Uj Kelet, 1924. június (7. évfolyam, 122-143. szám)
1924-06-02 / 122. szám
Hétfő 1924 juntus 2 ■ — Gondolja-e a pénzügyminiszter úr, hogy az összes cáfolataival szöges ellentétben álló adott tények bizonyító ereje után még mindig birtokában van az ország és a korona bizalmának és megmaradhat-e azon a helyen, amelyet betölt? A pénzügyminiszter az interpellációkra legközelebb válaszol. a szárazság miatt betiltják a gabonaexportot Három nyilatkozat a szárazság mezőgazdasági pusztításairól. Az exportképtelenség komoly közgazdasági veszedelmet jelent (Bucureşti-Bukarest, május 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Az „Argus“ jelentése szerint a nagy szárazság következtében a gabonavetések óriási kárt szenvedtek. Különösen súlyos kár érte az árpavetést, az őszi búza még nem érzi annyira a kánikula romboló hatását A lap egyik munkatársa ennek a hírnek óriási közgazdasági jelentőségére való tekintettel az ország három kiváló mezőgazdasági reprezentánsával folytatott beszélgetést, akiktől felvilágosításokat kért az egyre fenyegetőbb méreteket öltő szárazság mezőgazdasági következményeire. A három nyilatkozatot itt adjuk: Veszélyben a gabonaexport Az „Argus" elsőnek Garoflic minisztert, az Averescu-kormány volt földmivelésügyi miniszterét szólaltatta meg, aki a mezőgazdasági ügyek egyik legkiválóbb szakértője. Garofild nyilatkozata, amelynek hangja a legkevésbé sem mondható optimisztikusnak, így szól: — Igen gyenge aratásunk lesz, majdnem semmi gabonát sem fogunk tudni exportálni, amelynek természetszerűleg igen súlyos közgazdasági következményei lesnek. Azt hiszem, hogy a búza jórészben ellent fog tudni állani a szárazság pusztításának. Ha azonban hamarosan nem lesz elegendő eső, hasonló sors fogja érni a rozsvetéseket is. Legnagyobb baj az, hogy a jelenlegi helyzet a hitelünk megrázkódtatását vonhatja maga után. A második nyilatkozó Paul Theodora, a mezőgazdasági szindikátusok egyesületének elnöke, aki ezeket mondotta: " Az a veszély fenyeget bennünket, hogy ebben az évben igen gyenge aratásunk lesz. A szárazság leginkább a bőtermésű megyékben, Ialomitzában, Brailában, Buzauban és Covornában tett kárt. A mélyebbre vetett magvak még valamennyire ellent tudnak állni a szárazságnak, de a gabonaneműek majdnem teljesen elpurztultak. Betiltják az exportot1- Ami az exportképességünket illeti, nehéz prognózist felállítani. Ha a leggazdagabb vármegyék aratása deficittel záródna le, akkor csak a saját szükségletünket fogjuk tudni fedezni. Moldova nem jöhet számba export szempontjából, mert jó időben is kevesat produkál. Beszarábiában gyenge aratás lesz. Erdély rendes időben keveset termel és belső fogyasztásának fedezésére szüksége van régi királyságbeli gabonára. Oltenia jobb aratást ígér, de ha hamarosan nem jut eszhöz, akkor a termése nem lesz kellően bőséges. Legvégül dr. Mihail Zahareanu, a jalomitzai mezőgazdák szindikátusának igazgatója nyilatkozik? Zahareanu nyilatkozatában mindenben megerősíti Garoflid és Theodoru véleményét és főleg arra a súlyos kárra mutat, ami az export hiánya révén az ország közgazdasági életét fogja élni. A szárazság mezőgazdasági pusztításai miatt a kormánykörök is erősen aggódnak. Az „Argus“ szerint a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a szárazság miatt egyelőre betiltja a gabonakivitelt, ha a belföldi fogyasztás szükségletét biztosítani tudja. ÚJ KELI. 3 (Budapest, május 31. Az Új Kelet tudósítójától.) A mai nemzetgyűlésre bejegyzett interpellációk között szerepel Gömbös Gyuláé, aki az olimpiai versenyekről fog felvilágosítást kérni a kultuszminisztertől. Az ülés elején folytatták a vámtarifa fölötti vitát. A javaslathoz tett hozzászólásában Biró Pál a vámvédelem fontosságát fejtegette és rámutatott Németország példájára, ahol a védővámok nemcsak fejlesztették a termelést, hanem a technikát, kultúrát és művészetet is előbbrevitték. Beszédét annak hangoztatásával fejezte be, hogy az államnakfigyelemmel kell kísérnie a kartellek működését. Biró után Payer szocialista képviselő beszélt, aki ugyancsak elismeri, hogy szükség van a vámvédelemre. A külföld is védi iparát, de felhívja a figyelmet, hogy ez esetben megfelelően ki kell egyenlíteni a munkabéreket is. Temesvári Imre szintén előnyösnek tartja az országra nézve s ezért elfogadja a javaslatot. Gömbös Gyula szólal fel ezután. Üdvözli a javaslatot, de mégis elveti, mert nem rokonszenvez ezzel a kormánnyal. Politikai körökben úgy tudják, hogy a Londonban tartózkodó Popovics Sándor, ajegybank elnöke tárgyalni fog Normannal, az Angol Bank elnökével a magyar kölcsön perfektuálásáról. Tegnap azt jelentették Londonból, hogy minden a legjobb mederben folyik, csak az utolsó formalitások vannak még hátra. Kormánykörök olyan kedvezőnek tartják a kölcsön állásit, hogy valószínűleg szükségtelen lesz a százmilliós előleg, nert az amerikai pénzpiac hajlandó lesz a kölcsönt idejében Magyarország rendelkezésére bocsátani. Interpelláció ex olimpiáéiról a magyar nemzetgyűlésen A vámtarifa vitája. Kodvazóan ítélik meg a magyar kölcsom ügyét Összeült a nemzetvédő tanács A király magnyítójm. Baltaidén fogják aláállítani a hindimlaxmrmlémi cikkeket. Vizsgálat a távárost nagy tér ágyékán (Bucureşti-Bukarest, május 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Ma délelőtt a királyi palotában összaült a nemzetvédelmi tanács a király elnökletével. Az ülésen résztvettek Bratianu Ionel miniszterelnök, Mardarescu tábornok hadügyminiszter, Bratianu Vintila pénzügyminiszter, Vaitoianu tábornok közlekedésügyi, Tancred Constantinescu ipar és kereskedelemügyi, Mosoiu tábornok közmunkaügyi, Constantinescu Alexandra földmivelésügyi, Duca külügy, Saveanu egészségügyi miniszterek. A király megnyitójában foglalkozott az ország általános védelmi helyzetével és bizalmát fejezte ki a hadsereg iránt. Az értekezlet azután megállapította munkaprogramját, amelynek során meg fogják vizsgálni az összes új vasúti építményeket stratégiai szempontból, majd tárgyalni fogják az új aviatikai, muníció és hadifelszerelési gyárak létesítését, az új katonai építkezések ügyét a hadirepülés, arzenálok, monictoraktárak és élelmezési magazinok számára. Bratianu Vintila pénzügyminiszter ismertette álláspontját és kifejtette, hogy mindent, ami a hadseregnek szükséges, a belföldi gyárakban kell előállítani és nem lesz szükség külföldi rendelésekre. Munteanu tábornok hadügyi államtitkár a sajtó képviselőinek a cotrocenii robbanás ügyében bevezetett katonai és polgári vizsgálatra vonatkozólag kijelentette, hogy külön vizsgáló bizottságot küldtek ki Popovici tábornok elnökletével, amely a vizsgálatot még nem fejezte be. A tűz már teljesen kialudt és a katasztrófa helyét megtisztították. Az áldozatokra vonatkozólag az államtitkár kijelentette, hogy szerencsére egyetlen halott sincs, csupán néhány sebesült. A kár sem túlságosan nagy, mert a legtöbb felrobbant löveg a háború alatt zsákmányolt és általunk fel nem használható anyagból került ki. Bukaresti jelentések szerint alapos gyanúokok alapján letartóztattak egy Emmerich Karol nevű német embert, akit a robbanás színhelyén találtak meg s aki zavartan viselkedett s nem tudta igazolni magát. Kiderült, hogy előzőleg Kistnevben járt. Zsebében egy Bécsbe szóló vasúti jegyet találtak. A rendőrség még egyént tartóztatott le hamis hírek terjesztése miatt. Millerand ragaszkodik az elnöki székhez A kamara alzalmatlansági nyilatkozatba koagál. Hurrimt nem akarja magsártani az alkotményt (Páris, május 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Az államfő kérdése körül egész Franciaországban óriási az izgalom. Millerand állítólag el van szánva arra, hogy a baloldali pártok ultimátumának sem engedelmeskedik és nem hagyja el a helyét. Hírlik, hogy a parlamenti többség üzenetben fogja bizalmatlanságát kinyilvánítani. Ezáltal azonban lehetetlenné válik a kormányválság megoldása is. Harriot továbbra is ellenzi a Millerand elleni agitációt, mert el akarja kerülni az elnökkel és híveivel való konfliktust. A radikális párt legutóbbi ülésén, amely a Millerand-kérdéssel foglalkozott, Herriot ki is jelentette, hogy ha a köztársasági elnök megbízza a kabinetalakítással, elfogadja a megbízatást. Magáról a Millerand-kérdésről neki az a véleménye, hogy a pártkongresszus azt nem oldhatja meg a kamara és a szenátus kizárásával. Herriotnak az álláspontja az, hogy ő nem fogja megsérteni az alkotmányt, amely kimondja, hogy a köztársasági elnököt mandátumának lejártáig nem lehet lemondásra kényszerítani. Vasárnap a francia kamara baloldali csoportjai plenáris ülést tartanak, amelyen indítványt fognak előterjeszteni Millerand ellen. A javaslatot — mint a Fournier-iroda jelenti — kétségtelenül elfogadják. A parlament felyésóii az a felfogás alakult ki, hogy Millerand megvárja a kamara vezetőségének végleges megállapodását, azután tanácskozni fog a pártvezérekkel, valamint a szenátus és a kamara elnökével és azok alapján előbb Herriotnak, ha ez elutasítaná, akkor Painlevének, vagy Briandnak felajánlja a kormányalakítást. Számolnak azzal is, hogy egy héten belül Versaillenben kongresszust hívnak össze, amely dönteni fog az elnökválasztás kérdésében. Millerand csak akkor mond le, — írja a „Matin“ — ha a parlament mindkét háza kifejezetten ilyen értelmű határozatot hoz a megnyitáskor hozzáintézett elnöki üzenetre. Politikai körökben azonban azt hiszik, hogy a a szenátus nem teszi magáévá a képviselőháznak Millerand elleni kampányát. Valószínű, hogy kompromisszum majd létrejönni. Herriot biztosítékot kap Millerandtól, hogy beleegyezik az elnöki jogkör szigorú körülírásába. Amenynyiben ez a megoldás mégis meghiúsulna, az alkotmányig miatt automatikusan a kormányválság is eltolódik. Az új kamara vasárnap délelőtt ül összes Pinard korelnök elnökletével. Poincaré hivatalosan az ülés előtt fogja bejelenteni lemondását a parlamentnek, de előbb Millerandnál jelenik meg audiencián. Nem lehetetlen, hogy az elnök Poincarét felkéri az ügyeknek néhány napig való továbbvitelére. Ha váratlan akadályok nem jönnek közbe, az új kabinet janiár tizedikén fog bemutatkozni. A radikális párt végrehajtóbizottsága Herriot TAVASZI HUHÁKAT A LESSZIXXEM TISZTIT !’KRISTÁLY” GŐZMOSÓGYÁR CLUJ Tmtvfmmama TvImOmmESS