkultusz, nagyon sokat be­szélnek Mistinguette. Ez a nő még párisi érte-­­­lemben is szenzációs karriert futott be. Egészen lenn kezdte, amilyen lenn Párisban egy nő kezd­heti, akinek apja épületmunkás volt és minden keresetét elitta. A legváltozatosabb élet után ma Páris legnagyobb csillaga, Mistinguette ma már majdnem ötvenéves, azonban senki sem hinné huszonkét-huszonhárom évesnél idősebbnek, szőke érdekes feje minden sarkon ránevet a járókelőkre. Az „En douce“ című revüben láttam, egy kis Guignol főszerepét játszotta, egy apacslányt és el­­táncolta a már egész világon ismert „Java“-t, amelyet ő kreált. A partnere Harry Piesser volt, aki valaha Gaby Deslressel, Mánis portugál ex­­király világszép barátnőjével táncolta végig Euró­pát és Amerikát. Jellemző a párisi színházi viszonyokra, hogy a Trocaderóban, Páris egyik legnagyobb színházá­ban áprilisban mutatták be Verne „ Strogoff Mihály s­eli­ű­ regényéből készült színdarabot és még ma is, tehát éppen nyolc hónapon keresztül en suite játszók. Párisban a nagy színházaknak van csak ál­landó társulata, a kis színházak és a revüszínhá­­zak esetről-esetre állítják össze társulatukat. Ha egy írónak revüötlete van, azt megbeszéli a szín­ház igazgatójával, az ötlethez szerződtetnek rende­zőt és zeneszerzőt, az író összeül a két úrral és hetek után elkészül a revü. Ekkor bevonják a tár­gyalásokba a dekoratőrt, a kosztümtervezőt, a kar­mestert és csak amikor a szcenárium a legapróbb részletekig ki van dolgozva, amikor minden kosz­tümhöz meg van tervezve a hozzávaló cipő, amikor a figurinek mind meg vannak rajzolva, akkor megy el a szerző és a rendező a Boulevard Sebastopolon lévő „ L'Europe “ című színészkávéházba szereplőket szerződtetni. Itt természetesen csak a revü legfon­tosabb szereplőit, a kait és a balletet szerződtetik, a starok szerződtetésére csek majd ezután kerül a sor. Az így összeállított társulat megkezdi a revü­­próbáit, megtartják a premiert és amikor hat-nyolc hónap után új revüre kell gondolni, újra társula­tot szer­veznek hozzá. Párisnak ma ötszázegynehány színháza van, egyike-másika nem nagyobb egy kis mozinál és igen sok benszülött párisi van, aki nem tudja,­­ hogy van e egyáltalában és hol van például a Theatre Montparnasse. (t.­­.) Csak királyi dekrétummal vehetők fel a volt osztrák-magyar tisztek a román hadseregbe A legfelsőbb katonai semmitőszék fölmentette a dezertálással vádolt temes­vári gyárigazgatót (Bukarest, november 30. Az Új Kelet tudó­sítójától.) A legfőbb katonai semmi­tőszék tegnap tárgyalta Weisz temesvári gyáros felebbezését, akit a iassi hadbíróság egyhavi fogházra ítélt, mert külföldön tartózkodván nem engedelmeskedett a behívó parancsnak. Weisz az osztrák-magyar had­seregben tartalékos kapitány volt. A gyáros ügyvédje a tegnapi tárgyaláson azt vitatta, hogy Weisznak tartalékos tisztté történt kinevezése törvényellenes, mert a törvény szerint bármely tiszt csakis királyi dekrétummal nevez­hető ki, Weiszot pedig a hadügyminiszter egy rendelete nevezte ki román tartalékos tisztté. Ez teh­át törvénytelen. Weisz nem engedelmeskedett e rendeletnek, mert a törvény értelmében nem volt tartalékos tiszt. A bíróság helyet adott az ügyvéd érvelésének és megsemmisítette a iasii hadbíróság ítéletét. A legfőbb katonai bíróságnak ez az ítélete nagy fon­­tosságú, mert eszerint a hadügyminiszter által történt tartalékos tiszti kinevezések érvénytelenek és a volt osztrák-magyar hadsereg tisztjeinek a román hadseregbe való felvétele csakis királyi dekrétummal lesz jogérvényes. 3 Márffyék követték el az Erzsébetvárosi Demokratakör elleni merényletet is Egy úriasszony jelentkezőit, aki fölismerte bennük a pokolgépes merénylőket (Budapest, nov. 30. Az Új Kelet tudósító­jától.) A „Magyar Hírlap“ értesülése szerint a francia követség elleni bombamerénylet ügyében a nyomozó detektíveknek sikerült különböző helye­ken elrejtett nagyobb mennyiségű robbanószert le­foglalni. Tegnap este Márffy József, Horváth-Halas Imre, Varga Ferenc, Klinszty Antal, Nesz Károly, Szász József, Varga Lajos és Csáky Zoltán előtt gyilkosságra való szövetkezés bűntette miatt kihirdették a letartóztatásukról szóló végzést. Délután a rendőrségen megjelent egy nő és elő­adta, hogy az Erzsébetvárosi Demokrata Kör elleni merénylet estéjén ott volt a Dohány­ utcai Fischl­­féle vendéglőben, ahova a robbanás után egy csa­pat fiatalember vonult be és láthatóan örvendeztek a merénylet miatt. Az urinő másnap ismét a korcs­mában találta a fiatalembereket, ami feltűnt neki és ezért most jobban szemügyre vette őket. Az urinő, akit szembesítettek az őrizetbe vett me­rénylőkkel, ráismert Márffyra, Adorján Gézára, Vargára és Horváth-Halasra. A gyanúsítottak tagadták, hogy ott lettek volna a Fischer-vendéglőben, de az úrinő megmondta azt is, hogy milyen sorrendben ültek az asztalnál, hogy Márffynak és Adorjánnak milyen ruhája volt. Még délután kiderült, hogy Adorjánnak és Márf­fynak valóban volt olyan ruhája, mint amilyent az úrinő vallomásában leírt. Rakovszky belügyminiszter tegnapi beszédé­ben elmondotta még a nemzetgyűlésen, sokan tá­­m­adják a kormányt azon a címen, hogy Döhmel bajor külügyi megbízott a kor­mány aztán provokatőrje volt. Ez ellen a belügyminiszter tiltakozik és megálla­pítja, hogy Döhmel bejentéseit akkor kezdték figyelembe venni, amikor rájöttek, hogy minden ki­jelentése igaz. Az államszerződés megszövegezését Ulainék végezték. Eckhardt beszédére reflektálva Rakovszky kijelenti, hogy Eckhardt nem vádakkal, hanem a lapok híradásaival foglalkozott, amivel Gömböst akarta védeni, holott mindenki meg van győződve róla, hogy Gömbös Gyulának semmi köze sincs a puccshoz. Megállapították, hogy a puccs idején hetven bajor állampolgár tartózkodott Budapesten. A magyar kormány sohsem feltételezték a bajor nacionalisták­ról, hogy terrorcsapatokat fognak Magyarországra küldeni. Ezt csak azok az urak feltételezték róluk, akik ilyen szerződéseket megszövegeztek. Ami pe­dig Eckhardt Tibornak a kormány eljárására vo­natkozó kijelentését illeti, Rakovszky kijelenti, hogy Magyarországon manapság már tisztességes ember nem hajthatja nyugod­tan, le a fejét ,és ha a rendőrség nem fejtette volna ki működé­sét ebben az ügyben minden erejével, könnyen megtörténhetett volna, hogy ezek a kalandorok éjnek idején rátörték volna az ajtót a tisztességes emberekre. Hogyan szövődött a Mold elleni vád? Mold József levele Groza János képviselőhöz. A budapesti lapok írtak először Moldról, Patrubán Gergely szerepe (Arad, november 30. Az Új Kelet tudósító­jától.) Az utolsó évtized bűnügyi krónikájában szinte páratlanul áll a nagy hírre vergődött Mold­­ügy. Moldot vádlói emberfeletti, démoni erővel elkö­vetett sorozatos bűntényekkel vádolták, amelyeknek ha csak a tizedrésze beigazolódott volna, Mold Me­dici Katalin is felülmúlta volna ördöngős mérge­zési tehetségével. A vizsgálat során a vád anyaga napról-napra ijesztő mértékben halmozódott, a vád óriásira nőtt, míg egy napon a kimondhatatlanul szövevényes vád magától összeomlott, Mold kisza­badult börtönéből — lakásán őrzi a rendőrség —, a megbomlott idegzetű Patrubán Gergely vádbiztos pedig, akinek a fantáziájában születtek meg jórészt a vádak, börtönbe került. A Mold-ügy keletkezésének történetét ma sem lehet még világosan látni. Mindenesetre érde­kesen világít rá a vád keletkezésére Mold egyik levele, amelyet néhány nappal letartóztatása előtt intézett dr. Groza János képviselőhöz. A levélben, amely most került nyilvánosságra, így iz : Igen tisztelt képviselő úr! Tisztelettel érte­sítem szóbeli megbeszélésünkkel kapcsolatban, hogy az aradi igazgatósághoz tartozó MÁV. sze­mélyzetből én léptem át legelsőnek a CFR. köte­lékébe. Ezért a lépésért annak idején sok kelle­metlenségben volt részem, úgy a távíró- és tele­fonvonalak, mint a CFR, biztosító készülékek redukálása és karbantartása miatt. Akkori igaz­gatóm, Ispravnic és a hadsereg vezetősége azon­ban e munkámért később elismerésében is része­sített. A MÁV­ igazgatóságnál lévő ellenségeim azonban minden alkalmat megragadtak, hogy rossz színben tüntessenek fel, sőt a budapesti lapokban meg is rágalmaztak. Később megbíztak több osztály, valamint a CFR. aradi élelmezési irodájának vezetésével. Bár szolgálatomat feljebbvalóim legteljesebb meg­elégedésére lelkiismeretesen láttam el, mindig akadtak emberek, akik feljelentettek. Nem múlt el egyetlen hónap sem, hogy ne lett volna részem vizsgálatban különféle hatóságok részéről, névtelen és névvel ellátott levelek alapján. Foly­ton beidéztek, hol a szigurancára, hol a rendőr­ségre, hol a vezérigazgatósághoz vagy a minisz­tériumba. Az összes eddigi vizsgálatok csak azt tudták megállapítani, hogy szolgálatomat szabály­szerűen, az állam érdekeinek szem előtt tartásával láttam el. Ugyanazok a hatóságok, amelyeknél megrágalmaztak, ismételten rehabilitáltak, de büntetlenül maradt ellenségeim nem szűntek meg áskálódni ellenem. Nagyon jól tudom, hogy a hivatalos személyek sok kritikát kénytelenek eltűrni, de úgy vélem, az állami hivatalok rendje és fegyelme érdekében nem volna szabad megtörténnie, hogy olyan tisztviselők, mint én például, rosszakaratú em­berek rágalmazásai következtében állandó üldö­zéseknek legyenek kitéve. Ilyen körülmények között minden türelmünket és munkakedvünket el kell veszítenünk. Mégis csak különös, hogy az ember sok évi munka után állandóan a be­­csületsértési perekkel foglalkozzék. Mély tiszte­lettel Mold József, Mold leveléből — amennyiben az abban fog­laltaknak hitelt lehet adni — az derül ki, hogy a Mold elleni vádak első szövevényei Budapestre vezetnek, ahol régi kollégái kovácsolták a vádakat ellene. Itteni ellenfelei a budapesti lapok rágalmai­ból építették fel a vádakat ellene, majd mikor ez $ Gyűjtsünk a Keren Kajemetre a c­anukka-háton! %

Next