Uj Kelet, 1924. április (7. évfolyam, 75-97. szám)

1924-04-02 / 76. szám

4 Interpelláció a kamarában a bukaresti tüntetések miatt Madgearu felszólalása Blank Arisztid megzavart előadása ügyében. Tatarescu miniszter kivételes rendszabályokat ígér. A kommercializálási törvény­javaslat vitája (Bucuresti-Bukarest, április 1. Az Új Kelet tudósítójától.) A kamara mai ülésén Madgearu kérdést intézett a kormányhoz a Blank Arisz­tid előadásán történt rendzavarások miatt. Ni­­coleanu rendőrprefektus tudott arról, hogy tüntetés készül, hiszen ő maga kérte az elő­adót, halassza el előadását, mégsem történt semmi óvintézkedés. Kérdezi továbbá a pénzügyminisztert, miért vonta vissza a kincstári banok konszolidációjá­ról szóló törvényjavaslatát. Bratianu Vintila pénzügyminiszter azt vá­laszolja, hogy a visszavonás csak ideiglenes és egyes iratok kiegészítése végett történt. Tatarescu belügyi államtitkár kijelentette, hogy a kormány el van határozva, hogy véget vet a diákzavargásoknak. A Blank Arisztid-féle előadás ügyében szigorú vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményéről be fog számolni. Ha a fennálló törvények elégteleneknek bizonyulnak a rend fentartására, úgy a kormány kivételes rendszabályokhoz és esetleg speciális törvények­hez fog nyú­lni a demokrácia védelmére, mint a külföldön is történt. Ezután Ioanitzescu bírálja a kommerciali­zálási törvényjavaslatot. Az ilyen törvények megkönnyítik az állam javainak elidegenítését és elvesztését. A szóbanforgó állami üzemek nem fizetik jelzálogkölcsöneiket, mert az állam semmiféle garanciát nem vállal értük. Sem az állam igazságos részesedése nincs biztosítva, sem az állam hozzájárulásának megfelelő érté­kelése. A kommercializálás ezenkívül a nagy­vállalatok trösztösítését fogja maga után vonni, ami viszont drágaságot fog a belföldi piacon előidézni. Petőfi állítólag a Talpramagyart szavalta, miután nem sikerült megállapítani azonosságát, valóban felkerült a padlásra, de Pakots ekkor még nem volt a társaság titkára. _­­ Ferenczy alaptalannak jelenti ki Balassának azt az állítását, hogy Pakots cselédje Jókai ágyában aludt volna. Ferenczy vallomása után Balassa ki­jelentette, hogy hajlandó megkövetni Pakotsot és vádjait elejteni, de Pakots ezt nem fogadta el. A perbeszédek után a bíróság kihirdette az ítéletet, amelyben bűnösnek mondotta ki Balassát és rá­galmazásért, valamint becsületsértésért kétheti fog­házra és kétszázezer korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet végrehajtását felfüggesztették. 444 ,44 ·»«»«« ·44 ¡44 ‹44 ·44 ¡44 ¡4« ›♦♦ο♦♦‹♦♦‹♦♦ ·44 444 Mi történt a Petőfi- és J­ókai -ereklyékkel ? Érdekes rágalmazási per a budapesti járásbiró­­ság előtt [Budapest,] április 1. Az Új Kelet tudósítójá­tól,­ érdekes rágalmazási perben tartott ma tár­gyalást a budapesti járásbíróság. A per előzményei az újságíró-egyesület elnökválasztásáig nyúlnak vissza, amikor Balassa József hírlapíró az Otthon­­körben megvádolta Pakots József nemzetgyűlési képviselőt és elnökjelöltet, hogy amikor a Petőfi­­ház titkára volt, visszaéléseket követett el. A vá­lasztási küzdelem hevében a Márkus Miksa párt­ján korteskedő Balassa azt állította, hogy Pa­kots öt ezüst Jókai-serleget ellopott. Pakots József, aki megbukott a választáson, becsületsér­tésért és rágalmazásért beperelte Balassát a járás­bíróságon. A mai tárgyaláson Balassa azzal védekezett, hogy a serlegek eltulajdonításával nem vádolta meg Pakots Józsefet, csak azt mondotta, hogy gondatlanul járt el Petőfi egyik márványtábláján Pakotsék konyhájában állandóan mosogattak, Jókai ágyában pedig Pakots cselédje aludt. A kínos helyzetben a bíróság felszólította feleket, hogy bé­­küljenek ki, de Pakots kijelentette, hogy Balassa elmulasztotta visszavonni a vádjait, ezért kéri a tárgyalás lefolytatását. Az érdemleges tárgyalásnál Balassa hangoztatta, hogy a magyar nemzet erek­lyéire minden magyarnak vigyáznia kell, különö­sen gondoznia kellett volna Petőfi és Jókai erek­­lyéit annak, aki a Petőfi-ház titkára volt. Czébe László és Halász Imre hírlapírók azt vallották, Balassa határozottan mondotta, hogy Pakots lopta el az eltűnt ereklyéket, a Jókai­­serdegeket. Ferenczy Zoltán, a Petőfi-társaság al­­elnöke is Balassa ellen vallott, elmondotta, hogy a Jókai-serlegek még ma is Jókai özvegyénél van­nak. Pakots gondnoksága alatt semmiféle hiányt nem fedeztek fel, mert semmi nem tűnt el a Pe­­tőfi-házból. Balassa erre azt kérdezte Ferenczytől, hogy nem voltak-e becses ereklyék a zálog­házban is? Ferenczy: Erről csak beszélnek. Balassa: Amikor Pakots jött, felvettek-e leltárt ? Ferenczy: Nem. Az a márványasztal, amelyen (­Cluj-Kolozsvár, április 1. Az Új Kelet tudó­sítójától.) Napok óta riasztó táviratok érkeznek Európa minden részéből, amelyek óriási mé­retű árvízkatasztrófákról számolnak be. az ár­víz veszedelmét különösen komollyá teszi az a szokatlan körülmény, hogy az áradás nem lo­­kalizálódik egyetlen vízmedence területére, ha­nem a legkülönböző geográfiai zónákhoz tar­tozó folyamok vize szinte egyazon pillanatban lépett ki medréből és óriási területeket fenye­get végveszedelemmnel. Három szlovák megyét öntött el az ár A Duna vize, amely napokkal ezelőtt G­yőrt és Komáromot fenyegette elöntéssel, ma már apadóban van, de az árterület áttolódott.­ A Duna felső szakaszának baloldali mellékfolyóira, amelyek három szlovák vármegye városait és falvait fenyegeti végszedelemmel. Különösen a Hernád és a Bodrog vize dagadt meg óriásira, úgy hogy az e folyók mellett fekvő falvak mindegyikében a víz olyan magas, hogy a lakosság csak csónakon tud közlekedni. Borsod­, Zemplén, és Abaúj vármegyék vala­mennyi folyójának vize kilépett medréből és e három vármegye sík részeit teljesen el­öntötte a víz, miközben a házakat tucatszámra sodorta magával az ár. Legtöbbet szenvedett az árvíztől Sárospatak, amelynek alacsonyabban fekvő utcáit teljesen elborította a víz.Borzéte, Sajtóhidvége, Köröm és Cirnice falvaknak valamennyi háza víz alatt áll. Tokajon és környékén az árvízveszedelem olyan nagy mértékű, hogy a környékbeli köz­ségeket teljes pusztulás fenyegeti. A házak hu­szonnégy órája víz alatt állanak és részben már bedőltek. A mentés A mentési akció egész Szlovákiában óriási appa­rátussal indult meg. Az árvíz sújtotta községek lakói között a kormány eddig húszmillió koronát és ötven mázsa lisztet osztott szét. Az árvízveszély fenyegette községek lakóit sürgősen kilakoltatják, és ingó vagyonukkal együtt védettebb helyekre telepítik ideiglenesen. Bodrogkeresztur lakosságát összes cókmókjukkal és háziállataikkal együtt tegnap ki­lakoltatták a községből, mert csak órák kérdése, hogy a Bodrog Bodrogkereszturt is elönti egészen. Ezenkívül a kormány nagyszámú utászcsapatot vezényelt ki az árvízterületre, amelyek gátak épí­tésével igyekeznek elejét venni a nagyobb katasz­trófának. Sok helyen a mentési munkálatot igen meg­nehezíti az a körülmény, hogy a falvakat már teljesen körülzárta a víz és igy a mentők csak csónakon tudják megközelíteni a községet. A mentőcsónakokon azonban csak az embereket szál­líthatják el a fenyegetett területről, mert a csó­nakok nem birják a szarvasmarhák terhét. Igen sok falunak a népe azonban nem akar megválni jószágaitól és igy a kilakoltatás sikere érdekében több helyen erőszakot is kellett alkalmazni. A Maros és arad Aradi jelentése szerint tegnap reggel óta a Maros vize fenyegetően növekedik. Tegnap óta Aradon két és egynegyed métert emelkedett a Maros és a víz a folyó medrének tetején áll. A víz emelke­dését szinte óráról-órára meg lehet figyelni. Az aradi folyammérnökséghez érkezett jelentések sze­rint Arad megye területén egy helyen már kilépett a Maros a medréből. Sólymos község felett a víz hatalmas területeket öntött el és a község szélén lévő lakóházakból menekülni kellett az emberek­nek. Radnán tegnap óta majdnem másfél métert emelkedett a Maros vize. Újabb emelkedéstől nem tartanak ugyan Aradon, mert ma dél óta a Maros felsőbb folyása mellett lévő helységekből az a hír érkezett, hogy az áradás megállóit. Aradon aggodalomra semmi ok sincs és a vá­rost csak akkor fenyegeti veszély, ha a víz emel­kedése a négy métert is meghaladná, mert Aradot hatalmas védőgát veszi körül. Árvízkatasztrófák Spanyolországban és Lengyelországban Madrid, április 1. Spanyolországban hatalmas áradások pusztítanak. A megdagadt Quadalquivir elsodorta a Sevillát, Algaberrel összekötő nagy hi­dat, amelyen a katasztófa idején több ember tar­tózkodott. Ezek a folyóba fulladtak, amelynek olyan erős a sodra, hogy a mentőcsónakokat is elragadta. Nagy nehezen harminc halottat és ötven súlyos sebesültet sikerült eddig kifogni a vízből. Varsó, április 1. Lengyelországban is óriási pusztításokat végez a tavaszi esőzésekből támadt árvíz. Varsóban a Visztula elöntötte a külvároso­kat, a környéken is negyven falu került víz alá. A katasztrófának eddig húsz halottja van. 4MH4H44444444H444H4444444444444444444444444M4 Óriási árvízkatasztrófák ÚJ KELET Szerda, 1924 április 2 A tavaszi divat legszebb anyagjai nagy választékban megérkeztek Grimwald és Steiner női divatkü­lönlegességek áruháza Cluj, Piaţa Unirii No. 12. Telefonszám 9—61 — A rejtélyes festmény. Berlinből jelentik : Furcsa kalandon esett át egy előkelő német nagy­iparos felesége, aki Páriából volt hazatérőben. A határon feltartóztatták, mert podgyászában gyanús­nak találtak egy festményt. A határőrség parancs­noka, miután alaposan szemügyre vette, úgy vélte, hogy az egy francia erődöt ábrázol. A hölgy erre mosolygott. A helyőrség parancsnoka, akit odahív­tak, nem volt ezen a véleményen, ha azért a fest­ményt ő is gyanúsnak találta, mert szerinte az egy határmenti tájrészletet ábrázol, tehát stratégiai szempontból aggályos a kivitele. A hölgy erre is csak mosolygott, de nem szólt semmit. Közben odavetődött a fűtőház főnöke, egy gépészmérnök, aki azt mondta, hogy a festmény az ő nézete szerint egy gépszerkezetet ábrázol, de az egész olyan idétlen, hogy ez a gép nem működhetik. Ennek alapján kijelentette, hogy az ő felelősségére meg­engedhetik a festmény kivitelét. Ezek után a két előbbi hivatalos közeg sem aggályoskodott többé és miután megadták az engedélyt a gyanúsan mosolygó német hölgynek, udvariasan megkérdezték tőle, hogy mit ábrázol az a rejtélyes festmény ? — Ne lássák uraim, — felelt a hölgy — ha mindjárt megkérdezték volna tőlem, meg is mondtam volna. Ez a festmény az én arcképem, Picasso festette!I­d*s TAVASZI RUHÁKAT A LEGSZEBBEM TISZTIT !’KRISTÁLY” GŐZMOSÓGYÁR CLUJ Telefon BOR Telefon BOO

Next