Uj Kelet, 1924. június (7. évfolyam, 122-143. szám)

1924-06-02 / 122. szám

Hétfő 1924 juntus 2 ■ — Gondolja-e a pénzügyminiszter úr, hogy az összes cáfolataival szöges ellentétben álló adott tények bizonyító ereje után még mindig birtokában van az ország és a korona bizal­mának és megmaradhat-e azon a helyen, ame­lyet betölt? A pénzügyminiszter az interpellációkra leg­közelebb válaszol. a szárazság miatt betiltják a gabonaexportot Három nyilatkozat a szárazság mezőgazdasági pusztításairól. Az exportképtelenség komoly köz­gazdasági veszedelmet jelent (Bucureşti-Bukarest, május 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Az „Argus“ jelentése szerint a nagy szárazság következtében a gabonavetések óriási kárt szenvedtek. Különösen súlyos kár érte az árpavetést, az őszi búza még nem érzi annyira a kánikula romboló hatását A lap egyik munkatársa ennek a hírnek óriási köz­gazdasági jelentőségére való tekintettel az or­szág három kiváló mezőgazdasági reprezentán­sával folytatott beszélgetést, akiktől felvilágosí­tásokat kért az egyre fenyegetőbb méreteket öltő szárazság mezőgazdasági következményeire. A három nyilatkozatot itt adjuk: Veszélyben a gabonaexport Az „Argus" elsőnek Garoflic minisztert, az Averescu-kormány volt földmivelésügyi minisz­terét szólaltatta meg, aki a mezőgazdasági ügyek egyik legkiválóbb szakértője. Garofild nyilatkozata, amelynek hangja a legkevésbé sem mondható optimisztikusnak, így szól: — Igen gyenge aratásunk lesz, majdnem semmi gabonát sem fogunk tudni exportálni, amelynek természetszerűleg igen súlyos köz­gazdasági következményei les­­nek. Azt hi­szem, hogy a búza jórészben ellent fog tudni állani a szárazság pusztításának. Ha azonban hamarosan nem lesz elegendő eső, hasonló sors fogja érni a rozsvetéseket is. Legnagyobb baj az, hogy a jelenlegi helyzet a hitelünk meg­rázkódtatását vonhatja maga után. A második nyilatkozó Paul Theodora, a mezőgazdasági szindikátusok egyesületének el­nöke, aki ezeket mondotta: " Az a veszély fenyeget bennünket, hogy ebben az évben igen gyenge aratásunk lesz. A szárazság leginkább a bőtermésű megyék­ben, Ialomitzában, Brailában, Buzauban és Covornában tett kárt. A mélyebbre vetett magvak még valamennyire ellent tudnak állni a szárazságnak, de a gabonaneműek majdnem teljesen elpurztultak. Betiltják az exportot­­1- Ami az exportképességünket illeti, ne­héz prognózist felállítani. Ha a leggazdagabb vármegyék aratása deficittel záródna le, akkor csak a saját szükségletünket fogjuk tudni fe­dezni. Moldova nem jöhet számba export szem­pontjából, mert jó időben is kevesat produkál. Beszarábiában gyenge aratás lesz. Erdély ren­des időben keveset termel és belső fogyasztá­sának fedezésére szüksége van régi királyság­beli gabonára. Oltenia jobb aratást ígér, de ha hamarosan nem jut eszhöz, akkor a termése nem lesz kellően bőséges. Legvégül dr. Mihail Zahareanu, a jalomitzai mezőgazdák szindikátusának igazgatója nyilat­kozik? Zahareanu nyilatkozatában mindenben megerősíti Garoflid és Theodoru véleményét és főleg arra a súlyos kárra mutat, ami az export hiánya révén az ország közgazdasági életét fogja élni. A szárazság mezőgazdasági pusztításai miatt a kormánykörök is erősen aggódnak. Az „Argus“ szerint a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a szárazság miatt egyelőre betiltja a ga­bonakivitelt, ha­ a belföldi fogyasztás szükség­letét biztosítani tudja. ÚJ KELI. 3 (Budapest, május 31. Az Új Kelet tudósítójá­tól.) A mai nemzetgyűlésre bejegyzett inter­pellációk között szerepel Gömbös Gyuláé, aki az olimpiai versenyekről fog felvilágosítást kérni a kultuszminisztertől. Az ülés elején folytatták a vámtarifa fölötti vitát. A javaslathoz tett hozzászólásában Biró Pál a vámvédelem fontosságát fejtegette és rá­mutatott Németország példájára, ahol a védővá­mok nemcsak fejlesztették a termelést, hanem a technikát, kultúrát és művészetet is előbbre­­vitték. Beszédét annak hangoztatásával fejezte be, hogy az államnak­­figyelemmel kell kísér­nie a kartellek­­ működését. Biró után Payer szocialista képviselő beszélt, aki ugyancsak el­ismeri, hogy szükség van a vámvédelemre. A külföld is védi iparát, de felhívja a figyelmet, hogy ez esetben megfelelően ki kell egyenlí­teni a munkabéreket is. Temesvári Imre szin­tén előnyösnek tartja az országra nézve s ezért elfogadja a javaslatot. Gömbös Gyula szólal fel ezután. Üdvözli a javaslatot, de mégis el­veti, mert nem rokonszenvez ezzel a kor­mánnyal. Politikai körökben úgy tudják, hogy a Lon­donban tartózkodó Popovics Sándor, a­­jegy­bank elnöke tárgyalni fog Normannal, az An­gol Bank elnökével a magyar kölcsön perfek­­tuálásáról. Tegnap azt jelentették Londonból, hogy minden a legjobb mederben folyik, csak az utolsó formalitások vannak még hátra. Kor­mánykörök olyan kedvezőnek tartják a köl­csön állásit, hogy valószínűleg szükségtelen lesz a százmilliós előleg, n­ert az amerikai pénzpiac hajlandó lesz a kölcsönt idejében Magyarország rendelkezésére bocsátani. Interpelláció ex olimpiáéiról a magyar nemzetgyűlésen A vámtarifa vitája. Kodvazóan ítélik meg a magyar kölcsom ügyét Összeült a nemzetvédő tanács A király magnyítójm. Baltaidén fogják aláállítani a hindimlaxmrmlémi cikke­­ket. Vizsgálat a távárost nagy tér ágyékán (Bucureşti-Bukarest, május 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Ma délelőtt a királyi palotában összaült a nemzetvédelmi tanács a király elnök­letével. Az ülésen résztvettek Bratianu Ionel miniszterelnök, Mardarescu tábornok hadügy­miniszter, Bratianu Vintila pénzügyminiszter, Vaitoianu tábornok közlekedésügyi, Tancred Constantinescu ipar és kereskedelemügyi, Mo­­soiu tábornok közmunkaügyi, Constantinescu Alexandra földmivelésügyi, Duca külügy, Sa­­veanu egészségügyi miniszterek. A király megnyitójában foglalkozott az or­szág általános védelmi helyzetével és bizalmát fejezte ki a hadsereg iránt. Az értekezlet az­után megállapította munkaprogramját, amely­nek során meg fogják vizsgálni az összes új vasúti építményeket stratégiai szempontból, majd tárgyalni fogják az új aviatikai, muníció és hadifelszerelési gyárak létesítését, az új ka­tonai építkezések ügyét a hadirepülés, arzená­­lok, monictoraktárak és élelmezési magazinok számára. Bratianu Vintila pénzügyminiszter is­mertette álláspontját és kifejtette, hogy mindent, ami a hadseregnek szükséges, a belföldi gyárakban kell előállítani és nem lesz szükség külföldi rendelésekre. Munteanu tábornok hadügyi államtitkár a sajtó képviselőinek a cotrocenii robbanás ügyé­ben bevezetett katonai és polgári vizsgálatra vonatkozólag kijelentette, hogy külön vizsgáló bizottságot küldtek ki Popovici tábornok elnökletével, amely a vizsgálatot még nem fejezte be. A tűz már teljesen kialudt és a katasztrófa helyét megtisztították. Az áldozatokra vonatkozólag az államtitkár kijelentette, hogy szerencsére egyetlen halott sincs, csupán néhány sebesült. A kár sem túlságosan nagy, mert a legtöbb felrobbant löveg a háború alatt zsákmányolt és általunk fel nem használható anyagból ke­rült ki. Bukaresti jelentések szerint alapos gyanú­okok alapján letartóztattak egy Emmerich Karol nevű német embert, akit a robbanás színhelyén találtak meg s aki zavartan visel­kedett s nem tudta igazolni magát. Kiderült, hogy előzőleg Kistnevben járt. Zsebében egy Bécsbe szóló vasúti jegyet találtak. A rendőr­ség még­­ egyént tartóztatott le hamis hírek terjesztése miatt. Miller­and ragaszkodik az elnöki székhez A kamara alzalmatlansági nyilatkozatba koagál. Hurrimt nem akarja mag­sártani az alkotményt (Páris, május 31. Az Új Kelet tudósítójától.) Az államfő kérdése körül egész Franciaország­ban óriási az izgalom. Millerand állítólag el van szánva arra, hogy a baloldali pártok ulti­mátumának sem engedelmeskedik és nem hagyja el a helyét. Hírlik, hogy a parlamenti többség üzenetben fogja bizalmatlanságát kinyilvání­tani. Ezáltal azonban lehetetlenné válik a kor­mányválság megoldása is. Harriot továbbra is ellenzi a Millerand el­leni agitációt, mert el akarja kerülni az elnök­kel és híveivel való konfliktust. A radikális párt legutóbbi ülésén, amely a Millerand­-kér­déssel foglalkozott, Herriot ki is jelentette, hogy ha a köztársasági elnök megbízza a kabinet­alakítással, elfogadja a megbízatást. Magáról a Millerand-kérdésről neki az a véleménye, hogy a pártkongresszus azt nem oldhatja meg a ka­mara és a szenátus kizárásával. Herriotnak az álláspontja az, hogy ő nem fogja megsérteni az alkotmányt, amely kimondja, hogy a köztár­sasági elnököt mandátumának lejártáig nem le­het lemondásra kény­szerí­tani. Vasárnap a francia kamara baloldali cso­portjai plenáris ülést tartanak, amelyen indít­ványt fognak előterjeszteni Millerand ellen. A javaslatot — mint a Fournier-iroda jelenti — kétségtelenül elfogadják. A parlament felyé­­sóii az a felfogás alakult ki, hogy Millerand megvárja a kamara vezetőségének végleges megállapodását, azután tanácskozni fog a párt­vezérekkel, valamint a szenátus és a kamara elnökével és azok alapján előbb Herriotnak, ha ez elutasítaná, akkor Painlevének, vagy Briandnak felajánlja a kormányalakítást. Szá­molnak azzal is, hogy egy héten belül Ver­­saillenben kongresszust hívnak össze, amely dönteni fog az elnökválasztás kérdésében. Millerand csak akkor mond le, — írja a „Matin“ — ha a parlament mindkét háza ki­fejezetten ilyen értelmű határozatot hoz a meg­nyitáskor­ hozzáintézett elnöki üzenetre. Poli­tikai körökben azonban azt hiszik, hogy a a szenátus nem teszi magáévá a képviselőház­nak Millerand elleni kampányát. Valószínű, hogy kompromisszum majd létrejönni. Herriot biztosítékot kap Millerandtól, hogy beleegyezik az elnöki jogkör szigorú körülírásába. Ameny­­nyiben ez a megoldás mégis meghiúsulna, az alkotmányig miatt automatikusan a kormány­válság is eltolódik. Az új kamara vasárnap délelőtt ül összes Pinard korelnök elnökletével. Poincaré hivata­losan az ülés előtt fogja bejelenteni lemondá­sát a parlamentnek, de előbb Millerandnál je­lenik meg audiencián. Nem lehetetlen, hogy az elnök Poincarét felkéri az ügyeknek néhány napig való továbbvitelére. Ha váratlan akadá­lyok nem jönnek közbe, az új kabinet janiár tizedikén fog bemutatkozni. A radikális párt végrehajtóbizottsága Herriot TAVASZI HUHÁKAT A LESSZIXXEM TISZTIT !’KRISTÁLY” GŐZMOSÓGYÁR CLUJ Tmtvfmm­ama TvImOmm­ESS

Next