Uj Kelet, 1924. április (7. évfolyam, 75-97. szám)

1924-04-16 / 88. szám

Öt évig nem szabad támadni a görög köztársaságot Kihirdették a statáriumot egész Görögországban­­Athén, április 15. Az Új Kelet munkatársától.­ Egész Görögországban proklamálták az ostrom­állapotot. A kormány rendelete szerint öt évig tilos sajtótámadást intézni a köztársasági állam­forma ellen. Az új köztársaság ideiglenes elnö­kévé az eddigi régenst, Konduriotisz tengerna­gyot választották meg. A kormánynak az az információja, hogy a rojalisták fegyveres puccsra készülnek, ha a népszavazás a köztársaság mellett fog dönteni, igaznak bizonyult. Athén utcáit elárasztották tankokkal, pán­célos autókkal, repülőcsapatokkal, gyalogos és lovasjárőrökkel. Az egész főváros kihaltnak látszik, az automo­bilok és kocsik közlekedése is tilos. A vendég­lők, cukrászdák, tejcsarnokok és gyógyszertá­rak kivételével minden üzlet zárva van. Bár egyetlen incidensről sem tettek jelentést, a la­kosság mindkét pártja körében végsőkig feszült a fanatikus hangulat. Tegnap, mint ismeretes, tizenöt katonai reformpárti politikust tartóztattak le, köztük Leonardopulosz tábornokot, akit azonnal kivé­geztek. Társait azzal vádolják, hogy­­ lázadásra akarták bírni a katonaságot a köztársasági kormány ellen. Ma újabb letar­tóztatások történtek az ország különböző részei­ben. Naupliában és a peloponnézoszi félsziget­­ más városaiban is a népszavazás idején a király-­­ pártiak kísérletet tettek a köztársasági hatósá­gok elmozdítására, de akciójukat a Papanaszta­­ziosz-kormány elfojtotta. A régi rezsim hívei körében ezek miatt és mert már a népszavazás végleges eredménye is ismeretes, óriási az izga­lom és bármely percben tartani lehet a legvére­sebb polgárháború kitörésétől. A hangulatot a végletekig szítják az ellenzéki lapok, amelyek most vonják felelősségre a kor­mányt a legutóbbi forradalomban kivégzett hat politikus haláláért és ezt az alkalmat a roja­­lista sajtó arra használja fel, hogy a legfékte­­lenebbül izgasson a­ köztársaság ellen. Bombamerénylet a luxemburgi polgármester ellen Luxemburg, április 15. Tegnap este merény­letet kíséreltek meg a város polgármestere ellen. A polgármester lakása előtt bomba robbant fel, amely megrongálta az épületet, de emberekben nem tett kárt. Azt hiszik, hogy a pokolgépet külföldiek helyezték el. Németország Írásban válaszol a szakértőknek Berlin, április 15. A lapok szerint a német birodalmi országok miniszterelnökei közös értekez­letet tartottak a birodalmi kormánnyal, amelyen elhatározták, hogy Németország írásban fog vála­szolni a jóvátételi bizottságnak. Hir szerint a vá­lasz alkalmas alapnak tekinti a szakértői jelentése­ket arra, hogy a jóvátételi kérdést rendezzék. A német­ kormány a közös munkára való készségét fogja kifejezni a válaszjegyzékben. A lapok hang­súlyozzák még, hogy az értekezleten egységes felfo­gás nyilatkozott meg a határozat meghozatalánál. Lloyd George súlyos beteg London, április 15. Lloyd George a napok­­ban bronchitisben súlyosan megbetegedett. A volt miniszterelnök állapotában szombaton nagymérvű rosszakodás állott be. Lloyd George a hét elején egy népgyűlésen halt meg. Nyomban ágynak dőlt és orvosai megállapították, hogy a volt miniszter­elnökön tüdőgyulladás tünetei mutatkoznak. Gon­dos kezelés ellenére a betegség lefolyása rend­kívül heves lett. Az orvosok aggódnak, hogy Lloyd George szervezete nem tud megbirkózni a magas lázzal. . mmmt »KA* egész é Felévre Negyedév' Egy hón' Egy szár­, Baron és Bukaresti Csehszlovákiában Egy hónapra — 25 ck Egy szám — 1*50 ck \\r 9ficti9iscbc­ fflkBKCHGTOSEti, KUDO BIV­ATAL. £S NYOMDA ^loj-KolozsvAr, St.Baron '5 * Pop, (Brassai­ utca) 10 'fotelon: Szerkesztőség «iS kiadóhivatal — 977 Sfc NI. 87. —­­ 558 ■A kéziratok kizárólag a «serkesztőségnek cím­­ei:«Midók. Kéziratokat neta adunk viasza 9924 április 16 Szerda ! Cluj »Kolozsvár * VII. évfolyam * 88. szám 5684. Niszán 12 Duca Párisban marad a román-francia szerződés megkötéséig A bécsi konferencia érlelte meg a szövetség gondolatét. A francia sajtó a készülő allanceról­­Bucuresti-Bukarest, április 15. Az Új Kelet tudósítójától.) A „Lupta“ hosszabb cikkben fog­lalkozik a bel- és külpolitikai helyzettel és azt írja, hogy a kormányt jelenleg két kérdés fog­lalkoztatja. Az egyik Beszarábia ügye, amelyben Franciaország elhatározott támogatását bizonyí­totta a beszarábiai konvenciónak a bécsi konferencia küszöbén történt ratifikálásával, valamint a Csicserin­ és Poincaré között lefolyt táviratváltással. Miután nincs kizárva, hogy a beszarábiai kérdés a londoni konferencián is felvetődik, egy román-francia szövetség igen opportunusnak látszik. A másik probléma, amely a kormányt foglalkoztatja, a gazdasági konszolidáció. A „Lupta azt hiszi, hogy a Bratianu-kormány Anglia támogatására számít ebben a kérdésben. Páris április 15. (Rador.) A francia sajtó egyöntetűen egy román-francia alliance lehető­ségéről ír A Petit Párisien“ közli, hogy Duca külügyminiszter a román-francia barátság szo­rosabbá tétele végett még két hétig marad Parisban. Az „Echo National“ hangsúlyozza, hogy Románia és Franciaország kétségkívül közös érdekei precizírozásra várnak. A „Journal de Debate“ szerint a francia-román szövetség alapelvei a kisantant és Lengyelország Franciaország­hoz fűződő viszonyában gyökereznek Jelentettük tegnap, hogy Poincaré hosszabb kihallgatáson fogadta Duca külügyminisztert és Antonescu párisi román követet. A „Matin“ ma közli Poincaré miniszter­elnöknek Duca külügyminiszterrel folytatott megbeszélését. A „Matin“ szerint Franciaország és Románia között eddig formális szövetség­­nem volt, de valószínűleg hamarosan létrejön. Fran­ciaország ennek a szerződésnek semmiképen sem kíván Oroszországgal szemben ellenséges jelleget adni. Franciaország óhajtja, hogy Besz­­arábia kérdésében Oroszország és Berr­árm kö­zött megegyezés jöjjön a mér!ígyezést Oroszország ellenségtes akarata megakadályozná, ez nem változtathat azon a felfogásbeli egysé­gen, amely az európai politikát Franciaországra nézve meghatározza. Ezzel szemben a Rador párisi jelentés alap­ján közli, hogy a „Daily Mail“-nek a francia­román szövetségről közölt híre korai. A király­látogatás alkalmával nem is volt idő ilyen kér­dések elintézésére. Duca külügyminiszter Páris­­ban maradt és Poincaréval eszmecserét folytat az összes politikai problémákról és nincs ki­zárva, hogy egy szövetségi szerződés is szóba kerül. A királyi pár látogatása mindenesetre igen kedvező atmoszférát teremtett az ilyen tárgyalásokhoz. Váratlanul lemondott a Pasics-kormány (Belgrád, április 15. Az Új Kelet tudósítójá­tól.) Pasics miniszterelnök szombat déli féltizen­­kettőkor megjelent az udvarnál és szóbelileg be­nyújtotta a kormány lemondását, amit a király tudomásul vett és elfogadott. A lemondásról a miniszterelnök délben értesítette a minisztertaná­csot és referált az udvarnál lefolyt kihallgatásról. Este hat órakor újból összeült a minisztertanács, amelyen a kormány a további teendőkről tanács­kozott. . . A lemondás híre a délutáni órákban terjedt el a politikai klubokban, ahol azonban a váratlan eseményről szóló értesítést eleinte kétkedéssel fo­gadták, később azonban a lemondás híre minden oldalról meg­erősítést nyert, az esti órákban pedig a sajtóiroda a következő hi­­vatalos kommünikében is közölte a kormány le­­mondását: • „A királyi kormány lemondott azzal a szán­dékkal és óhajjal, hogy a maga részéről is mindent megtegyen a politikai és parlamenti helyzet tisz­tázására, amely olyképen alakult ki, hogy egyes pártcsoportok és képviselők megváltoztatták prog­ramjukat, amely alapján választóik bizalmát bírják. Ezt a parlamenti jelenséget csak új választásokkal lehet tisztázni. A parlamenti ülések elnapolása módot ad arra, hogy minden oldalról megkíséreljék a helyzet megoldását.“ A Pasics-kormány lemondásának közvetlen okairól a pártkörökben a legkülönbözőbb verziók terjedtek el. Egy tény azonban a lemondásból fel­tétlen megállapítható és pedig az, hogy a kormány­párt által eddig terjesztett híresztelések ellenére a kormánynak eddig nem volt felhatalmazása a par­lament feloszlatására és az új választások kiírá­sára. A radikálisok szerint a mostani lemondás­nak éppen az a célja, hogy a királynak alkalmat adjon Pasics arra, hogy a kormánynak megbízást adjon az új választások elrendelésére és vezeté­sére. Az ellenzéken ezzel szemben úgy magyaráz­zák Pasics váratlan lemondását, hogy a király nem helyeselte a kormánynak a parlament elna­polása körül folytatott taktikáját és maga a király szólította fel Pasicsot a lemondásra. Az új válságból való kibontakozásra még nem történtek meg a szokásos lépések, amennyiben sem Jovanovics Ljuba házelnök, sem pedig az ő lemon­dására való tekintettel helyettese, Dragovics al­­elnök nem kapott meghívást az udvarhoz. A vár­ható megoldásra vonatkozóan természetesen már folynak a kombinációk a politikai körökben. A radikális párt és Pribicsevics-párt körében arra számítanak, hogy újból Pasics kap megbízást kormány­alakításra, azzal a határozott felhatalmazással, hogy a parla­mentet feloszlassa és kiírja az új választásokat. Az ellenzék is számol ezzel a megoldással, de azért nem adják föl azt a reményt s­e, hogy ezúttal az ellenzék javára meg fog változni a helyzet és hogy az új kormány megbízatása alkalmával az ellenzéket is figyelembe fogják venni. Miután az ellenzék sem reméli, hogy kimondottan ellenzéki politikus fog az új kormány megalakítására meg­bízást kapni, arra számítanak, hogy a király nem Pasicsnak, hanem egy másik radikálispárti politi­kusnak, valószínűleg Jovanovics Ljubának fogja felajánlani a kormányalakítási megbízást, aki az ellenzék bevonásával széles koalíciós kormányt alakítana. Ebben a kormányban a szűkebb ellenzéki blokk is részt venne, míg a Radics párt és a földmívespárt kívülről támogatná a kormányt. Az ellenzéki vezérek nyilatkozataiból arra lehet követ­keztetni, hogy ezt a megoldást az ellenzék is szí­vesen látná és hajlandó volna Jovanovics Ljuba kormányában részt venni. Mindezek a kombinációk természetesen egyelőre még koraiaknak látszanak, egy-két napon belül azonban tisztázódni fog, hogy az udvar milyen megoldását kívánja a válságnak. A megoldás most teljesen a király kezében van.

Next