Uj Kelet, 1924. április (7. évfolyam, 75-97. szám)
1924-04-16 / 88. szám
Öt évig nem szabad támadni a görög köztársaságot Kihirdették a statáriumot egész GörögországbanAthén, április 15. Az Új Kelet munkatársától. Egész Görögországban proklamálták az ostromállapotot. A kormány rendelete szerint öt évig tilos sajtótámadást intézni a köztársasági államforma ellen. Az új köztársaság ideiglenes elnökévé az eddigi régenst, Konduriotisz tengernagyot választották meg. A kormánynak az az információja, hogy a rojalisták fegyveres puccsra készülnek, ha a népszavazás a köztársaság mellett fog dönteni, igaznak bizonyult. Athén utcáit elárasztották tankokkal, páncélos autókkal, repülőcsapatokkal, gyalogos és lovasjárőrökkel. Az egész főváros kihaltnak látszik, az automobilok és kocsik közlekedése is tilos. A vendéglők, cukrászdák, tejcsarnokok és gyógyszertárak kivételével minden üzlet zárva van. Bár egyetlen incidensről sem tettek jelentést, a lakosság mindkét pártja körében végsőkig feszült a fanatikus hangulat. Tegnap, mint ismeretes, tizenöt katonai reformpárti politikust tartóztattak le, köztük Leonardopulosz tábornokot, akit azonnal kivégeztek. Társait azzal vádolják, hogy lázadásra akarták bírni a katonaságot a köztársasági kormány ellen. Ma újabb letartóztatások történtek az ország különböző részeiben. Naupliában és a peloponnézoszi félsziget más városaiban is a népszavazás idején a király- pártiak kísérletet tettek a köztársasági hatóságok elmozdítására, de akciójukat a Papanasztaziosz-kormány elfojtotta. A régi rezsim hívei körében ezek miatt és mert már a népszavazás végleges eredménye is ismeretes, óriási az izgalom és bármely percben tartani lehet a legvéresebb polgárháború kitörésétől. A hangulatot a végletekig szítják az ellenzéki lapok, amelyek most vonják felelősségre a kormányt a legutóbbi forradalomban kivégzett hat politikus haláláért és ezt az alkalmat a rojalista sajtó arra használja fel, hogy a legféktelenebbül izgasson a köztársaság ellen. Bombamerénylet a luxemburgi polgármester ellen Luxemburg, április 15. Tegnap este merényletet kíséreltek meg a város polgármestere ellen. A polgármester lakása előtt bomba robbant fel, amely megrongálta az épületet, de emberekben nem tett kárt. Azt hiszik, hogy a pokolgépet külföldiek helyezték el. Németország Írásban válaszol a szakértőknek Berlin, április 15. A lapok szerint a német birodalmi országok miniszterelnökei közös értekezletet tartottak a birodalmi kormánnyal, amelyen elhatározták, hogy Németország írásban fog válaszolni a jóvátételi bizottságnak. Hir szerint a válasz alkalmas alapnak tekinti a szakértői jelentéseket arra, hogy a jóvátételi kérdést rendezzék. A német kormány a közös munkára való készségét fogja kifejezni a válaszjegyzékben. A lapok hangsúlyozzák még, hogy az értekezleten egységes felfogás nyilatkozott meg a határozat meghozatalánál. Lloyd George súlyos beteg London, április 15. Lloyd George a napokban bronchitisben súlyosan megbetegedett. A volt miniszterelnök állapotában szombaton nagymérvű rosszakodás állott be. Lloyd George a hét elején egy népgyűlésen halt meg. Nyomban ágynak dőlt és orvosai megállapították, hogy a volt miniszterelnökön tüdőgyulladás tünetei mutatkoznak. Gondos kezelés ellenére a betegség lefolyása rendkívül heves lett. Az orvosok aggódnak, hogy Lloyd George szervezete nem tud megbirkózni a magas lázzal. . mmmt »KA* egész é Felévre Negyedév' Egy hón' Egy szár, Baron és Bukaresti Csehszlovákiában Egy hónapra — 25 ck Egy szám — 1*50 ck \\r 9ficti9iscbc fflkBKCHGTOSEti, KUDO BIVATAL. £S NYOMDA ^loj-KolozsvAr, St.Baron '5 * Pop, (Brassai utca) 10 'fotelon: Szerkesztőség «iS kiadóhivatal — 977 Sfc NI. 87. — 558 ■A kéziratok kizárólag a «serkesztőségnek címei:«Midók. Kéziratokat neta adunk viasza 9924 április 16 Szerda ! Cluj »Kolozsvár * VII. évfolyam * 88. szám 5684. Niszán 12 Duca Párisban marad a román-francia szerződés megkötéséig A bécsi konferencia érlelte meg a szövetség gondolatét. A francia sajtó a készülő allancerólBucuresti-Bukarest, április 15. Az Új Kelet tudósítójától.) A „Lupta“ hosszabb cikkben foglalkozik a bel- és külpolitikai helyzettel és azt írja, hogy a kormányt jelenleg két kérdés foglalkoztatja. Az egyik Beszarábia ügye, amelyben Franciaország elhatározott támogatását bizonyította a beszarábiai konvenciónak a bécsi konferencia küszöbén történt ratifikálásával, valamint a Csicserin és Poincaré között lefolyt táviratváltással. Miután nincs kizárva, hogy a beszarábiai kérdés a londoni konferencián is felvetődik, egy román-francia szövetség igen opportunusnak látszik. A másik probléma, amely a kormányt foglalkoztatja, a gazdasági konszolidáció. A „Lupta azt hiszi, hogy a Bratianu-kormány Anglia támogatására számít ebben a kérdésben. Páris április 15. (Rador.) A francia sajtó egyöntetűen egy román-francia alliance lehetőségéről ír A Petit Párisien“ közli, hogy Duca külügyminiszter a román-francia barátság szorosabbá tétele végett még két hétig marad Parisban. Az „Echo National“ hangsúlyozza, hogy Románia és Franciaország kétségkívül közös érdekei precizírozásra várnak. A „Journal de Debate“ szerint a francia-román szövetség alapelvei a kisantant és Lengyelország Franciaországhoz fűződő viszonyában gyökereznek Jelentettük tegnap, hogy Poincaré hosszabb kihallgatáson fogadta Duca külügyminisztert és Antonescu párisi román követet. A „Matin“ ma közli Poincaré miniszterelnöknek Duca külügyminiszterrel folytatott megbeszélését. A „Matin“ szerint Franciaország és Románia között eddig formális szövetségnem volt, de valószínűleg hamarosan létrejön. Franciaország ennek a szerződésnek semmiképen sem kíván Oroszországgal szemben ellenséges jelleget adni. Franciaország óhajtja, hogy Beszarábia kérdésében Oroszország és Berrárm között megegyezés jöjjön a mér!ígyezést Oroszország ellenségtes akarata megakadályozná, ez nem változtathat azon a felfogásbeli egységen, amely az európai politikát Franciaországra nézve meghatározza. Ezzel szemben a Rador párisi jelentés alapján közli, hogy a „Daily Mail“-nek a franciaromán szövetségről közölt híre korai. A királylátogatás alkalmával nem is volt idő ilyen kérdések elintézésére. Duca külügyminiszter Párisban maradt és Poincaréval eszmecserét folytat az összes politikai problémákról és nincs kizárva, hogy egy szövetségi szerződés is szóba kerül. A királyi pár látogatása mindenesetre igen kedvező atmoszférát teremtett az ilyen tárgyalásokhoz. Váratlanul lemondott a Pasics-kormány (Belgrád, április 15. Az Új Kelet tudósítójától.) Pasics miniszterelnök szombat déli féltizenkettőkor megjelent az udvarnál és szóbelileg benyújtotta a kormány lemondását, amit a király tudomásul vett és elfogadott. A lemondásról a miniszterelnök délben értesítette a minisztertanácsot és referált az udvarnál lefolyt kihallgatásról. Este hat órakor újból összeült a minisztertanács, amelyen a kormány a további teendőkről tanácskozott. . . A lemondás híre a délutáni órákban terjedt el a politikai klubokban, ahol azonban a váratlan eseményről szóló értesítést eleinte kétkedéssel fogadták, később azonban a lemondás híre minden oldalról megerősítést nyert, az esti órákban pedig a sajtóiroda a következő hivatalos kommünikében is közölte a kormány lemondását: • „A királyi kormány lemondott azzal a szándékkal és óhajjal, hogy a maga részéről is mindent megtegyen a politikai és parlamenti helyzet tisztázására, amely olyképen alakult ki, hogy egyes pártcsoportok és képviselők megváltoztatták programjukat, amely alapján választóik bizalmát bírják. Ezt a parlamenti jelenséget csak új választásokkal lehet tisztázni. A parlamenti ülések elnapolása módot ad arra, hogy minden oldalról megkíséreljék a helyzet megoldását.“ A Pasics-kormány lemondásának közvetlen okairól a pártkörökben a legkülönbözőbb verziók terjedtek el. Egy tény azonban a lemondásból feltétlen megállapítható és pedig az, hogy a kormánypárt által eddig terjesztett híresztelések ellenére a kormánynak eddig nem volt felhatalmazása a parlament feloszlatására és az új választások kiírására. A radikálisok szerint a mostani lemondásnak éppen az a célja, hogy a királynak alkalmat adjon Pasics arra, hogy a kormánynak megbízást adjon az új választások elrendelésére és vezetésére. Az ellenzéken ezzel szemben úgy magyarázzák Pasics váratlan lemondását, hogy a király nem helyeselte a kormánynak a parlament elnapolása körül folytatott taktikáját és maga a király szólította fel Pasicsot a lemondásra. Az új válságból való kibontakozásra még nem történtek meg a szokásos lépések, amennyiben sem Jovanovics Ljuba házelnök, sem pedig az ő lemondására való tekintettel helyettese, Dragovics alelnök nem kapott meghívást az udvarhoz. A várható megoldásra vonatkozóan természetesen már folynak a kombinációk a politikai körökben. A radikális párt és Pribicsevics-párt körében arra számítanak, hogy újból Pasics kap megbízást kormányalakításra, azzal a határozott felhatalmazással, hogy a parlamentet feloszlassa és kiírja az új választásokat. Az ellenzék is számol ezzel a megoldással, de azért nem adják föl azt a reményt se, hogy ezúttal az ellenzék javára meg fog változni a helyzet és hogy az új kormány megbízatása alkalmával az ellenzéket is figyelembe fogják venni. Miután az ellenzék sem reméli, hogy kimondottan ellenzéki politikus fog az új kormány megalakítására megbízást kapni, arra számítanak, hogy a király nem Pasicsnak, hanem egy másik radikálispárti politikusnak, valószínűleg Jovanovics Ljubának fogja felajánlani a kormányalakítási megbízást, aki az ellenzék bevonásával széles koalíciós kormányt alakítana. Ebben a kormányban a szűkebb ellenzéki blokk is részt venne, míg a Radics párt és a földmívespárt kívülről támogatná a kormányt. Az ellenzéki vezérek nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy ezt a megoldást az ellenzék is szívesen látná és hajlandó volna Jovanovics Ljuba kormányában részt venni. Mindezek a kombinációk természetesen egyelőre még koraiaknak látszanak, egy-két napon belül azonban tisztázódni fog, hogy az udvar milyen megoldását kívánja a válságnak. A megoldás most teljesen a király kezében van.